Fontos döntést hozott a Kúria a magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény alkalmazásáról

magyar-szovjet-egyezmeny-2019

Talán kevésbé közismert, de 1963 óta hatályban van egy kétoldalú nemzetközi egyezmény, amely Magyarország és a (volt) Szovjetunió közötti társadalombiztosítási ellátások tárgyában született. A Szovjetunió megszűnése óta kérdéses, hogy az egyezmény alkalmazandó-e. Az utóbbi évek társadalombiztosítási hatósági gyakorlata az volt, hogy kizárólag Ukrajna és Oroszország kapcsán alkalmazható az egyezmény, azonban a Kúria nemrég ezzel ellentétes értelmű döntést hozott. Continue reading

Külföldön munkát vállalók egészségbiztosítása

kulfoldi-munkavallalas-egeszsegbiztositas.jpeg

Az elmúlt években sokan döntöttek úgy, hogy huzamosabb időre külföldön vállalnak munkát, külföldi munkáltatóval létesítenek munkaviszonyt. Az alábbi cikkben azt vizsgáljuk, hogy hogyan alakul az egészségbiztosítási ellátás külföldre költözés esetén. Continue reading

Üzemi baleset, munkabaleset, úti baleset

baleset

A gyakorlatban sokszor keveredik az üzemi baleset, a munkabaleset és az úgynevezett úti baleset fogalma, ezért célszerű azokat tisztázni.

Mindenekelőtt tisztázást érdemel a baleset fogalma. A “baleset” az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz (Munkavédelmi törvény).

Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Nem tekinthető azonban munkabalesetnek az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri (ezen eset azonban minősülhet üzemi – úti – balesetnek), kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

A munkabaleset vonatkozásában a Munkavédelmi törvény ad eligazítást. Az üzemi baleset ugyanakkor társadalombiztosítási fogalom.

Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. Utóbbi, vagyis a társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

Társadalombiztosítási szempontból nem minősül üzemi balesetnek az a baleset, amely részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi – igazolt – befolyásoltsága miatt következett be. Az sem számít üzemi balesetnek, ha a baleset a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során következett be.

Úti baleset az a baleset, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el, kivéve, ha a munkavállaló lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.

Üzemi baleset esetében a sérültet baleseti ellátás – azaz baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék – illeti meg. Azonban az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.

Lényeges hangsúlyozni, hogy a baleset „üzemiségét” a társadalombiztosítási kifizetőhely vagy a fővárosi illetve megyei kormányhivatal határozattal állapítja meg, tehát hiába történik meg egy üzemi baleset, ha a sérült annak üzemiségét nem kéri megállapítani, nem jogosult a baleseti ellátásokra.