Diszkriminációról akkor beszélhetünk, ha valaki valamely tulajdonsága, helyzete vagy jellemzője (pl. anyaság, életkor, vallás, stb.) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. A foglalkoztatás területén viszonylag gyakran fordul elő diszkrimináció.
Az emberi viszonyok komplexek és sokszínűek, léteznek közöttünk olyan anyák, akik fogyatékkal élnek, olyan nők, akik a társadalom által kirekesztett etnikai csoporthoz tartoznak, és e felsorolásnak még számtalan kombinációja fordulhat elő. Sok esetben a hátrányos megkülönböztetéssel érintett személyt kettő vagy több védett tulajdonságából kifolyólag diszkriminálják.
Mindenekelőtt szükséges megjegyezni, hogy jelenleg nem létezik olyan jogszabály sem Európai Uniós, sem hazai szinten, mely a többszörös diszkrimináció definícióját megadná, ezáltal a jogtudomány tesz arra kísérletet, hogy minél pontosabban írja le a jelenség lényegi elemeit.
Az egyik legkorábbi, és legkiemelkedőbb fogalom-meghatározást Kimberlé Crenshaw alkotta meg, melyet később több, a jelenséggel foglalkozó jogász a többszörös diszkrimináció koncepciójának alapjaként, Útkereszteződés analógia vagy metafora (Traffic Intersection Analogy) néven fogadott el. A képzeletbeli kereszteződés középpontjában több védett tulajdonsága okán megkülönböztetett személy található, aki szimultán részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben egy összehasonítható helyzetben lévő más személy részesül. Az elmélet lényegét tehát az adja, hogy az emberi lét sokoldalúsága és komplexitása miatt előfordulhat, hogy a hátrányos megkülönböztetés is többféle okból történik meg.
A tervek szerint az Európai Parlament 2009. áprilisi jogalkotási állásfoglalása alapján az Egyenlő bánásmód elvének munkaerőpiacon kívüli alkalmazásáról szóló Bizottsági Javaslat határozza majd meg a többszörös diszkrimináció fogalmát. Ez alapján többszörös megkülönböztetést jelent „a vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság, mint ok bármely kombinációján alapul, vagy az előbb meghatározott bármelyik okon vagy okokon, valamint az alábbiak közül egy vagy több okon is alapul” a hátrányos megkülönböztetés. A tervezett fogalom tehát azt mondja ki, hogy többszörös diszkrimináció akkor áll fenn, ha a hátrányos megkülönböztetés kettő vagy több olyan védett tulajdonság (azaz amikor e tulajdonságok összeadódnak) okán történik, melyet az Európai Unió anti-diszkriminációs joga deklarál.
Magyarországon is van precedens a többszörös diszkrimináció hatóság által történt megállapítására (Egyenlő Bánásmód Hatóság 168/2016. számú jogesete): A Hatóság eljárását kezdeményező kérelmező transznemű nő, aki több éve nőként éli az életét, ennek megfelelően öltözködik, illetve viselkedik, ám neve továbbra is férfinév. A kérelmező eladói munkakörre jelentkezett a bepanaszolt cég üzletébe. A cégvezető közölte vele, hogy a boltba nem férfi, hanem női eladót keresnek. A kérelmező megpróbálta elmagyarázni az üzletvezetőnek, hogy ő nem férfi, ekkor azonban az üzletvezető a kezével az arcára csapott és kinevette őt, majd köszönés nélkül elsétált a kérelmező mellől.
A Hatóság figyelemmel volt arra, hogy a kérelmező a személyi igazolványán található adatok szerint férfi, így a kérelmező férfi nemhez tartozását is védett tulajdonságként értékelte a szexuális irányultságon túlmenően. A Hatóság eljárásában arra a meggyőződésre jutott, hogy a kérelmező nemi identitásával, ugyanakkor férfi nemhez tartozásával összefüggésben szenvedte el az általa megjelölt sérelmet. Az eljárás során nem volt kimutatható, hogy a kérelmezőt ért megkülönböztetés a munka jellege vagy természete alapján indokolt vagy arányos lett volna. A Hatóság megállapította, hogy a kérelmezőt többszörösen diszkriminálták, figyelemmel arra, hogy férfi neme, valamint nemi identitása miatt hátrányos megkülönböztetés valósult meg.
