Bértranszparencia irányelv: tévhitek és tények

Idén júniustól (egészen pontosan 2026. június 7-től) kell Magyarországon is megfelelni bértranszparencia irányelvnek (az Európai Unió 2023/970 irányelve a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről).

Egyelőre a magyar jogalkotásról nincsen hír, viszont már most számtalan félreértés és tévhit kering az irányelvvel kapcsolatban.

Tévhit #1

„Minden munkabér nyilvános lesz.”

Az irányelv nem ír elő ilyen közzétételi kötelezettséget. A valóság az, hogy nem az egyéni bérek lesznek nyilvánosak, hanem a bérsávok, átlagok, kategóriák szerinti adatok kell, hogy átláthatóak legyenek.

Tévhit #2

„Mi kis cég vagyunk, ránk ez nem vonatkozik.”

Bár az irányelv valóban állapít meg többlet-kötelezettségeket a nagyobb munkavállalói létszámmal rendelkező cégek tekintetében, önmagában ez a kijelentés nem állja meg a helyét. A legkisebb cég is köteles betartani bizonyos alapvető elveket: az egyenlő díjazás elvét, az objektív, nemsemleges díjazási rendszer kialakítását, a munkavállalók éves tájékoztatását a díjazási feltételekről és bérnövekedésről.

Tévhit #3

„Azonos munkakörben azonos bért kell fizetni”

Ezt az irányelv nem írja elő: adott esetben nem sért jogot a munkáltató, ha két asszisztens közül annak ad magasabb bért, aki 20+ éve nála dolgozik és annak alacsonyabbat, aki csak 2 hónapja. Viszont a különböző bér fizetésének szempontjait meg kell tudni nemsemleges módon indokolni (például a régebb óta dolgozó jobban ismeri a munkafolyamatokat és emitt gyorsabban végzi el ugyanazt a feladatot).

Tévhit #4

„Csak a munkavállalókra vonatkozik, az állásra pályázókra nem.”

Ez sem állja meg a helyét, ugyanis az irányelv az állásra pályázók tekintetében is előír bizonyos kötelezettségeket: meg kell jelölni a kezdeti bért/bérsávot, illetve tilos kérdezni a pályázót a jelenlegi vagy a korábbi béréről.

Tévhit #5

„Ez egy egyszerű megfelelési feladat.”

Szintén nem igaz ez a kijelentés. A valóság az, hogy a bértranszparencia sokkal inkább nevezhető egyfajta stratégiának, amely egy teljes HR- és bérpolitikai újratervezést jelent.

Tévhit #6

„Hol van még június.. ráérünk még.”

Sajnos ez sem igaz. Annak érdekében, hogy egy munkáltató már június 8-án felkészült legyen (például képes legyen annak igazolására, hogy objektív, nemsemleges díjazási rendszert alkalmaz), hetekig, hónapokig (!) is tarthat a belső felkészülés.

Ha tanácsra van szüksége a bértranszparencia bevezetésével kapcsolatban, Irodánk készséggel áll rendelkezésükre.

Ismét változik a munka törvénykönyve

Két Európai Uniós irányelvnek megfelelően fog változni 2023. január 1-jétől a munka törvénykönyve.

Kép: Pixabay

A módosítások érintik a kisgyermekes szülőket: bővül az apákat a gyermek születése esetén megillető “apasági szabadságnapok” száma, bevezetésre kerül a szülői szabadság. A hozzátartozó gondozása esetén munkaidő-kedvezményre lesz jogosult a munkavállaló.

A munkaviszony létesítésekor adandó munkáltatói tájékoztatás tartalmi elemei is jelentősen változnak, kibővülnek.

Módosulni fognak a felmondással kapcsolatos szabályok, a próbaidőre vonatkozó rendelkezések és a joggal való visszaélés szabályrendszere is.

Irodánk vezetője, dr. Rátkai Ildikó, HR szakjogász, munkajogi szakjogász, ügyvéd 2022. december 14-én az Adózóna előadásán fog beszélni arról, hogy munkáltatóként, HR szakemberként milyen feladatokkal kell számolni a munka törvénykönyve módosítása kapcsán.

Lehet-a „aránytalan sérelem” a munkaviszony megszüntetése?

meltanyos-merlegeles-2019

A méltányos mérlegelés elve és az aránytalan sérelem okozásának tilalma a munkajogban azt jelenti, hogy a munkáltató a munkaviszonyból eredően, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása során túlzó sérelmet nem okozhat a munkavállaló számára. Más munkajogi alapelvek mellett (például jóhiszeműség, tisztesség, együttműködés) ez is terheli a munkáltatókat. olvasásának folytatása

Béremelés és diszkrimináció

beremeles-vegrehajtasa.jpeg

A béremelés (vagy más néven: bérfejlesztés) a Munka törvénykönyve szerint nem kötelező (kivéve, ha azt jogszabály írja elő, például a minimálbér, illetve a garantált bérminimum esetén). Ugyanakkor, ha a munkáltató béremelést hajt végre, e vonatkozásban is köteles megtatani az egyenlő bánásmód követelményét, másképpen: nem diszkriminálhat a munkavállalók között. olvasásának folytatása

Jogszabályváltozás! Már nem kell kiléptetni a dolgozót, ha nyugdíjassá válik

Egy fontos jogszabályváltozásra hívjuk fel a figyelmet. olvasásának folytatása

Lehet-e felmondási ok a pihenőidőben tanúsított magatartás?

tiszteletlenseg-felmondasi-ok

A Munka Törvénykönyve szerint mind a munkáltatót, mind a munkavállalót együttműködési kötelezettség terheli, például a munkatársakkal szemben is. Az együttműködési kötelezettség sok vonatkozásban megnyilvánulhat, például a másokkal való viselkedés módjában is.

Kérdés, hogy a sajátos – bántó, megalázó – kommunikációs stílus – például durva kifejezések használata a munkatársakkal szemben – lehet-e felmondási indok? olvasásának folytatása

Együttműködés és azonnali hatályú felmondás

azonnali-hatalyu-felmondas

A munka világában sokszor előfordul, hogy konfliktusok alakulnak ki: akár a munkavállalók között, akár a munkavállalók és a vezetők között. Ilyen lehet az az eset is, ha a felek között a viszony megromlik és ez ahhoz vezet, hogy a munkavállaló megtagadja a részére kiadott feladat teljesítését vagy más módon megszegi az együttműködési kötelezettségét.

Nézzük, hogy mi lehet ezek jogkövetkezménye. olvasásának folytatása

Módosítható-e a munkaidő-beosztás?

munkaido_beosztas_modositasa

A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel köteles beosztani. A törvény számos beosztási szabályt tartalmaz, amelyekre figyelemmel kell lenni, illetve azt is előírja, hogy megfelelő pihenő-időszakokat is kell a munkavállaló számára a beosztás útján biztosítani. olvasásának folytatása

Ha nem jelzi a munkavállaló a betegállomány végét

betegseg-bejelentese

Mi történik, amikor megbetegszik a munkavállaló? Milyen határidőn belül kell jeleznie a munkáltatónak a keresőképtelenség – azaz a betegség – tényét? És mikor kell bejelenteni, ha a munkavállaló meggyógyult? olvasásának folytatása

A munkahelyi alkalmassági vizsgálatok jogi dimenzióiról

A munkaviszony fennállása során számos esetben előfordulhat, hogy a munkáltató alkalmassági vizsgálatokkal, tesztekkel méri a munkavállaló kvalitásait. Az alábbiakban azt nézzük meg, hogy ennek milyen munkajogi és adatvédelmi szabályai vannak.

munkahelyi-alkalmassagi-teszt

A Munka Törvénykönyve értelmében a munkavállalóval szemben csak két esetben folytatható le alkalmassági vizsgálat. olvasásának folytatása