Versenytilalom: köteles-e a munkavállaló bejelenteni, hogy hol helyezkedett el?

versenytilalom-megszegese.jpeg

Korábbi cikkünkben összefoglaltuk, hogy mit szükséges tudni a versenytilalmi megállapodásról, amelynek célja, hogy a munkáltató megakadályozza, hogy a kilépő munkavállaló a konkurenciánál helyezkedjék el.

A Kúria nemrégiben hozott döntést egy ügyben, amelyben a munkáltató azt kifogásolta, hogy a kilépett munkavállaló megsértette a versenytilalmi rendelkezéseket. Continue reading

Munkaerő-kölcsönzéssel kijátszani a versenytilalmi megállapodást?

A versenytilalmi megállapodás célja, hogy a munkavállaló ne veszélyeztethesse vagy sérthesse meg volt munkáltatója jogos gazdasági érdekeit, így egy ilyen megállapodással tiltják meg a munkavállalónak, hogy konkurens vállalkozásnál helyezkedjen el meghatározott ideig. Ezen tilalom körét bővítheti vagy szűkítheti olyan feltételek meghatározása, mint például földrajzi hatály kijelölése, az elkerülendő vállalkozások vagy azok tevékenységi körének pontos megjelölése, valamint azon eset, amikor nem tiltják meg a munkavállalást a konkurenciánál, ha a kikötött munkaköröktől eltérő pozícióba veszik fel, amellyel nem veszélyezteversenytilalmiti előző munkáltatója érdekeit.

Egy 2014-ben hozott kúriai döntés (Mfv.II.10.125/2014/4.) bemutatja, hogy egy furfangos munkavállaló miként próbálta megkerülni a rá vonatkozó versenytilalmi megállapodást.

Az alperes munkavállaló kiskereskedelmi értékesítőként dolgozott a felperes munkáltató alkalmazásában. Még a régi (1992. évi) Munka Törvénykönyve szerint kötöttek versenytilalmi megállapodást, s ennek ellentételezéseként több, mint hatszázezer forintot kapott a munkavállaló a munkaviszony tartama alatt.

A munkaviszony megszűntével a munkavállaló egy munkaerő-kölcsönző céggel kötött határozatlan idejű munkaszerződést. Ebben rögzítették, hogy pontosan melyik céghez fogják kikölcsönözni a munkavállalót, és hogy valamennyi munkáltatói jogkört is a kölcsönvevő fogja a gyakorolni. Ez a cég, mint kiderült, a felperessel konkurenciaharcban állt, így az utóbbi megpróbálta visszakérni a munkavállalótól a neki kifizetett versenytilalmi megállapodás összegét. Ennek sikertelensége miatt indított munkaügyi pert arra hivatkozva, hogy a munkavállaló megszegte a versenytilalmi megállapodást, mivel ténylegesen a konkurens cégnél végzett munkát, a munkáltatói jogkört sem a kölcsönbeadó gyakorolta, akivel a munkaszerződést kötötte, így egyértelműen megállapítható a konkurens cég és a munkavállaló közötti munkaviszony.

Az alperes munkavállaló azzal védekezett, hogy a kölcsönbeadó céggel létesített ténylegesen munkaviszonyt és a konkurens cégnél értékesítési tevékenységet nem végzett, így nem sértette előző munkaadója gazdasági érdekeit.

A bíróság megállapította, hogy az alperes annak ismeretében létesítette a munkaerő-kölcsönzéssel történő munkavégzést, hogy az őt ténylegesen foglalkoztató cég konkurenciaharcban állt a felperessel, illetve tudatában volt annak, hogy versenytilalmi megállapodása az azonos tevékenységi körű munkáltatónál történő elhelyezkedést egyértelműen tiltotta. A munkavállaló valóban formálisan nem a konkurenciával, hanem a kölcsönbeadó céggel létesített munkaviszonyt, ám már a munkaszerződésben rögzítették, hogy ezen konkurens cégnél fog határozatlan ideig munkát vállalni, valamint a fő szabálytól eltérően minden munkáltatói jogkört a kölcsönző munkáltató fog gyakorolni.

A munkaviszony tényleges tartalmát vizsgálva megállapítható, hogy az alperes rendeltetésellenesen gyakorolta jogát, valójában a konkurens cég számára végzett munkát, megsértette a versenytilalmi megállapodást, és így köteles annak összegét visszafizetni a felperesnek.

5+1 pontban arról, amit a versenytilalmi megállapodásról tudni kell

verseny_crA versenytilalmi korlátozás tulajdonképpen egy megállapodás a munkáltató és a munkavállaló között arról, hogy a munkaviszony megszűnését követően a munkavállaló nem sérti vagy veszélyezteti a (volt) munkáltató jogos gazdasági érdekeit.

Nézzük, mit érdemes tudni a versenytilalmi megállapodásról.

  1. Megállapodás, azaz a versenykorlátozás egyoldalúan nem rendelhető el.
  1. Legfeljebb kettő évig terjedő időre köthető meg, a munkaviszony megszűnésétől számítottan. Természetesen lehet rövidebb időszakra is kikötni, például 6 hónapra, egy évre.
  1. A versenytilalmi korlátozásért munkáltató „megfelelő” ellenértéket köteles fizetni. Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót – elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel – újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Ugyanakkor az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada. Tehát, ha az alapbér a munkaviszony megszűnésekor 300.000,- Ft volt és a felek 1 évnyi versenytilalomban állapodnak meg, az ellenérték minimum összege 1.200.000,- Ft.
  1. A versenytilalmi megállapodásban kötbér is kiköthető, a Polgári Törvénykönyv szabályaival összhangban. Például, ha a munkavállaló versenytársnál helyezkedik el, kötbért kell fizetnie a munkáltatónak.
  1. Ha a munkáltató személye megváltozik (jogutódlás történik), a versenytilalmi megállapodásból származó jogok és kötelezettségek az átvevő – vagyis az új – munkáltatóra szállnak át, tehát a versenykorlátozás nem szűnik meg automatikusan.

+1. Köztulajdonban álló munkáltatók esetén versenytilalmi megállapodást a vezető állású munkavállalóval lehet kötni, a tulajdonosi jogokat gyakorló hozzájárulásával, legfeljebb egyéves tartamra. A tulajdonosi jogokat gyakorló meghatározhatja azt a munkakört is, amelyre vonatkozóan versenytilalmi megállapodás köthető és további feltételeket írhat elő. Ilyen munkáltató esetén a versenytilalmi megállapodás szerinti ellenérték a megállapodás tartamára nem haladhatja meg az azonos időszakra járó távolléti díj 50 százalékát.