A gazdasági életben előfordulhat, hogy az eredmények csökkennek, a forgalom visszaesik és emiatt a munkáltató munkajogi lépésekre kényszerül, munkaviszonyokat szüntet meg. Kérdés, hogy lehet-e ezt jogszerűen tenni? olvasásának folytatása
munkaviszony megszüntetése
Visszaélés az albérleti támogatással
Blogunkon korábban már szó volt a munkáltató által kedvezményesen nyújtható albérleti támogatásról, amely HR szempontból jó eszköze lehet a lokális munkaerőhiány csökkentésének.
Nemrégiben a Kúria egy olyan ügyet tárgyalt, amelynek fő kérdése az albérleti támogatás jogosulatlan igénybe vétele volt. olvasásának folytatása
Hogyan változnak a munkaügyi perek 2018-tól?
Jövőre, azaz 2018. január 1-jén lép hatályba a polgári perekre vonatkozó új eljárásjogi jogszabály, vagyis az új Polgári Perrendtartás. Mivel a munkaviszonyból származó perek is polgári pernek minősülnek, ezért a munkaügyi perek szabályai is változni fognak. (A Munka Törvénykönyve változásáról ITT írtunk.)
Az egyik legfontosabb változás lesz, hogy a perek – így a munkaügyi perek is – két szakaszban zajlanak majd. olvasásának folytatása
A munkaügyi per indításának határideje felmondás esetén
[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]A Munka Törvénykönyve szerint egyes munkáltatói intézkedések, így például a munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén 30 napon belül lehet bírósághoz fordulni.
Kérdés lehet azonban, hogy a 30 napos határidő honnan számítandó. olvasásának folytatása
Felmondható-e a munkaviszony, ha a munkavállaló egészségügyileg alkalmatlan?
[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]
Munkajogi blogunkon már volt szó arról, hogy a munkaviszony felmondással megszüntethető, ha a munkavállaló a munkakör ellátására alkalmatlan, mert nem kellően gondos vagy az utasításokat nem tartja be. Kérdés azonban, hogy akkor is felmondható-e a munkaviszony, ha a munkaköri alkalmatlanság valamilyen egészségkárosodás eredménye? olvasásának folytatása
Jogellenes próbaidő alatti felmondás?
A munkaviszony létesítésekor a munkáltató és a munkavállaló maximum 3 hónapra, kollektív szerződés esetén 6 hónapra próbaidőt köthetnek ki egymás között. A próbaidő lényege, hogy annak tartama alatt mind a munkáltató, mind a munkavállaló azonnali hatállyal és indokolás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt.
Ilyenkor tehát nem kell „kivárni” a felmondási időt: a munkaviszony azonnal megszűnik. Ez lehetővé teszi a munkáltatónak, hogy megfigyelhesse új munkavállalója képességeit és költséghatékonyan felmondhasson neki, ha mégsem váltaná be a hozzá fűzött reményeket. A munkavállalónak ugyancsak lehetősége nyílik a munkaviszonya megszüntetésére kötöttségek nélkül az új munkahelyi környezet megtapasztalása után, ha mégsem az adott helyen képzeli el a jövőjét. olvasásának folytatása
A munkavállalói alkalmatlanság értékelése
A munkajogi szabályok alapján a munkáltatói felmondásnak valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie; munkaügyi per esetén a munkáltató köteles bizonyítani, hogy a Munka Törvénykönyvének megfelelt a felmondás.
Egy nemrég közzétett jogesetben a Kúria azt vizsgálta, hogy nem volt-e túl általános a munkáltatói felmondásban foglalt indokolás. Az eset tényállása szerint a munkavállaló értékesítő csoportvezető munkakört töltött be. Munkaviszonyát a munkáltató felmondással szüntette meg, amelynek indoka szerint a munkavállaló nem volt alkalmas a munkakörébe tartozó feladatok elvárt szintű elvégzésére, nem tanúsított kellő gondosságot, a munkáltató utasításait nem tartotta be, a feladatait pontatlanul, hiányosan és késedelmesen végezte. Összegezve, a munkavállaló nem volt alkalmas a munkakörébe tartozó feladatok ellátására és a munkáltató gazdasági, anyagi érdekeit súlyosan veszélyeztette.
A munkavállaló bírósághoz fordult, vitatva a felmondás indokolásának jogszerűségét, így például túl általánosnak vélte a felmondásban foglaltakat. Mind az első fokú, mind a másodfokú bíróság a munkáltató álláspontját fogadta el, majd ezt követően az ügy a Kúria elé került.
A Kúria a következőképpen foglalt állást: a munkavállalói alkalmatlanságot nem általánosságban kellett vizsgálni, hanem a munkavállaló által betöltött értékesítő csoportvezetői munkakörére vetítve. A munkavállalóval szemben – az ellenőrzési és irányítási tevékenysége miatt az értékesítési osztály vezetőjeként – fokozott elvárások érvényesültek és a felmondás jogszerűségének elbírálása során figyelembe kellett venni a munkavállaló szervezeten belül elfoglalt helyét, az értékesítési osztály munkája során felmerült hiányosságok miatti felelősségét is. Ekképpen a felmondást a Kúria is jogszerűnek találta.
(Kúria, Mfv.I.10.768/2016.)
Fotó: Pexels.com
Hogyan mondhatjuk fel a nyugdíjas munkaviszonyát?
A Munka Törvénykönyve lehetővé teszi azt, hogy a munkáltató mintegy egyszerűbben válhasson meg azon munkavállalójától, aki nyugdíjasnak minősül.
Mindenekelőtt szükséges azt tisztázni, hogy jogi értelemben ki minősül nyugdíjasnak? olvasásának folytatása
Lehet-e felmondási indok a „nem megfelelő stílus”?
Minden munkahelyen vannak olyan alapvető viselkedési normák, amelyekhez minden munkavállalónak, valamint a munkáltatónak is ragaszkodnia kell. A legtöbb munkáltatónál erre külön etikai kódexek, magatartási szabályzatok szolgálnak iránymutatásként, hogy mi az elvárt viselkedés az adott munkáltatónál.
Ebben a bejegyzésben a bírói gyakorlat alapján próbáljuk kideríteni, hogy a nem megfelelő viselkedés vagy kifogásolható kommunikációs stílus vajon szolgálhat-e alapul a munkaviszony megszüntetéséhez. olvasásának folytatása
Ha a létszámcsökkentés nem elfogadható felmondási indok
Szinte minden munkáltató működése során előfordulhatnak olyan helyzetek, hogy a munkavállalói létszámot csökkenteni kell: például visszaesik a megrendelései, megbízási száma, vagy kiüresedik egy munkakör, illetve egy másikkal kerül összevonásra. A létszámcsökkentés bekövetkezhet akkor is, ha szervezeti változtatásra kerül sor és akkor is, ha nem, pusztán a munkavállalók száma kevesebb lesz. Jogszerű felmondási ok lehet, ha a munkáltató a megrendelések csökkenése miatt létszámleépítésre hivatkozva mond fel a munkavállalónak (BH 2005.190.)
Itt szükséges megjegyezni, hogy ha a létszámleépítéssel érintett létszám eléri Munka Törvénykönyvében meghatározott mértéket, úgy csoportos létszámcsökkentésről beszélünk, amelynek speciális szabályai vannak. Azonban nem minden létszámleépítés jelent egyben csoportos létszámcsökkentést. olvasásának folytatása
munkajogiblog.hu 