Egy korábbi cikkünkben már részletesen áttekintettük, hogy mit kell tudni a figyelmeztetés munkajogi természetéről: többek között írtunk arról, hogy a figyelmeztetés jellemzően enyhébb súlyú kötelezettségszegések szankciójaként szolgál és a figyelmeztetés nem ugyanaz, mint a Munka Törvénykönyvében megjelenő „hátrányos jogkövetkezmény”.

A mai cikkben egy friss bírósági döntést ismertetünk, amelyben a Kúria kimondta, hogy „az írásbeli figyelmeztetés a munkáltató ellenőrzési és utasítási jogából eredő olyan munkafegyelmet biztosító eszköz, amellyel felhívja a munkavállaló figyelmét a helytelenített magatartástól való tartózkodásra, illetve a szabályszegést a rosszallása kifejezésével szankcionálja. Ebből következően a munkáltató az írásbeli figyelmeztetés jogával kollektív szerződés, illetve munkaszerződés felhatalmazásának hiányában is élhet”.

A perben a munkavállaló egy részére adott figyelmeztetést támadott meg a bíróság előtt. A figyelmeztetés indoka az volt, hogy a munkavállaló magatartásával megsértette a Munka Törvénykönyve szerinti tisztességes eljárás és kölcsönös együttműködés követelményét, továbbá figyelmen kívül hagyta azt az elvárást, amely szerint a másik fél jogát, jogos érdekét sértő magatartásoktól tartózkodni köteles.

A munkavállaló a perben kérte a figyelmeztetés hatályon kívül helyezését.

A perben a Kúria arra az álláspontra helyezkedett, hogy a munkavállaló alapvető kötelezettsége a munkavégzés céljából történő rendelkezésre állás, a vonatkozó szabályok, előírások, utasítások szerinti munkavégzés, a munkatársakkal való együttműködés. A munkáltatót megillető ellenőrzési jog kiterjed ezen kötelezettségek betartásának ellenőrzésére. Így a munkáltatót az a jog is megilleti, hogy a munkavállaló kötelezettségszegése esetén megkövetelje a munkavégzésre és együttműködésre vonatkozó előírások betartását.

A Kúria szerint ennek eszköze a munkavállaló figyelmének felhívása – azaz a figyelmeztetés -, amely a munkafegyelmet hivatott fenntartani. Ezt a munkáltató szóban és írásban is alkalmazhatja. A figyelmeztetés írásba foglalása esetén annak a személyi anyagban történő elhelyezése nem jogellenes, figyelemmel a munkaviszony tartós és bizalmi jellegére.

A figyelmeztetésben foglalt rosszallásban jelentkező hátrány nem azonos a Munka Törvénykönyve szerinti hátrányos jogkövetkezménnyel, amelyet munkaszerződés vagy kollektív szerződés szabályozhat és amely a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére a kötelezettségszegés súlyával arányos, annak következményeként alkalmazott hátrányt magában hordozó munkáltatói intézkedést jelent. Ez a szankció lehet erkölcsi, avagy anyagi. Ugyanakkor kollektív szerződés vagy munkaszerződés nélkül is alkalmazható a munkáltatói figyelmeztetés, amely hatékony munkafegyelmi eszköz olyan munkáltatóknál, ahol nincs kollektív szerződés vagy a hátrányos jogkövetkezményre vonatkozó munkaszerződéses megállapodás.

Kúria, Mfv.I.10.354/2017.