Egy rendhagyó bejegyzés, házunk tájáról.
A munkajogiblog.hu weboldal Facebook oldalán számos egyedi kérdést kapunk Olvasóink ügyes-bajos munkajogi jellegű problémáival kapcsolatban. Sajnos egyedi ügyekben a közösségi médiában nem adunk – és felelősségteljesen nem is adhatunk – jogi tanácsot. (Hasonló a helyzet a telefonos megkeresésekkel.)
„De miért nem? Hiszen munkajogászok!” – mondhatná erre az olvasó.
A válasz egyszerű: a jogi tanácsadás komoly, összetett és felelősségteljes munka. Ahogyan az orvos sem állít fel diagnózist és kezelési tervet pusztán annyi információ alapján, hogy a betegnek fáj a feje – hanem kikérdezi a pácienst a kórelőzményekről, a szedett gyógyszerekről, életviteli szokásokról stb., majd laborvizsgálatra, MRI-re, további kivizsgálásra küldi és csak ezek eredményei alapján dönt arról, hogy az adott esetben mi okozza a tüneteket és betegség hogyan gyógyítható. Más a diagnózis ugyanis, ha baleseti fejsérülést szenvedtünk és más, ha stresszes életmódot élünk.
A munkajog területén hasonló a helyzet: az adott eset összes egyedi körülményét meg kell vizsgálni annak érdekében, hogy pontos, szakszerű választ adhassunk. Íme néhány példa a napi gyakorlatból:
„Felmondhat-e nekem a cég?”
Először is tisztázzuk, hogy egyáltalán munkaviszonyról beszélünk-e (és ha igen, akkor „normál” munkaviszonyról vagy például munkaerő-kölcsönzésről) vagy például megbízási, vállalkozási jogviszonyról, ugyanis más-más szabályok vonatkoznak a jogviszony megszüntetésére. Tapasztalatunk szerint például a kölcsönzött munkavállalók szemében a munkáltató az, ahol ténylegesen dolgozik, noha jogilag nem ez a helyzet.
Azt is látni kell, hogy mit írt elő a felek közötti munkaszerződés: például a felek megállapodhattak abban, hogy a munkaviszony első évében nem lehetséges a felmondás. Emellett nem elhanyagolható, hogy ha a munkavállaló például kismama vagy öregségi nyugdíjkorhatár előtt áll, akkor védelmi szabályok alá esik.
Röviden a válasz tehát: „attól függ”.
„Dolgoztathatnak-e május 1-jén?”
Erre a kérdésre is az lehetne a válasz, hogy „attól függ”. Meg kell ugyanis vizsgálni, hogy a kérdező munkavállaló pontosan milyen munkáltatói tevékenységben dolgozik, ehhez képest beosztható-e munkaszüneti napra. Előfordulhat, hogy a cégnél irányadó kollektív szerződés speciális előírásokat tartalmaz, amelyeket szintén ismernünk kell, ha pontos választ akarunk adni.
„42 éves vagyok, sok betegségem van, jár-e nekem rokkantnyugdíj?”
Ez is rengeteg tényezőtől függ és nagyrészt orvos-szakmai kérdés a kiindulási alap. Mi a komplex minősítés eredmény, rehabilitálható-e a kérdező, volt-e biztosított, dolgozik-e jelenleg, stb.?
Nyilván nem lehet vitás, hogy ha a fenti kérdésekre rávágnánk egy választ: „igen” vagy „nem”, az mekkora felelőtlenség lenne Önökkel, Olvasóinkkal szemben.
Reméljük, hogy ezzel a bejegyzéssel sikerült tiszta vizet önteni a pohárba és nem orrol ránk meg a kedves Olvasó, ha a Facebook-on nem bocsátkozunk felelőtlen jogi tanácsadásba.
