A munkaidő nyilvántartása

munkaido_nyilvantartasA munkajogban a munka- és pihenőidő szabályozásának garanciális jelentősége van: azért, hogy a munkáltató megfelelően gazdálkodhasson munkavállalói munkaidejével, illetve, hogy a szabályok betartása ellenőrizhető legyen. A törvény a munkáltató kötelezettségévé teszi a munkaidő nyilvántartását.

A Munka Törvénykönyve 134. § (1) bekezdése alapján a munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság tartamát. Ki kell tűnnie belőle, hogy mennyi pihenőidőt biztosított a munkáltató munkavállalójának, munkaidőkeret alkalmazása esetén melyik nap minősült szabadnapnak, betegszabadságot vett-e igénybe a munkavállaló, melyik időtartam minősült állásidőnek, illetve a rendkívüli munkavégzés ellentételezését biztosító szabadidőnek.

A nyilvántartás szabályszerű – és naprakész – vezetése a munkáltató feladata, tartalmáért felelősséggel tartozik.

Az adatokat a munkáltatónak teljes körűen, a kezdő és befejező időpont megjelölésével naprakészen kell rögzítenie. E feladatát részben vagy egészben átengedheti a munkavállalóinak, azonban fontos észben tartani, hogy ebben az esetben is a munkáltató felel az adatok helyességéért.

A Kúria Mfv. II. 10363/2015. szám alatt meghozott határozatában értelmezte a nyilvántartás naprakész vezetésének követelményét. Megállapította, hogy az Mt. 134. § (2) bekezdéséből a munkaidő megkezdésének az azzal egy időben történt dokumentálási kötelezettsége nem következik. Az Mt. 134. §-a a munkavállaló védelmét szolgáló szabály. A munkáltató a nyilvántartás módszerét és módját maga határozza meg és a nyilvántartás vezetésébe a munkavállalót is bevonhatja. Akkor felel meg a törvénynek a munkáltató eljárása, ha ennek megfelelően a munkavállalót kioktatja, ellenőrzi és gondoskodik arról, hogy amennyiben a nyilvántartással összefüggő hiányosság merül fel, azt még aznap, előre szabályozott eljárási rendnek megfelelően pótolja. Mindezek megvalósulása esetén nem állapítható meg, hogy a munkáltatót mulasztás terheli. A munkáltató a munkaidő kezdetét és végső időpontját köteles rögzíteni, a munkaidő kezdeti időpontjának rögzítésével kapcsolatos késedelméből azonban még nem következik, hogy 134. § (1) bekezdése szerinti adatok vezetése nem naprakész.

A törvény nem állapítja meg a nyilvántartás módját, erre bármely módszer – számítógép, jelenléti ív stb. – alkalmas, amiből az előírt adatok kitűnnek.  Az elektronikus beléptető rendszer általában nem felel meg e követelményeknek. Az eszköz ugyanis azt regisztrálja, hogy a munkavállaló mennyi időt volt a munkahelyén, nem derül ki azonban belőle, hogy mennyi időt töltött a munkavállaló munkavégzéssel. A munkáltató akként is vezetheti munkaidő-nyilvántartását, hogy az írásban közölt munkaidő-beosztáson naprakészen feltünteti a változásokat és a hó végén igazoltatja annak helyességét a munkavállalókkal (Mt. 134. § (3) bekezdés).