A munkáltató megtérítési kötelezettsége üzemi baleset esetén és annak bírói gyakorlata

DSC03607Korábbi cikkünkben (LINK) foglalkoztunk az üzemi balesetek mibenlétével. Van-e azonban a munkáltatónak bármilyen fizetési kötelezettsége, ha üzemi baleset történik?

Az egészségbiztosítás kötelező ellátásairól szóló törvény értelmében a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő. Munkaerő-kölcsönzés esetén a megtérítési igénnyel kapcsolatban “foglalkoztató” alatt a Munka Törvénykönyvében meghatározott kölcsönvevőt is érteni kell.

Lényeges hangsúlyozni azt, hogy egy eseti döntés értelmében (EH 2009.2084 I.) a munkáltató megtérítési kötelezettségének szempontjából a munkáltató megbízottjának minősül a munkatárs is. Azaz, a munkáltató nem mentesülhet a megtérítési kötelezettség alól akkor sem, ha a baleset valamelyik más munkavállaló magatartásának vagy mulasztásának következménye.

A megtérítésre kötelezett munkáltató a ténylegesen megállapított és folyósított egészségbiztosítási ellátásért, valamint az egészségbiztosítás keretében igénybe vett, finanszírozott egészségügyi szolgáltatásért felelős. Ennek megfelelően a munkáltató köteles megtéríteni a folyósított baleseti táppénz összegét, valamint például a kórházi kezelés költségeit. A bírói gyakorlat szerint (EH 2009.2084 I.) az üzemi baleset okán a ténylegesen felmerült összeget kell megtéríteni. A megtérítés összege nem csökkenthető azért, mert az ellátásban részesülőt egyéb címen is megilletné egészségbiztosítási ellátás. Ugyanakkor 5000 forintot meg nem haladó megtérítési kötelezettség esetén a megtérítésre irányuló eljárást nem kell lefolytatni.

A megtérítésre kötelezett munkáltatót a megtérítésre előírt összeg után kamatfizetési kötelezettség terheli. Nem kell azonban kamatot fizetni, ha az érintett munkáltató az eljárásról való tudomásszerzésével egyidejűleg a felelősségét írásban elismeri, és nyilatkozatát a követelés teljes kiegyenlítéséig fenntartja, továbbá a követelés összegét határidőben megfizeti.

A megtérítés úgynevezett fizetési meghagyás formájában kerül kiszabásra. 2016. január 1-töl az illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve ezt 21 napon belül köteles kiküldeni (korábban ez a határidő 3 hónap volt).

Felmerülhet a kérdés, hogy van-e bármiféle mentesülési lehetőség a munkáltató részére?

A Legfelsőbb Bíróság (jelenlegi neve: Kúria) a KK 25. számú állásfoglalásában foglalkozott a kérdéssel: e szerint a munkavédelmi szabályok kizárólag a balesetet szenvedett általi elmulasztása esetén a foglalkoztatóval szemben a társadalombiztosítási szerv megtérítési igénye kizárt, azaz a társadalombiztosítási szerv a foglalkoztatóval szemben nem léphet fel megtérítési igénnyel, ha a munkavédelmi szabályt kizárólag maga a balesetet szenvedett munkavállaló mulasztotta el. Más a helyzet ugyanakkor, ha maga a munkáltató vagy megbízottja (ilyen az alkalmazott is) a munkavédelmi szabályokat megszegi, és emiatt történik a baleset: ilyen esetben a sérült esetleges közrehatásának jelentősége nincsen. Azaz, a munkáltató csak akkor mentesülhet a megtérítési kötelezettség alól, ha a baleset kizárólag a sérült magatartásénak tudható be, abban másnak szerepe nem volt.

Hasonló értelmű döntés született az alábbi ügyben (EH 2010.2262): a munkavédelmi törvényben és más munkavédelmi szabályokban írt kötelezettségek betartására a munkáltató a munka irányításával megbízott munkavállaló foglalkoztatása során is köteles. A munka irányításával megbízott munkavállaló balesetével összefüggésben felmerült társadalombiztosítási szolgáltatásokért megtérítési kötelezettség akkor nem terheli a foglalkoztatót, ha a balesetelhárító, vagy egészségvédő óvórendszabályt vagy óvintézkedést kizárólag maga a balesetet szenvedett munkavállaló mulasztotta el.

A bírói gyakorlat foglalkozott azzal az esettel is, ha a sérült ellátása közben valamilyen műhiba történik az egészségügyi intézményben (BH 2015.5.139): a döntés értelmében a foglalkoztató egészségbiztosítási ellátási költségekért fennálló felelősségére nem hat ki az egészségügyi intézmény kötelezettségszegése vagy mulasztása. A bíróság szerint ugyanis a törvényhozó a foglalkoztató megtérítési felelősségének szabályozása során a felelősség megosztásáról nem rendelkezett, a sérültet ellátó egészségügyi intézmény magatartását (diagnosztikai tévedést, mulasztást stb.) nem értékelte a felelősség mértékét csökkentő tényezőként. A jogszabályok nem adnak lehetőséget arra, hogy az egészségbiztosítási szerv, illetve a társadalombiztosítási perben a bíróság a megtérítési felelősség mértékét a foglalkoztató és az egészségügyi intézmény kötelezettségszegései, mulasztásai függvényében vizsgálja és a foglalkoztató felelősségéről azok arányában döntsön. Azaz, a foglalkoztató megtérítési felelősségét, annak mértékét nem befolyásolják (csökkentik) azok a költségek, amelyek a balesettel csupán közvetett okozati összefüggésben merülnek fel, így például az orvosi műhiba sem.

Fontos hangsúlyozni, hogy a társadalombiztosítási megtérítési kötelezettség mellett a munkavállaló is igénnyel léphet fel a munkáltató ellen, egészségkarosodás miatti kártérítés okán, a Munka Törvénykönyve szabályai alapján.

(Az eseti döntések a Bírósági Határozatok c. gyűjteményben jelentek meg.)

Hozzászólás