A tanulmányi szerződések joggyakorlata

tanulmanyi-szerzodes-2019

A tanulmányi szerződés alapvető szabályairól írtunk már (ITT). Ezúttal a Kúria 1/2019. (V.20.) KMK véleményének a tanulmányi szerződésre vonatkozó munkajogi szabályok értelmezését vizsgáljuk meg. (Ugyanezen kúriai véleménynek a versenytilalmi megállapodásra vonatkozó okfejtését ITT ismertettük.) Continue reading

A versenytilalmi megállapodások gyakorlatáról

versenytilalmi-megallapodas-2019

A munkajogiblog.hu oldalon már többször volt szó a versenytilalmi megállapodásról (például ITT és ITT). Ennek lényege, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszűnését követően nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné; például nem helyezkedik el a (volt) munkáltató versenytársánál, amelyért cserébe – a Munka törvénykönyve szóhasználatával – „megfelelő” ellenértéket kap. A Kúria a napokban tette közzé a versenytilalmi megállapodás gyakorlatával kapcsolatos véleményét, amelynek lényegét az alábbiakban ismertetjük. Continue reading

Mentesülhet-e a munkavállaló az okozott kár megtérítése alól?

munkavallalo-karterites

Szűk körben ugyan, de a Munka törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a bíróság mentesítse a munkavállalót az általa okozott kár megtérítése alól. Az alábbiakban ennek legújabb bírói gyakorlatát ismertetjük. Continue reading

Fontos döntést hozott a Kúria a magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény alkalmazásáról

magyar-szovjet-egyezmeny-2019

Talán kevésbé közismert, de 1963 óta hatályban van egy kétoldalú nemzetközi egyezmény, amely Magyarország és a (volt) Szovjetunió közötti társadalombiztosítási ellátások tárgyában született. A Szovjetunió megszűnése óta kérdéses, hogy az egyezmény alkalmazandó-e. Az utóbbi évek társadalombiztosítási hatósági gyakorlata az volt, hogy kizárólag Ukrajna és Oroszország kapcsán alkalmazható az egyezmény, azonban a Kúria nemrég ezzel ellentétes értelmű döntést hozott. Continue reading

Munkabaleset és a munkáltató megtérítési kötelezettsége

munkabaleset-megteritesi-igeny

Ha a munkáltatónál munkabaleset történik, ennek szinte egyenes jogkövetkezménye, hogy a társadalombiztosítási szerv (azaz az illetékes kormányhivatal) a balesettel összefüggően megtérítési igényt támaszt a munkáltatóval szemben, azaz visszamenőlegesen megfizetteti a céggel például a kórházi kezelés és az üzemi baleseti táppénz összegét. Vannak azonban olyan esetek, amikor a munkáltató mentesülhet ez alól. Continue reading

Jár-e készenléti díj – készenlét nélkül?

keszenleti-dij

Ha a munkáltató a munkavállalót a munkaidőn túl rendelkezésre állásra kötelezi, úgy megalapozott a készenléti díjra vonatkozó igény. Egy, a napokban született bírósági eset azonban arra mutat rá, hogy ha a munkáltató nem várja el a rendelkezésre állást és nem ad utasítást a munkaidőn túli munkavégzésre, úgy a munkavállaló nem követelhet díjazást. Continue reading

Megtagadható-e a munkautasítás?

utasitas-megatagadasa-2019

A munkavállaló egyik alapvető kötelezettsége a Munka törvénykönyve szerint, hogy munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezze. Nem vitás, hogy a munkahelyen számos utasítás érvényesül, akár a munkaidő beosztása, akár a technológiai, a munkafolyamatokra vonatkozó előírások formájában. De vajon megtagadhatja-e az utasítás teljesítését a munkavállaló? Continue reading

Lehet-a „aránytalan sérelem” a munkaviszony megszüntetése?

meltanyos-merlegeles-2019

A méltányos mérlegelés elve és az aránytalan sérelem okozásának tilalma a munkajogban azt jelenti, hogy a munkáltató a munkaviszonyból eredően, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása során túlzó sérelmet nem okozhat a munkavállaló számára. Más munkajogi alapelvek mellett (például jóhiszeműség, tisztesség, együttműködés) ez is terheli a munkáltatókat. Continue reading

Az ügyvezető munkaviszonyának megszüntetése

ugyvezeto-felmondas-2018.jpegGyakran előfordul, hogy egy gazdasági társaság ügyvezetői tisztsége munkaviszonyban kerül ellátásra. Az ügyvezetőt a tulajdonos bármikor visszahívhatja – azaz jogviszonyát megszüntetheti -, amely ráadásul indokolást sem igényel. Kérdés azonban, hogy hogyan szüntethető meg ilyen esetben a munkaviszony, hogyan kell jogszerűen eljárni. Continue reading

Adható-e figyelmeztetés – kollektív szerződés nélkül?

figyelmeztetes-2018

Egy korábbi cikkünkben már részletesen áttekintettük, hogy mit kell tudni a figyelmeztetés munkajogi természetéről: többek között írtunk arról, hogy a figyelmeztetés jellemzően enyhébb súlyú kötelezettségszegések szankciójaként szolgál és a figyelmeztetés nem ugyanaz, mint a Munka Törvénykönyvében megjelenő „hátrányos jogkövetkezmény”. Continue reading