Mit ellenőriznek a munkaügyi felügyelők 2019-ben?

munkaugyi-ellenorzes-2019

Néhány napja került közzétételre a Pénzügyminisztérium tájékoztatója a munkaügyi és a munkavédelmi ellenőrzés 2019. évi irányelveivel kapcsolatban. Kétrészes cikksorozatunk első részében ismertetjük, hogy mely területekre fókuszál a munkaügyi ellenőrzés 2019-ben. Continue reading

Módosítható-e a munkaidő-beosztás?

munkaido_beosztas_modositasa

A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel köteles beosztani. A törvény számos beosztási szabályt tartalmaz, amelyekre figyelemmel kell lenni, illetve azt is előírja, hogy megfelelő pihenő-időszakokat is kell a munkavállaló számára a beosztás útján biztosítani. Continue reading

Munkáltatók figyelmébe: ezek a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzések várhatók 2018-ban

munkaugyi-ellenorzes-2018

Korábbi cikkeinkhez hasonlóan idén is áttekintjük, hogy milyen munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzésre számíthatnak a munkáltatók 2018-ban. Continue reading

Évvégi teendők HR-esek számára

[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]Az év utolsó hónapjába lépve szeretnénk felhívni a HR szakemberek figyelmét néhány fontos munkajogi szabályra.

evvege-HR-teendok

Szabadságkiadás

Continue reading

Érdemes már most felkészülni! 2. rész: Milyen munkaügyi ellenőrzésre számíthatunk a negyedik negyedévben?

Kétrészes cikk-sorozatunk első részében a 2017. negyedik negyedévben várható munkavédelmi ellenőrzéseket ismertettük. A mostani, második részben az utolsó negyedévre jósolható munkaügyi ellenőrzéseket nézzük át. Continue reading

Milyen munkaügyi, munkavédelmi ellenőrzésre számítsunk a második negyedévben?

Ha meghalljuk azt a kifejezést, hogy munkaügyi vagy munkavédelmi ellenőrzés, nem biztos, hogy tudjuk pontosan, mit ellenőriz a hatóság. A nemzetgazdasági minisztérium minden évben az ellenőrzési időszakot megelőző 45 napig hatósági ellenőrzési irányelvet ad ki. Ebből az ellenőrzési tervből kiderülhet, hogy a következő évben mikor, milyen tevékenységi körben foglalkoztató munkáltatók, illetve milyen szabályok betartásával kapcsolatos ellenőrzésre számíthatnak a cégek.munkaugyi_ellenorzes_2017_masodik_negyedev

A nemzetgazdasági minisztérium által kiadott éves ellenőrzési terv célja, hogy az ellenőrzéseket kiszámíthatóan, gyorsan és pontosan hajtsa végre a hatóság. További célkitűzés az, hogy a munkavállalók alapvető jogait érvényre juttassák, a munkaviszonyuk rendezett legyen, csökkenjen a jogkövető vállalkozások versenyhátránya, és ezáltal a munkahelyek megatartását elősegítsék, illetve az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények létrehozását támogassák. Az ellenőrzési tervben meghatározzák, hogy a következő évben melyek a prioritást élvező célkitűzések. Az ellenőrzési tervből az is kiderül, hogy melyek azok a területek, amik foglalkoztatási szempontból a legnagyobb kockázatot jelentik, ahol a legtöbb jogsértést követik a munkáltatók, vagy ahol jogszabályváltozás miatt fokozott ellenőrzés indokolt.

Nézzük meg, hogy 2017 II. negyedévében kik számíthatnak előre ütemezett, fokozott ellenőrzésre. Continue reading

Ismét fontos munkaügyi, munkajogi változások jönnek

Korábbi bejegyzésünkben bemutattunk néhány munkajogi változást. Ezt folytatva, a 2016 végén, illetve 2017. január 1-jén  változott és változó főbb rendelkezéseket listázzuk:

munkaugyi_valtozasok_2017

  • A munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytató cégek kötelező vagyoni biztosítéka 2 millió Forintról 5 millió Forintra emelkedett.
  • A munkavédelmi törvény kiegészül azzal a rendelkezéssel, hogy ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, továbbá ha az érintett munkavállaló a foglalkozási megbetegedés vagy a fokozott expozíciós eset kivizsgálásának elmulasztását sérelmezi, illetve ha a munkavállaló vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást, a törvényben meghatározott bejelentőlapon elektronikusan vagy egyéb úton a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. A munkavállaló bejelentése alapján a munkavédelmi hatóság az eljárást hivatalból folytatja le.
  • Változott a munkába járás költségtérítésére vonatkozó rendelet: a munkába járás költségeinek megtérítése szempontjából kibővült a munkába járás fogalma: „munkába járás” az is, ha a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították.
  • Kibővült a munkába járás költségtérítésére vonatkozó jogszabály azzal, hogy a munkáltató a munkavállalóval való megállapodás szerint nem téríti meg a munkába járási költségeket, ha a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között történő oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg.
  • Az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztató munkáltatók számára fontos hír lehet, hogy az iskolaszövetkezet számára fizetendő minimális szolgáltatási óradíj összege megegyezik a minimálbér 1,274-szeres összegével. Ezt az iskolaszövetkezet által a szolgáltatás fogadójával már megkötött szolgáltatási megállapodásra is alkalmazni kell oly módon, hogy a már megkötött szolgáltatási megállapodást 2016. december 31-ig módosítani kell.
  • Változnak a szociális szövetkezetekre, iskolaszövetkezetre vonatkozó rendelkezések is: Megszűnnek például a foglalkoztatási szövetkezetek, amelyek szociális szövetkezetként folytathatják tevékenységüket.
  • Január 1-jétől a munkaügyi ellenőrzés hatálya kiterjed a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzése esetén a szociális szövetkezetek ellenőrzésére is.

 

 

A munkaügyi ellenőrzés és a munkavédelmi szabályok módosítása (2016. július 8-tól)

Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2016. évi LXXIX. törvény – 2016. július 8. napi hatállyal – módosítja többek között a munkaügyi ellenőrzés és a munkavédelem szabályait.

A munkaügyi ellenőrzés új szabályai

A munkaügyi ellenőrzés a jövőben kiterjed – többek között – a külföldön letelepedett és határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalót Magyarországra küldő munkáltatóra (külföldi munkáltató), valamint a külföldi munkáltató munkavállalójának az Mt. 295. § alapján történő munkavégzésére (azaz, ha a külföldi munkáltató – harmadik személlyel kötött megállapodás alapján – a munkavállalót Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztatja, amelyre az Mt. hatálya nem terjed ki).

Jelentősen módosulnak a kiküldetésre vonatkozó munkaügyi ellenőrzési szabályok, összhangban a 2014/67/EU irányelvvel. Egyrészt, a munkaügyi hatóság meghatározott értékelési szempontok alapján vizsgálja a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében kiküldött munkavállaló magyarországi munkavégzését. Ennek eredményeként a munkaügyi hatóság jogosult annak megállapítására, hogy a munkavállaló nem minősül kiküldött munkavállalónak. A külföldi munkáltató és a jogosult (belföldi foglalkoztató) köteles a munkaügyi hatóság rendelkezésére bocsátani mindazokat az adatokat, amelyek a fentiek szerinti ellenőrzés elvégzéséhez szükségesek.munkaugyi_ellenorzes_munkavedelem_valtozas_2016 Continue reading

A munkaidő nyilvántartása

munkaido_nyilvantartasA munkajogban a munka- és pihenőidő szabályozásának garanciális jelentősége van: azért, hogy a munkáltató megfelelően gazdálkodhasson munkavállalói munkaidejével, illetve, hogy a szabályok betartása ellenőrizhető legyen. A törvény a munkáltató kötelezettségévé teszi a munkaidő nyilvántartását.

A Munka Törvénykönyve 134. § (1) bekezdése alapján a munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság tartamát. Ki kell tűnnie belőle, hogy mennyi pihenőidőt biztosított a munkáltató munkavállalójának, munkaidőkeret alkalmazása esetén melyik nap minősült szabadnapnak, betegszabadságot vett-e igénybe a munkavállaló, melyik időtartam minősült állásidőnek, illetve a rendkívüli munkavégzés ellentételezését biztosító szabadidőnek.

A nyilvántartás szabályszerű – és naprakész – vezetése a munkáltató feladata, tartalmáért felelősséggel tartozik.

Continue reading

Mit tapasztaltak a munkaügyi felügyelők 2015-ben?

A munkaügyi hatóság 2015. évi tapasztalatairól szóló, a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentése 2016 márciusában jelent meg. Az alábbiakban a jelentés főbb megállapításait ismertetjük.

A  2015. évben  a munkaügyi hatóság 17 375  munkáltatót  ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 69 %-nál  tárt fel munkaügyi jogsértéseket,  amelyek  az ellenőrzés alá  vont munkavállalók (89 087 fő)  67 %-át érintették. 2015-hez képest  csökkent  a jogsértési  arány.

file0001849487704Az ellenőrzési  tapasztalatok szerint  még  mindig  kiemelkedő  szabálytalanság a feketefoglalkoztatás. A főbb munkaügyi jogsértések 15 %-át  teszik ki  a munkaszerződés és bejelentés  nélküli szabálytalanságok.  A vizsgált  időszakban a feketefoglalkoztatás a legtöbb  esetben  a munka törvénykönyve (Mt.) szerinti  foglalkoztatás létrejöttéhez fűződő bejelentési  kötelezettség  elmulasztásával  valósult  meg, valamint nagy  számban fordult elő munkaszerződés nélküli foglalkoztatás,  továbbá  az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony  (Efo.) létesítésével  összefüggő  bejelentés  nélküli foglalkoztatás.  Csekély mértékben fordult elő  részmunkaidős  bejelentés,  teljes  munkaidős  foglalkoztatás  esetén, valamint színlelt szerződéssel történő  foglalkoztatás, illetve a harmadik országbeliek engedély  nélküli foglalkoztatása. Continue reading