Munkáltatók figyelmébe: ezek a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzések várhatók 2018-ban

munkaugyi-ellenorzes-2018

Korábbi cikkeinkhez hasonlóan idén is áttekintjük, hogy milyen munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzésre számíthatnak a munkáltatók 2018-ban. Continue reading

Évvégi teendők HR-esek számára

[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]Az év utolsó hónapjába lépve szeretnénk felhívni a HR szakemberek figyelmét néhány fontos munkajogi szabályra.

evvege-HR-teendok

Szabadságkiadás

Continue reading

Milyen pótlék jár a „műszakos dolgozóknak”?

[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]Gyakran kapunk olyan kérdést, hogy a „műszakban dolgozók” milyen pótlékokra jogosultak?

A kérdés megválaszolása azért okozhat nehézséget, mert a pótlékokra való jogosultság nagyban függ attól, hogy pontosan mit ért a munkáltató „műszakos” dolgozók alatt.

muszak-potlek

A munkajogi szabályozás munkaidő- és pihenőidő szervezésre vonatkozó joganyaga sokrétű, szerteágazó, ráadásul egyidejűleg a munka díjazására vonatkozó szabályokat is ismerni és alkalmazni kell. Continue reading

Kötelezhető-e a munkavállaló munkaidőn túl arra, hogy a munkáltató rendelkezésére álljon?

Sokszor találkozunk olyan üzleti igénnyel, hogy a munkavállalók „ügyeletesek” legyenek a munkaidő végeztével, azaz álljanak rendelkezésre egy-egy esetileg felmerülő munkafeladat elvégzésére. Tipikusan ilyen munkakörök a karbantartó, hibaelhárítással foglalkozók, IT help desk szolgáltatások.

keszenlet_piheno

Legelőször tisztázni kell, hogy a munkáltatónak joga van elrendelni azt, hogy a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidején túl rendelkezésre álljon. Azonban négy órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás csak speciális esetekben (például havária esetén vagy a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében) rendelhető el.

Continue reading

Munkabér március 15-ére

Korábbi bejegyzésünkben részleteztük, hogy mely munkavállalói csoportok végezhetnek munkát munkaszüneti napon. Mostani bejegyzésünkben áttekintjük a bérezés szabályait arra az esetre, ha valainek e szerdai munkaszüneti napon dolgoznia kell.

munkaber_marcius_15re

Március 15-e – munkajogi fogalommal élve – munkaszüneti nap (a Munka Törvénykönyve sem az “ünnepnap”, sem a “fizetett ünnep” fogalmakat nem használja). Ez azt jelenti, hogy e napon 100% pótlék illeti meg a munkavállalót, ha ezen a napon munkát végez. Amennyiben március 15-én rendkívüli munkát köteles a munkavállaló végezni – vagyis túlórázik -, akkor további 100% bérpótlék jár. A pótlékok természetesen a rendes munkabér felett járnak.

Gyakori tévedés, hogy a munkaszüneti napra – mint kiesett munkaidőre – mindenkinek jár díjazás (a bérszámfejtő programok sokszor külön sorban, „fizetett ünnep-ként” definiálják a munkaszüneti napot).

Havi díjas munkavállalók esetében a munkaszüneti napra semmiféle külön díjazás nem jár, ugyanis a havi munkabér összege állandó és független attól, hogy az adott hónapban ténylegesen hány munkanap vagy munkaszüneti nap van. Ha egy hónapban 21 munkanap és egy munkaszüneti nap van, a havi bér – tegyük fel: 176.000,- Ft – ugyanannyi, mint abban a hónapban, amelyben 22 munkanap van és nincsen munkaszüntei nap (tehát szintén 176.000,- Ft).

Más a helyzet ugyanakkor az óra- vagy teljesítménybérezésben részesülő munkavállalók esetében, hiszen ők ténylegesen „eleshetnek” a munkaszüneti napra eső munkaórák számától, amennyiben a munkaszüneti nap hétközbenre esik és a munkajogi szabályok alapján rendes munkaidőre nem oszthatóak be e napra. A fenti példánál maradva, egy teljes munkaidős (napi 8 órás) munkavállaló egy 22 munkanapos hónapban 22 x 8, azaz 176 órát dolgozik és megkapja az erre járó munkabérét (1.000,- Ft-os órabérrel számolva 176.000,- Ft-ot). Ha azonban egy hónapban 21 munkanap és egy, például szerdára eső munkaszüneti nap van, csak a 21 x 8 órára, 168 órára kapná meg az órabéres munkavállaló a bért (168.000- Ft lenne) – ez nyilvánvalóan méltánytalan lenne, hiszen nem a munkavállalónak felróható az, hogy egy munkaszüneti nap van a hónapban.

Ezért a Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy óra- vagy teljesítménybérezés esetén a munkavállaló részére távolléti díj jár a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra (hétfő-péntek) eső munkaszüneti nap miatt csökkenne a teljesítendő munkaidő. A fenti esetben tehát a munkavállaló is megkapja a munkaszüneti nap miatt kiesett munkaidőre járó díjazást.

 

 

 

Munkaügyi változások 2017-től

Az év vége közeledtével érdemes röviden áttekinteni, hogy milyen fontosabb munkaügyi, munkajogi változások várhatóak 2017-től.

Minimálbér, garantált bérminimum 2017.

Jelentősen emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege: a minimálbér összege 2017-től bruttó 127.500 Forintra, a garantált bérminimum bruttó 161.000 Forintra nő. Ezen változásmunkaugyi_valtozasok_2017sal együtt érdemes a teljes munkavállalói bérstruktúrát áttekinteni, hiszen azon dolgozók tekintetében, akik jelenleg e bérszint körüli összeget keresnek, szintén célszerű lesz emelést végrehajtani annak érdekében, hogy bérfeszültségek ne alakuljanak ki.

Kompenzációs pihenőidő 2017-től

A Munka Törvénykönyvének 2017. január 1-jétől hatályos új rendelkezése szerint a napi pihenőidő időtartama legalább nyolc óra az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében, azonban ilyen esetben a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább huszonkét óra kell, hogy legyen. Tehát a fenti tevékenységben dolgozók számára továbbra is jogszerűen adható 8 órás pihenő, de a következő napi pihenőidőnek legalább 14 órát el kell érnie.

 Munkavédelmi képviselő választása 2017. január 8-ig

2017. január 8-ig van még jogszerű lehetőség munkavédelmi képviselő választására. A munkavédelmi törvény 2016 júliusi változása szerint ugyanis az a munkavállalói létszám, amely esetén a munkavédelmi képviselő választása kötelező, 50 főről 20 főre csökkent. A jogalkotó 6 hónapos határidőt biztosított arra, hogy a cégek az új szabálynak megfeleljenek. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége.

Közigazgatási szervezeti változások 2017-től

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) neve 2017. január 1-jétől Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőre (NEAK) változik. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) is megszűnik, feladatait egyrészt Budapest Főváros Kormányhivatala, másrészt ágazati szervek veszik át.

Köteles-e a munkavállaló bankszámlát nyitni?

A munkáltatók részéről gyakori igény, hogy a munkavállaló munkabérét átutalással szeretnék fizetni. Ez nyilván kényelmes a munkáltató számára, hiszen nem kell készpénzt felvennie (az azzal járó költségek nem terhelik), az átutalás beállítható automatikus módra és kevesebb adminisztrációval jár (nem kell a bér megfizetését igazoló bizonylatokat archiválni, tárolni – hiszen a banki rendszer azokat nyilvántartja).koteles_munkavallalo_bankszamlat_nyitni

Ugyanakkor a munkavállalók részéről is gyakori követelés, hogy a munkabért nem bankszámlára, hanem készpénzben kérik, hiszen így megspórolják a bankszámla fenntartásának és a készpénz felvételének költségeit.

Kérdés, hogy kötelezheti-e a munkáltató a munkavállalót arra, hogy bankszámlát nyisson és a munkabért a munkáltató átutalással fizesse? Continue reading

Milyen bér jár, ha a munkáltató nem tud munkát adni?

A mOLYMPUS DIGITAL CAMERAunkaviszonyban előfordulhat olyan helyzet, amikor valamilyen okból a munkáltató nem tud munkát biztosítani, azaz foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, például, mert egy beszállító késedelmesen szállítja az alapanyagokat. Jár-e ilyen esetben bér a munkavállalónak?

A választ a Munka Törvénykönyve tartalmazza: a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (ez az úgynevezett állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg. A munkavállalót az alapbérén felül bérpótlék is megilleti, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult (például éjszakára van beosztva).

Fontos, hogy az állasidőre akkor jár díjazás, ha a munkavállalónak mar beosztott munkaideje volt a kérdéses időszakra. Ennek megfelelően, ha például az áramszolgáltató előre jelzi, hogy egy bizonyos napon nem lesz szolgáltatás, a munkáltató még megfelelő időben gondoskodhat a munkaidő-beosztás megváltoztatásáról, például munkaidő-keretben munkanap helyett pihenőnapot oszt be a szolgáltatás-kimaradással érintett napra. Continue reading