Mit ellenőriznek a munkaügyi felügyelők 2019-ben?

munkaugyi-ellenorzes-2019

Néhány napja került közzétételre a Pénzügyminisztérium tájékoztatója a munkaügyi és a munkavédelmi ellenőrzés 2019. évi irányelveivel kapcsolatban. Kétrészes cikksorozatunk első részében ismertetjük, hogy mely területekre fókuszál a munkaügyi ellenőrzés 2019-ben. Continue reading

Béremelés és diszkrimináció

beremeles-vegrehajtasa.jpeg

A béremelés (vagy más néven: bérfejlesztés) a Munka törvénykönyve szerint nem kötelező (kivéve, ha azt jogszabály írja elő, például a minimálbér, illetve a garantált bérminimum esetén). Ugyanakkor, ha a munkáltató béremelést hajt végre, e vonatkozásban is köteles megtatani az egyenlő bánásmód követelményét, másképpen: nem diszkriminálhat a munkavállalók között. Continue reading

Munkáltatók figyelmébe: ezek a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzések várhatók 2018-ban

munkaugyi-ellenorzes-2018

Korábbi cikkeinkhez hasonlóan idén is áttekintjük, hogy milyen munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzésre számíthatnak a munkáltatók 2018-ban. Continue reading

Évvégi teendők HR-esek számára

[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]Az év utolsó hónapjába lépve szeretnénk felhívni a HR szakemberek figyelmét néhány fontos munkajogi szabályra.

evvege-HR-teendok

Szabadságkiadás

Continue reading

Milyen pótlék jár a „műszakos dolgozóknak”?

[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]Gyakran kapunk olyan kérdést, hogy a „műszakban dolgozók” milyen pótlékokra jogosultak?

A kérdés megválaszolása azért okozhat nehézséget, mert a pótlékokra való jogosultság nagyban függ attól, hogy pontosan mit ért a munkáltató „műszakos” dolgozók alatt.

muszak-potlek

A munkajogi szabályozás munkaidő- és pihenőidő szervezésre vonatkozó joganyaga sokrétű, szerteágazó, ráadásul egyidejűleg a munka díjazására vonatkozó szabályokat is ismerni és alkalmazni kell. Continue reading

Kötelezhető-e a munkavállaló munkaidőn túl arra, hogy a munkáltató rendelkezésére álljon?

Sokszor találkozunk olyan üzleti igénnyel, hogy a munkavállalók „ügyeletesek” legyenek a munkaidő végeztével, azaz álljanak rendelkezésre egy-egy esetileg felmerülő munkafeladat elvégzésére. Tipikusan ilyen munkakörök a karbantartó, hibaelhárítással foglalkozók, IT help desk szolgáltatások.

keszenlet_piheno

Legelőször tisztázni kell, hogy a munkáltatónak joga van elrendelni azt, hogy a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidején túl rendelkezésre álljon. Azonban négy órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás csak speciális esetekben (például havária esetén vagy a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében) rendelhető el.

Continue reading

Munkabér március 15-ére

Korábbi bejegyzésünkben részleteztük, hogy mely munkavállalói csoportok végezhetnek munkát munkaszüneti napon. Mostani bejegyzésünkben áttekintjük a bérezés szabályait arra az esetre, ha valainek e szerdai munkaszüneti napon dolgoznia kell.

munkaber_marcius_15re

Március 15-e – munkajogi fogalommal élve – munkaszüneti nap (a Munka Törvénykönyve sem az “ünnepnap”, sem a “fizetett ünnep” fogalmakat nem használja). Ez azt jelenti, hogy e napon 100% pótlék illeti meg a munkavállalót, ha ezen a napon munkát végez. Amennyiben március 15-én rendkívüli munkát köteles a munkavállaló végezni – vagyis túlórázik -, akkor további 100% bérpótlék jár. A pótlékok természetesen a rendes munkabér felett járnak.

Gyakori tévedés, hogy a munkaszüneti napra – mint kiesett munkaidőre – mindenkinek jár díjazás (a bérszámfejtő programok sokszor külön sorban, „fizetett ünnep-ként” definiálják a munkaszüneti napot).

Havi díjas munkavállalók esetében a munkaszüneti napra semmiféle külön díjazás nem jár, ugyanis a havi munkabér összege állandó és független attól, hogy az adott hónapban ténylegesen hány munkanap vagy munkaszüneti nap van. Ha egy hónapban 21 munkanap és egy munkaszüneti nap van, a havi bér – tegyük fel: 176.000,- Ft – ugyanannyi, mint abban a hónapban, amelyben 22 munkanap van és nincsen munkaszüntei nap (tehát szintén 176.000,- Ft).

Más a helyzet ugyanakkor az óra- vagy teljesítménybérezésben részesülő munkavállalók esetében, hiszen ők ténylegesen „eleshetnek” a munkaszüneti napra eső munkaórák számától, amennyiben a munkaszüneti nap hétközbenre esik és a munkajogi szabályok alapján rendes munkaidőre nem oszthatóak be e napra. A fenti példánál maradva, egy teljes munkaidős (napi 8 órás) munkavállaló egy 22 munkanapos hónapban 22 x 8, azaz 176 órát dolgozik és megkapja az erre járó munkabérét (1.000,- Ft-os órabérrel számolva 176.000,- Ft-ot). Ha azonban egy hónapban 21 munkanap és egy, például szerdára eső munkaszüneti nap van, csak a 21 x 8 órára, 168 órára kapná meg az órabéres munkavállaló a bért (168.000- Ft lenne) – ez nyilvánvalóan méltánytalan lenne, hiszen nem a munkavállalónak felróható az, hogy egy munkaszüneti nap van a hónapban.

Ezért a Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy óra- vagy teljesítménybérezés esetén a munkavállaló részére távolléti díj jár a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra (hétfő-péntek) eső munkaszüneti nap miatt csökkenne a teljesítendő munkaidő. A fenti esetben tehát a munkavállaló is megkapja a munkaszüneti nap miatt kiesett munkaidőre járó díjazást.