A Kúria 2016 júniusában hozott döntést az ügyvezetők kártérítési felelősségével kapcsolatos kérdésben. Az ügyben a munkáltató nyújtott be keresetet az illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz a társaság ügyvezetője ellen arra figyelemmel, hogy az ügyvezető a társaságnak kárt okozott, amikor egy szakértői irodával és egy jogi szakértővel kötött megbízási szerződéseket és ezek alapján megbízási díjat fizetett részükre, amelyekről az ügyvezető a társaságot nem tájékoztatta.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság megállapította, hogy a társaság keresete megalapozott, ugyanis az ügyvezető nem volt figyelemmel a társaság elsődleges érdekeire, vagyonának megőrzésére; ügyvezetőként széles körű döntési lehetőséggel rendelkezett az egyes szerződések megkötésekor, azonban tevékenységét annak szem előtt tartásával kellett végeznie, hogy a társaság vagyonát megőrizze. A közigazgatási és munkaügyi bíróság szerint az ügyvezető ezen minőségében a szerződéskötéskor nem az elvárható gondossággal járt el, nem történt meg az elvégzendő feladat számon kérhető módon történő meghatározása. 

A törvényszék, mint másodfokú bíróság szintén azt mondta ki, hogy a megbízási szerződések megkötésekor az ügyvezető nem volt figyelemmel a társaság elsődleges érdekeire, ezért a törvényszék a szakértői iroda részére kifizetett megbízási díj mellett az igénybe vett jogi szakértő részére átutalt megbízási díjat is kárként értékelte és az ügyvezetőt annak megfizetésére kötelezte.

Ezt követően a pervesztes ügyvezető a Kúriához fordult, amely eljárásban a Kúria az ügyvezetőt marasztaló ítéletet megváltoztatta és a következő elvi kérdésben döntött.

Ha az ügyvezető kártérítési felelősségét az új Mt. hatályba lépését követően, de még a régi Ptk. [Polgári Törvénykönyv] hatálya alatt kell elbírálni, az Mt. munkavállalókra vonatkozó általános szabályok mellett a vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe kell venni. Az Mt. kimondja, hogy a vezetőnek gondatlan károkozás esetében teljes kártérítési felelőssége van. A felelősség fennállásának bizonyításával kapcsolatban a Kúria döntésében kifejtette, hogy a vezető állású munkavállalók esetében is az általános szabályok alkalmazandóak, azaz a munkáltatót terheli a bizonyítás a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése, a kár, valamint az okozati összefüggés körében, sikeres bizonyítás esetén pedig az ügyvezető gondatlan magatartás esetén is a teljes kárért felel.
Azaz, a bizonyítási szabályok a vezető kártérítési felelőssége esetén sem fordulnak meg, tehát nem az ügyvezetőnek kell bizonyítania azt, hogy kellő gondossággal járt el, hanem a munkáltatónak azt, hogy az ügyvezető kárt okozott. A fokozott gondosságot előíró rendelkezés nem jelenti a bizonyítási teher átfordulását, mindösszesen az elvárhatóság mércéjét állapítja meg magasabb szinten az általánosan elvárható magatartáshoz képest.

(Mfv.II.10.033/2016.; www.lb.hu)