Egy családon belüli haláleset mindig rendkívül sajnálatos, főleg, ha az elhunytnak túlélő gyermekei is vannak. Az alábbiakban áttekintjük az árvaellátásra vonatkozó főbb szabályokat.

Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is -, akinek szülője az elhunyt házastársra meghatározott, alábbiakban ismertetett feltételeknek:

– ha az elhunyt szülő már öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy

– vagy ha az elhunyt még nem volt öregségi nyugdíjas, de meghatározott szolgálati időt szerzett:

1. a) ha a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy összesen legalább 2 év,
2. b) ha a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,
3. c) ha a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,
4. d) ha a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,
5. e) ha a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,
6. f) ha a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 15 év szolgálati időt szerzett.

Az örökbefogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe. Árvaellátás jár ugyanakkor a testvérnek és az unokának (ideértve a dédunokát és ükunokát is) is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

Az árvaellátás – a jogosultsági feltételek megléte esetén – legkorábban az elhunyt halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.

Jár az árvaellátás abban az esetben is, ha a gyermek vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy örökbe fogadják.

Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a 30 százaléka, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna. A nyugdíj 60% -a jár árvaellátásként annak a gyermeknek, akinek mindkét szülője elhunyt, vagy akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű. Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb. Az árvaellátás minimum összege 2016-ban 24.250,- Ft.