Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény végrehajtása tárgyában hozott rendelet kapcsán hozott a napokban megsemmisítő döntést: a Kúria kezdeményezésére indult eljárásban született, 2017. szeptember 11-én kihirdetett 21/2017. (IX. 11.) AB határozat kimondja, hogy alaptörvény-ellenes az a szabály, miszerint egy adott, nyugdíj-elbírálásra vonatkozó kérdésben a módosító jogszabályt a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. olvasásának folytatása
A munkavédelemről szóló törvény szigorú előírásokat tartalmaz a munkáltatók számára, hogy miként kell biztosítaniuk az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit. Amennyiben ezt elmulasztják és a törvény valamely rendelkezéseit megsértik, számolniuk kell azzal, hogy ha munkabaleset történik, a társadalombiztosítás által nyújtott ellátást a tb szerv a munkáltatótól visszaköveteli (úgynevezett regressz-igény).
Ilyen esetben a társadalombiztosítási szerv határozatot hoz (fizetési meghagyás) és a biztosított szolgáltatás ellenértékét megfizetteti a szabályszegő munkáltatóval. (Munkaerő-kölcsönzés esetén foglalkoztató alatt a kölcsönvevő munkáltatót kell érteni.)
Ezt az igényét a tb szerv az egészségügyi szerv ellátásának igénybevételétől számított öt éven belül bármikor érvényesítheti. olvasásának folytatása
Kétrészes cikk-sorozatunk első részében a 2017. negyedik negyedévben várható munkavédelmi ellenőrzéseket ismertettük. A mostani, második részben az utolsó negyedévre jósolható munkaügyi ellenőrzéseket nézzük át. olvasásának folytatása
Két részes sorozatunkban segítsége szeretnénk nyújtani a munkáltatóknak abban, hogy a várható hatósági ellenőrzésekre időben felkészülhessenek. Az első részben a munkavédelmi ellenőrzéseket ismertetjük.
Korábbi cikkünkben a 2017 második negyedévére ütemezett munkaügyi ellenőrzéseit néztük át, amelynek folytatásaként most megvizsgáljuk, hogy a negyedik negyedévében kik számíthatnak előre ütemezett, fokozott ellenőrzésre a munkavédelem területén. A munkáltatóra vonatkozó legfontosabb munkavédelmi szabályokat a munkavédelemről szóló törvény tartalmazza, ezen túl azonban figyelemmel kell lenni az egyes ágazatok specifikus szabályaira is. olvasásának folytatása
Az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2017-ben is meghirdette Az Év Felelős Foglalkoztatója pályázatot.
Az OFA idén is azokat a munkáltatókat keresi, akik az emberi erőforrást vállalatuk legfontosabb értékeként kezelik és akik munkavállalóik megtartása, fejlesztése és jólléte érdekében erőfeszítéseket is tesznek.
A pályázat részletes kiírása és a részvételi feltételek EZEN a linken olvashatóak.
A Munka Törvénykönyve lehetővé teszi azt, hogy a munkáltató mintegy egyszerűbben válhasson meg azon munkavállalójától, aki nyugdíjasnak minősül.
Mindenekelőtt szükséges azt tisztázni, hogy jogi értelemben ki minősül nyugdíjasnak? olvasásának folytatása
Minden munkahelyen vannak olyan alapvető viselkedési normák, amelyekhez minden munkavállalónak, valamint a munkáltatónak is ragaszkodnia kell. A legtöbb munkáltatónál erre külön etikai kódexek, magatartási szabályzatok szolgálnak iránymutatásként, hogy mi az elvárt viselkedés az adott munkáltatónál.
Ebben a bejegyzésben a bírói gyakorlat alapján próbáljuk kideríteni, hogy a nem megfelelő viselkedés vagy kifogásolható kommunikációs stílus vajon szolgálhat-e alapul a munkaviszony megszüntetéséhez. olvasásának folytatása
A gazdasági életben gyakori esemény a vállalatok átalakulása, egyes szervezeti egységek kiszervezése: például a munkáltató egy adott egység – például kiszolgáló jellegű funkció (bérszámfejtés, könyvelés, étkeztetés) – átadását határozza el egy másik cég számára. Ilyen esetben a két vállalkozás egymással megállapodást köt a tevékenység átadása ás átvétele tárgyában, amely a gyakorlatban egy viszonylag hosszabb tranzakciót jelent.
Milyen következménye van ennek a munkajog szempontjából, azaz mi a teendő, ha a munkáltató személye fog megváltozni?
olvasásának folytatása
Röviden a válasz: attól függ.
Többször halljuk a gyakorlatban azt, hogy a vasárnapi munkáért a munkáltatónak minden esetben kötelező pótlékot fizetnie. De vajon valóban így van-e?
A munkaviszony során előfordulhat az, hogy a munkavállaló kárt okoz munkáltatójának. Ilyenkor a munkáltató munkaügyi perben érvényesítheti igényeit, azonban neki kell bizonyítania, hogy a munkavállaló nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható, hogy a kár a munkaviszonnyal összefüggésben történt, valamint azt is, hogy összefüggés áll fenn a kár és a munkavállaló magatartása között.
Főszabályként a munkavállaló kártérítésének mértéke nem haladhatja meg távolléti díjának négyhavi összegét. Kivételt jelent, ha a munkavállaló a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozza, ilyenkor ugyanis a kár teljes összegét meg kell térítenie a munkáltató felé. Nem kell azonban megtéríteni a kárt, ha bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, illetve amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, valamint, amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. olvasásának folytatása
munkajogiblog.hu 