A keresőképtelenség és felülvizsgálata

Minden munkavállaló életében adódhatnak olyan élethelyzetek, amikor a saját vagy gyermeke betegségének időtartama alatt munkáját nem tudja ellátni, mert keresőképtelenné válik. Az emiatt kieső jövedelem egy részét bizonyos feltételek fennállása esetén pénzbeli ellátással, táppénzzel pótolja az egészségbiztosítás. A táppénzes állomány egyfajta átmeneti védelmi helyzetet jelent a munkavállalónak, mivel ez az időszak felmondási korlátozás alá esik. Ez azt jelenti, hogy a táppénzes állomány alatt közölt felmondás esetén csak a keresőképtelenséget követően kezdődik csak a felmondási időszak, így lehetősége van a munkavállalónak a felmondást “késleltetni”. Ezen munkavállalói visszaélést, illetve az indokolatlan távollétet hivatott kiküszöbölni a munkáltatónak az a lehetősége, hogy kezdeményezheti a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát a betegszabadság, illetve a táppénzes állomány alatt. De mi is a különbség a kettő között és mindenekelőtt, mikor lesz valaki keresőképtelen?

Sick personKeresőképtelenné válik többek közt az, aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni, de jogi értelemben az a szülő is keresőképtelen, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja.

A keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás vagy munkakör irányadó, amelyben a biztosított munkavállaló a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott. A keresőképtelenséget fő szabály szerint a vizsgálatra jelentkezés időpontjától kell megállapítani.

A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem táppénzt, hanem ún. betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló. A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár.

A betegszabadságot meghaladó tartamú keresőképtelenség esetén táppénzre jogosult alapvetően az, akinek van biztosítási jogviszonya, pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, valamint orvos megállapítja és igazolja keresőképtelenségét. Ezt a betegszabadságot követő igazolt keresőképtelenség időtartamára jár, de legfeljebb 1 éven át.

Mivel a keresőképtelenség nemcsak munkajogi, hanem társadalombiztosítási kérdés is, ezért alapvető érdek, hogy kétség esetén a keresőképtelenség ellenőrizhető legyen.

A keresőképtelen ellenőrzésének két esete van: a hivatalból és a kérelemre történő ellenőrzés. A 30 napot meghaladó keresőképtelenség esetében a szakorvos hivatalból havonta legalább egyszer felülvizsgálja a keresőképtelen személy állapotát. Ezt meghaladóan azonban a betegszabadság, illetve a táppénz igénybevétele alatt a keresőképtelenség felülvizsgálatát a munkáltató is kezdeményezheti.

Ezt a kérelmet a munkáltató az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak küldheti meg. A kérelemnek tartalmaznia kell a keresőképtelen munkavállaló személyes adatait (TAJ szám, név, lakcím, születési dátum, anyja neve) a munkáltató adatait (munkáltató neve, címe, adószáma, aláírási jogkörrel rendelkező személy neve, adószáma) valamint telefonos és postai elérhetőségét. Az ellenőrzés iránti kérelem díjköteles a munkáltató szamara.

Amennyiben a vizsgálat azt állapítja meg, hogy indokolatlan volt a munkavállaló keresőképtelen állományba vétele, ez akár a munkaviszony megszüntetését vonhatja maga után, illetve társadalombiztosítási jogkövetkezmények is alkalmazandóak.

Hozzászólás