Gyakran előfordul, hogy egy gazdasági társaság ügyvezetői tisztsége munkaviszonyban kerül ellátásra. Az ügyvezetőt a tulajdonos bármikor visszahívhatja – azaz jogviszonyát megszüntetheti -, amely ráadásul indokolást sem igényel. Kérdés azonban, hogy hogyan szüntethető meg ilyen esetben a munkaviszony, hogyan kell jogszerűen eljárni. Continue reading
munkaügyi bíróság
Hogyan változnak a munkaügyi perek 2018-tól?
Jövőre, azaz 2018. január 1-jén lép hatályba a polgári perekre vonatkozó új eljárásjogi jogszabály, vagyis az új Polgári Perrendtartás. Mivel a munkaviszonyból származó perek is polgári pernek minősülnek, ezért a munkaügyi perek szabályai is változni fognak. (A Munka Törvénykönyve változásáról ITT írtunk.)
Az egyik legfontosabb változás lesz, hogy a perek – így a munkaügyi perek is – két szakaszban zajlanak majd. Continue reading
Jogellenes próbaidő alatti felmondás?
A munkaviszony létesítésekor a munkáltató és a munkavállaló maximum 3 hónapra, kollektív szerződés esetén 6 hónapra próbaidőt köthetnek ki egymás között. A próbaidő lényege, hogy annak tartama alatt mind a munkáltató, mind a munkavállaló azonnali hatállyal és indokolás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt.
Ilyenkor tehát nem kell „kivárni” a felmondási időt: a munkaviszony azonnal megszűnik. Ez lehetővé teszi a munkáltatónak, hogy megfigyelhesse új munkavállalója képességeit és költséghatékonyan felmondhasson neki, ha mégsem váltaná be a hozzá fűzött reményeket. A munkavállalónak ugyancsak lehetősége nyílik a munkaviszonya megszüntetésére kötöttségek nélkül az új munkahelyi környezet megtapasztalása után, ha mégsem az adott helyen képzeli el a jövőjét. Continue reading
Megbízási jogviszony vagy munkaviszony?
A munkajog legalapvetőbb – és leginkább egyértelműnek tűnő – fogalma maga a „munkaviszony”. A munkaszerződés alapján a munkaviszonyban a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. Azaz, a munkaviszonyban a munkavállaló feladatokat lát el, a munkáltató pedig erre pénzbeli ellenértéket fizet.
A gyakorlatban sokszor okozhat nehézséget a munkaviszony elhatárolása az olyan polgári jogi jogviszonyoktól, mint a megbízási szerződés vagy a vállalkozási szerződés, amelyek szintén ellenérték fejében történő feladat-ellátást jelentenek. Continue reading
Hogyan perelhető a volt dolgozó?
Sokat hallunk arról a mindennapokban, hogy egy munkavállaló beperelte a volt munkáltatóját – például jogellenes felmondás miatt.
Hogyan kell eljárni viszont abban az esetben, ha a cég, a (volt) munkáltató perelné be az alkalmazottat? Például azért, mert a volt dolgozó jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyt (nem nyújtott be írásbeli felmondást) vagy tartozása áll fenn a munkáltató felé (például nem töltötte le a tanulmányi szerződésben foglalt időt), illetve ha a cégnek kárt okozott.
Mindenekelőtt fontos tudni, hogy ezen munkaügyi igények érvényesítésére általában három év áll rendelkezésre, de például a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény öt év; ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.
Kérdés lehet, hogy melyik bíróság előtt lehet a pert elindítani. Erre a Polgári Perrendtartás megadja a választ: munkaügyi perre kizárólag a munkáltató székhelye szerinti, illetőleg a munkáltató azon telephelye szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes, ahol a munkavállaló munkaszerződése alapján munkát végez, vagy végzett. Közigazgatási és munkaügyi bíróság megyénként működik, illetve budapesti munkahely esetében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes. A bíróságok pontos megnevezését, (térképes) elérhetőségét, ügyfélszolgálati idejét ezen a linken tudjuk ellenőrizni.
Az eljárást az úgynevezett keresetlevéllel kell megindítani, amelyben a Polgári Perrendtartás szerinti adatokat mindenképpen szükséges feltüntetni, mint ahogyan a rendelkezésre álló bizonyítékokat is elő kell terjeszteni.
A perindítással kapcsolatosan érdemes tudni, hogy 2016. július 1-jét követően gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton nyújthat be keresetlevelet a bíróságra. Ez nem egy egyszerű e-mail küldését jelenti; az elektronikus kapcsolattartás űrlapbenyújtó szolgáltatáson keresztül, AVDH hitelesítéssel támogatott úton történik.
Fontos tudni, hogy munkaügyi perekben illetéket nem kell a keresetbeadással egyidejűleg leróni, ugyanis a munkaügyi perek úgynevezett költségfeljegyzési, illetékfeljegyzési jog alá tartozó perek. Ez azt jelenti, hogy az illeték kiszabásáról a bíróság az ügydöntő határozatában dönt; azt utóbb a NAV fizetési meghagyás útján szedi be – feltéve, hogy a munkáltató részben vagy egészben pervesztes lesz.
Amennyiben a munkaügyi perekkel kapcsolatban további információra van szüksége, kérjük, keressen minket: www.ratkai.com
