Vannak olyan munkakörök, amelyek ellátása során a munkavállaló értékekkel dolgozik vagy éppen pénzt kezel, házipénztárért felelős. Ez fokozott felelősséget jelent a munkavállaló részéről, hiszen a munkajogi szabályozás e körben szigorú: a pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt akkor is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében., ha azt külön jegyzék vagy elismervény nélkül vette át.

Ennek jogi alapja az úgynevezett megőrzési felelősség, amelynek értelmében a munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel, jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel és csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő.

A Kúria egy 2017. évi döntésében foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy milyen felelőssége lehet a pénztárt kezelő munkavállalónak.

Az eset szerint a munkavállaló titkárnőként dolgozott, a feladatai közé tartozott többek között a szakszervezeti iroda teljes adminisztrációja, a készpénzállomány és a számlák kezelése. A munkavállaló és felettese, a munkáltatói jogkört gyakorló között szóváltás alakult ki, amelynek az lett a következménye, hogy a dolgozó a felettes felszólítása ellenére a szekrényeket, amelyekben a munkáltató működéséhez nélkülözhetetlen okiratok, illetve a munkáltató házipénztára volt, lezárta, és a kulccsal hazatávozott.

A munkáltatói jogkör gyakorló ezt követően egyeztetést kezdeményezett, azonban azon a munkavállaló nem jelent meg. Ezért a munkáltató kénytelen volt a saját tulajdonában lévő szekrények zárját feltörni annak érdekében, hogy hozzájusson a házipénztárhoz. A munkavállaló munkaviszonyát felmondta a munkáltató és a felmondás indoka volt az is, hogy a munkavállaló a minimálisan elvárható együttműködési kötelezettségét nem teljesítette, ezáltal cég működésben fennakadást okozott.

Tanulságos, hogy a munkaügyi per során mindezt a munkáltató nem tudta bizonyítani, annak ellenére, hogy a munkáltatói felmondásban szereplő indokok valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kellett volna a perben igazolnia. Másrészt a bíróságok nem találták jogszerű felmondás indoknak, hogy a munkavállaló a pénztár kulcsát nem adta át a felettesnek: a Kúria megállapítása szerint a pénztár kezeléséért egyszemélyi felelősséggel tartozó munkavállalónak nem róható fel azon magatartása, hogy a felettessel történt szóváltás követően annak kellően nem indokolt, a szokásokkal ellentétes utasítása ellenére – a munkáltatónál irányadó pénzkezelési szabályzatban foglaltak betartása, átadás-átvétel nélkül – nem adta le a páncélszekrény kulcsát. Ezért a Kúria nem találta megalapozottnak a munkáltató felmondását, így az jogellenesnek minősült.

(Kúria Mfv.I.10.300/2016.)