munkabér

Változtak a munkabérből levonás szabályai

ratkailaw

A mai naptól, azaz 2025. július 1-jétől változtak a munkabérből levonás szabályai.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény értelmében a munkabérből történő levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 60%-át. (Korábban ez 60.000,- Ft összeg volt.) Ugyanakkor a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén. A törvénymódosítás tehát a munkabérből és egyéb járandóságból való levonás alóli mentesség tekintetében a korábbi 60 ezer Ft-os összeghatárt úgy módosította, hogy azt nem összegszerűen, hanem a mindenkori minimálbér nettó összegéhez képest százalékos formában határozza meg. A módosítás célja a végrehajtás alól mentesített összegek értékhatárának valorizációja, annak érdekében, hogy a végrehajtás alól mentesített összeg a minimális megélhetési költségeket fedezze.

A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető összegből a 200 ezer Ft feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig a minimálbér nettó összegének 60%-a és a 200 ezer Ft közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá. A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 60%-át. Ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, ennek az összegnek az 50%-a is végrehajtás alá vonható.

További változás 2025. július 1-jétől, hogy mentes a végrehajtás alól a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény nettó összege.

Változik az igazolások kiállításának rendje

ratkailaw1 hozzászólás

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem szokatlan, hogy január 1-től számos jogszabályi rendelkezés változik. Most sem lesz másként: 2024. január 1-től a munkaviszony megszűnésekor kiállítandó igazolások tekintetében lesz változás, a 2023. évi LXX. törvény ugyanis jelentősen csökkenteni a vállalkozások adminisztratív terheit, ideértve a foglalkoztatás területét is.

Ennek keretében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása révén a munkáltató által a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor kiállítandó igazolás tartalmával és kiállításával kapcsolatos szabályok egyszerűsödnek. A módosításra figyelemmel a munkavállalók a munkaviszony megszűnésekor nem hatféle különböző dokumentumot, hanem csak egy, egységes, minden szükséges információt tartalmazó dokumentumot kapnak majd meg – elektronikus formában vagy papír alapon.

A 2024. január 1-től hatályos rendelkezések értelmében a munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor úgynevezett foglalkoztatási igazolást állít majd ki. A foglalkoztatási igazolás tartalmazza mindazt, amit korábban több igazolás-típusban kellett átadni, így többek között a munkavállaló által munkaviszonyban töltött idő időtartamát, a munkavállaló foglalkoztatási jogviszonyának megjelölését, típusát; a munkavállaló munkakörének megnevezését; a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napját, az időszak kezdetét; a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napjától számított négy naptári negyedévben elért társadalombiztosítási járulékalap összegét forintban meghatározva, valamint azon hónapoknak a számát, amelyekben a munkavállalónak volt járulékalapja, továbbá  a munkavállalónak a munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor irányadó munkabérét, egyéb járandóságát, távolléti díját, végkielégítését; azt, hogy a munkavállalónak van-e vagy nincsen tartozása, a munkaviszony megszüntetésének vagy megszűnésének jogcímét, illetve a munkavállaló részére kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát, feltüntetve a korábbi munkaadó által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is. Fel kell majd tüntetni a tárgyévben fennállt biztosítási idő kezdetének és végének időpontját, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegét, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezmény összegét, továbbá a munkáltató által az adóévben kifizetett jövedelem és a levont adóelőlegek összegét is. Társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetén a biztosítási jogviszony megszüntetésekor a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj időtartamát is bele kell foglalni az igazolásba.

A foglalkoztatási igazolást a munkáltatói felmondás esetén az utolsó munkában töltött napot, egyéb esetben a munkaviszony megszűnését követő öt munkanapon belül adja ki a munkavállaló részére.

Jól látható, hogy a korábbi, különböző igazolásokból álló „csomag” helyett a munkavállaló egy dokumentumot fog csak kapni (amely tartalmazza a korábbi igazolások adattartalmát is). Az új, a foglalkoztatási igazolásra vonatkozó szabályok 2024. január 1. napjától lépnek hatályba.