Ha meghalljuk azt a kifejezést, hogy munkaügyi vagy munkavédelmi ellenőrzés, nem biztos, hogy tudjuk pontosan, mit ellenőriz a hatóság. A nemzetgazdasági minisztérium minden évben az ellenőrzési időszakot megelőző 45 napig hatósági ellenőrzési irányelvet ad ki. Ebből az ellenőrzési tervből kiderülhet, hogy a következő évben mikor, milyen tevékenységi körben foglalkoztató munkáltatók, illetve milyen szabályok betartásával kapcsolatos ellenőrzésre számíthatnak a cégek.

A nemzetgazdasági minisztérium által kiadott éves ellenőrzési terv célja, hogy az ellenőrzéseket kiszámíthatóan, gyorsan és pontosan hajtsa végre a hatóság. További célkitűzés az, hogy a munkavállalók alapvető jogait érvényre juttassák, a munkaviszonyuk rendezett legyen, csökkenjen a jogkövető vállalkozások versenyhátránya, és ezáltal a munkahelyek megatartását elősegítsék, illetve az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények létrehozását támogassák. Az ellenőrzési tervben meghatározzák, hogy a következő évben melyek a prioritást élvező célkitűzések. Az ellenőrzési tervből az is kiderül, hogy melyek azok a területek, amik foglalkoztatási szempontból a legnagyobb kockázatot jelentik, ahol a legtöbb jogsértést követik a munkáltatók, vagy ahol jogszabályváltozás miatt fokozott ellenőrzés indokolt.

Nézzük meg, hogy 2017 II. negyedévében kik számíthatnak előre ütemezett, fokozott ellenőrzésre.

Munkavédelmi szempontból az építőipari tevékenységek célvizsgálata van tervben. A célvizsgálat olyan ellenőrzés-típus, amely konkrét ellenőrzési célra irányul (pl. egy adott nemzetgazdasági irányzat tevékenységének munkavédelmi szempontú vizsgálata) és legalább 3 hétig tart az ellenőrzést végző kormánytisztviselők többségének részvételével.

Az építőipar fokozott ellenőrzésének indoka az, hogy a tavalyi évben a szabálytalan munkavégzés miatti súlyos munkabalesetek száma megnőtt, 10 súlyos és 6 halálos kimenetelű baleset történt. Az ágazatra jellemző az is, hogy munkakörnyezet magas fokú egészségkárosító veszélyekkel és kockázatokkal jár együtt. Az ellenőrzések az előbbi indokok miatt főleg a munkavállalókat érintő veszélyforrások vizsgálatára terjednek ki.

Az építőiparon kívül a következő negyedévekben számíthatnak munkavédelmi tárgyú ellenőrzésre a kereskedelemben tevékenykedők is, valamint a hatóság ellenőrizni fogja a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkakörülményeit is.

A munkaügy területén március-áprilisban a hatóság főleg a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos igazolások kiadását, valamint a megszűnésre/megszüntetésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek betartását fogja célvizsgálat útján ellenőrizni. Fontos megemlíteni, hogy ezek a vizsgálatok mind tartalmi, mind formai szempontok vizsgálatára kiterjednek.

Egy munkáltató szempontjából talán az egyik legfontosabb kérdés az lehet, hogy ha esetleg a hatóság az ellenőrzés során valamilyen szabálytalanságot tapasztal, milyen szankcióra lehet számítani. A munkavédelmi törvényben meghatározott szabálysértések esetén a bírság összege 50 000 Ft-tól akár 10 millió Ft-ig is terjedhet. A hatóság közigazgatási bírsággal sújthatja azt a természetes személyt, aki szervezett munkavégzés keretében megszegi a munkavédelemre, vagy pl. annak nyilvántartására vonatkozó szabályokat. Ez a bírság 500 ezer Ft összegben maximalizálható. A munkaügyi bírság pedig akár 20 millió Ft is lehet, ha a hatóság szabálytalanságot észlel.

Összegzésül elmondható, hogy a bírság elkerülése, illetve a jogszerű foglalkoztatás érdekében a munkáltatóknak érdemes jobban odafigyelni a tervezett ellenőrzésekben vizsgált szabályok betartására, ezzel időt és pénzt tudnak megspórolni – nem is beszélve az alkalmazottaiknak az egészséges munkakörnyezet biztosításáról, amire ellenőrzés nélkül is kiemelt figyelmet kell fordítani.