Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2016. évi LXXIX. törvény – 2016. július 8. napi hatállyal – módosítja többek között a munkaügyi ellenőrzés és a munkavédelem szabályait.

A munkaügyi ellenőrzés új szabályai

A munkaügyi ellenőrzés a jövőben kiterjed – többek között – a külföldön letelepedett és határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalót Magyarországra küldő munkáltatóra (külföldi munkáltató), valamint a külföldi munkáltató munkavállalójának az Mt. 295. § alapján történő munkavégzésére (azaz, ha a külföldi munkáltató – harmadik személlyel kötött megállapodás alapján – a munkavállalót Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztatja, amelyre az Mt. hatálya nem terjed ki).

Jelentősen módosulnak a kiküldetésre vonatkozó munkaügyi ellenőrzési szabályok, összhangban a 2014/67/EU irányelvvel. Egyrészt, a munkaügyi hatóság meghatározott értékelési szempontok alapján vizsgálja a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében kiküldött munkavállaló magyarországi munkavégzését. Ennek eredményeként a munkaügyi hatóság jogosult annak megállapítására, hogy a munkavállaló nem minősül kiküldött munkavállalónak. A külföldi munkáltató és a jogosult (belföldi foglalkoztató) köteles a munkaügyi hatóság rendelkezésére bocsátani mindazokat az adatokat, amelyek a fentiek szerinti ellenőrzés elvégzéséhez szükségesek.

Másrészt, a munkaügyi hatóság a munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben együttműködik az Európai Unió és az EGT-államok munkaügyi feladatokat ellátó szerveivel, például a más országban kiszabott munkaügyi bírság behajtása terén.

Harmadrészt, a munkaügyi hatóság magyar és angol nyelvű, korlátozásmentesen és ingyenesen, a fogyatékossággal élők számára is hozzáférhető módon tájékoztató honlapot működtet a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást végző munkáltatók és az általuk kiküldött munkavállalók jogaival és kötelezettségeivel összefüggő lényeges információkhoz való hozzáférés biztosítása érdekében. feltételeiről.

Ezen túlmenően a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó, a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatót nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettség terheli, ha a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez Magyarország területén az Mt. 295. § szerinti munkavállalót foglalkoztat vagy kíván foglalkoztatni. A külföldi munkáltató – legkésőbb a szolgáltatásnyújtási tevékenység megkezdésekor – magyar vagy angol nyelven nyilatkozatot köteles tenni a munkaügyi hatósághoz. A nyilatkozatot a munkaügyi hatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus felületen kell megtenni. A módosítás hatálybalépésekor (2016. július 8.) már Magyarország területén foglalkoztatott munkavállalók tekintetében a külföldi munkáltató a nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségének 2016. augusztus 31—ig köteles eleget tenni.

Változnak a bírságolási szabályok is: munkaügyi bírság – a korábbi esetek mellett – akkor is kiszabható, ha a külföldi munkáltató és a jogosult (belföldi foglalkoztató) a kiküldetésre vonatkozó adatszolgáltatásnak nem tesz eleget. Közigazgatási bírság (30.000m,- Ft) szabható ki, ha a külföldi munkáltató a nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tett eleget, vagy a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltatott

A harmadik országbeliek engedély nélküli foglalkoztatása esetére a törvényben előírt szankciók kapcsán új rendelkezés, hogy az ilyen tevékenységre előírt szankció (kötelezettség) a foglalkoztatót annyi esetben terheli, ahány foglalkoztatott tekintetében az engedély nélküli foglalkoztatást megállapították.

A munkavédelem új szabályai

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) szintén módosul 2016. július 8. napjától.

Az egy helyszínen dolgozó munkavállalók tekintetében a munkavégzés összehangolásáért a felek által szerződésben meghatározott munkáltató felelős. Ilyen kikötés hiányában az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, ennek hiányában, aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik.

A munkabalest kivizsgálása körében a módosítás egyértelművé teszi, hogy a kivizsgálás megkezdéséről a foglalkozásegészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát tájékoztatni kell és a kivizsgálásban történő orvosi közreműködésről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa dönt. Súlyos munkabaleset esetén a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának kötelező részt venni a kivizsgálásban. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell.

Változnak a munkavédelmi képviselők választására vonatkozó rendelkezések is: korábban 50 fő munkavállaló és afölötti létszám esetében volt kötelező a munkavédelmi képviselő választása: a módosítás a létszámhatárt 20 főre csökkenti. A módosítás hatálybalépését (2016. július 8.) követően azon munkáltatónál, ahol van választott munkavédelmi képviselő, a munkavédelmi képviselő mandátumának lejártát követő munkavédelmi képviselő választás során kell alkalmazni az új választási szabályokat. Azon munkáltatónál, ahol munkavédelmi képviselő választásra nem került sor, a módosítás szerinti választásokat 2016. július 8-át követően fél éven belül meg kell tartani.

A módosítás konkretizálja a munkavédelmi képviselőt megillető munkajogi védelem szabályait is és – hasonlóképpen a szakszervezeti képviselők védelméhez – elrendeli, hogy a felmondás és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén  a munkavédelmi bizottság, ennek hiányában a munkavédelmi képviselő választás során létrejött választási bizottság tagjainak egyetértése szükséges.

Szintén új szabály, hogy a munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a szervezett munkavégzés során a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri; a munkabalesettel kapcsolatban kötelezettségét kellő időben nem teljesíti vagy valótlan adatot közöl, illetve a baleset valódi okát eltitkolja vagy feltárását megakadályozza, valamint aki a munkáltató képviselőjeként a munkavédelmi képviselőt jogainak gyakorlásában akadályozza, illetve a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz. A bírság összege 500.000 Forintig terjedhet. A bírságot a 2016. július 8. napját követően indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.