A rehabilitációs járadékról

A Kúria a 6/2016. számú munkaügyi elvi határozatában kimondta, hogy a rehabilitációs járadékra való igény személyes jog, a jogerősen meg nem ítélt járadék az igénylő halála után személyes jog hiányában más által nem igényelhető.

OLYMPUS DIGITAL CAMERAA jogeset szerint néhai Sz. F. 2010. november 15. napján rehabilitációs járadék megállapítása iránt előterjesztett kérelmét az elsőfokú hatóság a 2010. november 26. napján kelt határozatával elutasította azzal, hogy az igénylő egészségkárosodása nem éri el az 50%-os mértéket, az csupán 40%-os. A másodfokú hatóságként eljáró Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) a 2011. március 24. napján kelt határozatával az elsőfokú döntést helybenhagyta, megállapítva, hogy az igénylő egészségkárosodásának mértéke nem éri el a rehabilitációs járadékról törvényben meghatározott 50%-os egészségkárosodási mértéket, az csupán 43% a másodfokon eljáró szakértői bizottság szakhatósági állásfoglalása szerint. Ezen döntés ellen fordult az érintett a bírósághoz: állította, hogy az eljáró hatóságok az egészségkárosodás mértékét tévesen, alacsonyabb mértékben határozták meg, mivel azt már a 2008. szeptember 9. napján kelt ORSZI elsőfokú szakértői bizottsága is 57% mértékűnek értékelte, amelyhez képest állapota nem javult, sőt inkább rosszabbodott.

 

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a társadalombiztosítási szervek határozatait hatályon kívül helyezte és a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az ítéleti érvelés szerint, Dr. S. F. igazságügyi szakértő a felperesi jogelődnél fennálló össz-szervezeti egészségkárosodást 2008. január 1. napjától, tehát már az NRSZH első- és másodfokú bizottságai véleményezési időpontját megelőző időponttól is 55%-os mértékűnek véleményezte. A per során a kérelmező elhunyt és helyette örököse lépett a perbe.

A jogerős ítélet ellen a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal fordult a Kúriához felülvizsgálati kérelemmel, arra hivatkozással, hogy az eljárás megszüntetésének van helye, mivel a rehabilitációs járadék személyhez kötött ellátás, így a jogviszony természete a jogutódlást – azaz az örökösök általi igényérvényesítést – kizárja. A felülvizsgálati érvelés szerint az új eljárásban – amelyre a bíróság a hatóságot kötelezte – rehabilitációs vizsgálatokra kellene, hogy sor kerüljön, amely Sz. F. halála miatt ellehetetlenült.

A Kúria szerint peradat, hogy néhai Sz. F. a peres eljárás tartama alatt, 2013. február 3. napján elhunyt, márpedig a perbeli időszakban hatályos jogszabályok értelmében rehabilitációs járadékra tehát csak élő személy jogosult, az ellátás csak akkor esedékes, ha azt jogerősen megállapították.

Néhai Sz. F. rehabilitációs járadékra jogosultságát  halála időpontjáig a hatóság nem állapította meg, a járadékra való esetleges jogosultsága a halála miatt megszűnt. A rehabilitációs járadékra való igény személyes jog, a meg nem ítélt járadék az igénylő halála után, a személyes jog hiányában más által nem igényelhető; az örökös csak a már megítélt támogatást veheti fel. Élő személynek (feltételekkel) járó, meg nem ítélt támogatásnak az igénylő halálát követően más személy általi igénylésére nincsen lehetőség. (Kúria Mfv.III.10.321/2015.)

Leave a Reply