[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]
Munkajogi blogunkon már volt szó arról, hogy a munkaviszony felmondással megszüntethető, ha a munkavállaló a munkakör ellátására alkalmatlan, mert nem kellően gondos vagy az utasításokat nem tartja be. Kérdés azonban, hogy akkor is felmondható-e a munkaviszony, ha a munkaköri alkalmatlanság valamilyen egészségkárosodás eredménye? olvasásának folytatása
Globalizált világunkban nem ritka, hogy egy magyar munkáltató tevékenysége ellátása során egy vagy több munkavállalót küld ki egy másik államba. Tapasztalataink szerint sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ilyen esetben milyen szabályokat kell betartani, ezért az alábbiakban röviden összefoglaljuk a tennivalókat. olvasásának folytatása
A nyugdíjban részesülőket több éve foglalkoztatja az, hogy a közszférában történő munkavégzés idején nyugdíjat nem kaphatnak.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény értelmében ugyanis az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas a közszférában helyezkedik el, például közalkalmazotti jogviszonyt, kormányzati szolgálati jogviszonyt, állami szolgálati jogviszonyt létesít vagy bíróként, ügyészként tevékenykedik.
Ezen szabály ellen többen is panaszt emeltek, az egyik hasonló tárgyú, a magyar Kúria előtt zajló ügyről ITT írtunk. Egy magyar állampolgár pedig a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, ugyanis álláspontja szerint sérült a tulajdonjog való joga – amelyet például az Emberi Jogok Európai Egyezménye is biztosít a polgárok számára. olvasásának folytatása
Manapság szinte mindenhol azt halljuk és olvassuk, hogy hazánkban munkaerőhiány van, a HR szakembereknek gondot okoz a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő felkutatása és kiválasztása.
A HR-esek számára az egyik alternatív toborzási módszer lehet, ha már nyugdíjba vonult munkavállalót hívunk vissza dolgozni: ennek kétségtelen előnye, hogy a munkavállaló kellő helyismerettel és technológiai tudással rendelkezik. Kérdés, hogy ez milyen jogi vonatkozásokat vet fel. olvasásának folytatása
A munkaviszony fennállása során számos esetben előfordulhat, hogy a munkáltató alkalmassági vizsgálatokkal, tesztekkel méri a munkavállaló kvalitásait. Az alábbiakban azt nézzük meg, hogy ennek milyen munkajogi és adatvédelmi szabályai vannak.
A Munka Törvénykönyve értelmében a munkavállalóval szemben csak két esetben folytatható le alkalmassági vizsgálat. olvasásának folytatása
Ezúttal egy rendhagyó bejegyzést teszünk közzé, „házunk tájáról”: egy üzleti rendezvényre szeretnénk felhívni a figyelmet.
A HR Lawyers Network (HRLN) különböző országokban tevékenykedő, munkajogra, társadalombiztosítási jogra és a HR menedzsmenthez kötődő jogterületekre specializált ügyvédek szakmai közössége, amelynek Irodánk is társ-alapítója.
Jelenlegi tagjaink között Lengyelország, Szlovákia, Horvátország, Litvánia és Magyarország képviselteti magát. Tagjaink magas színvonalú munkajogi-szakmai felkészültsége, az Európai Uniós jogban szerzett tapasztalatai és idegennyelv-tudása biztosítja, hogy mind hazai környezetben, mind nemzetközi vonatkozású jogi ügyekben (például külföldi kiküldetés, határon átnyúló kiszervezések) segítséget tudunk nyújtani.
A HRLN olyan Ügyfelek számára jelent megoldást, amelyeknek valamely ügyben külföldi munkajogászra van szüksége, például, mert
A RENDEZVÉNY KIZÁRÓLAG ANGOL NYELVŰ, FORDÍTÁST NEM BIZTOSÍTUNK.
Amennyiben szeretne részt venni a HR LAWYERS MEET BUSINESS rendezvényen, kérjük, hogy 2017. november 6-ával bezárólag szíveskedjék e-mailben jelezni Dr. Rátkai Ildikó szervezőnek (ratkai@ratkai.com).
Napjainkban általánosan elterjedt, hogy egy álláspályázatra jelentkezőket a leendő munkáltató a közösségi médiában is „leellenőrzi”. Ez az előzetes eljárás sok esetben megkönnyíti a jövőbeni munkatárs kiválasztását vagy éppen meggyorsítja a pályázó visszautasítását.
Kérdéses azonban, hogy az álláspályázatra jelentkező előzetes, a közösségi médiában megjelenő profilját, bejegyzéseit, „lájkolásait” firtató munkáltatói ellenőrzés mennyiben tekinthető jogszerűnek – adatvédelmi szempontból. olvasásának folytatása
A munkaviszony létesítésekor a munkáltató és a munkavállaló maximum 3 hónapra, kollektív szerződés esetén 6 hónapra próbaidőt köthetnek ki egymás között. A próbaidő lényege, hogy annak tartama alatt mind a munkáltató, mind a munkavállaló azonnali hatállyal és indokolás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt.
Ilyenkor tehát nem kell „kivárni” a felmondási időt: a munkaviszony azonnal megszűnik. Ez lehetővé teszi a munkáltatónak, hogy megfigyelhesse új munkavállalója képességeit és költséghatékonyan felmondhasson neki, ha mégsem váltaná be a hozzá fűzött reményeket. A munkavállalónak ugyancsak lehetősége nyílik a munkaviszonya megszüntetésére kötöttségek nélkül az új munkahelyi környezet megtapasztalása után, ha mégsem az adott helyen képzeli el a jövőjét. olvasásának folytatása
Munkavédelmi alapszabály az, hogy a munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében a jogszabályban meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan elegendő, megfelelő szakképesítési feltételekkel rendelkező személyt köteles kijelölni vagy foglalkoztatni, e személy részére valamennyi munkavédelemmel összefüggő információt megadni, és a szükséges tárgyi, szervezési feltételeket biztosítani. A szakember állhat munkaviszonyban vagy e tevékenység ellátható polgári jogi szerződés alapján, külső szolgáltatás útján.
Kérdés, hogy egy adott cégnél, munkáltatónál pontosan hány munkavédelmi szakembert kell foglalkoztatni. olvasásának folytatása
A munkajogi szabályok alapján a munkáltatói felmondásnak valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie; munkaügyi per esetén a munkáltató köteles bizonyítani, hogy a Munka Törvénykönyvének megfelelt a felmondás.
Egy nemrég közzétett jogesetben a Kúria azt vizsgálta, hogy nem volt-e túl általános a munkáltatói felmondásban foglalt indokolás. Az eset tényállása szerint a munkavállaló értékesítő csoportvezető munkakört töltött be. Munkaviszonyát a munkáltató felmondással szüntette meg, amelynek indoka szerint a munkavállaló nem volt alkalmas a munkakörébe tartozó feladatok elvárt szintű elvégzésére, nem tanúsított kellő gondosságot, a munkáltató utasításait nem tartotta be, a feladatait pontatlanul, hiányosan és késedelmesen végezte. Összegezve, a munkavállaló nem volt alkalmas a munkakörébe tartozó feladatok ellátására és a munkáltató gazdasági, anyagi érdekeit súlyosan veszélyeztette.
A munkavállaló bírósághoz fordult, vitatva a felmondás indokolásának jogszerűségét, így például túl általánosnak vélte a felmondásban foglaltakat. Mind az első fokú, mind a másodfokú bíróság a munkáltató álláspontját fogadta el, majd ezt követően az ügy a Kúria elé került.
A Kúria a következőképpen foglalt állást: a munkavállalói alkalmatlanságot nem általánosságban kellett vizsgálni, hanem a munkavállaló által betöltött értékesítő csoportvezetői munkakörére vetítve. A munkavállalóval szemben – az ellenőrzési és irányítási tevékenysége miatt az értékesítési osztály vezetőjeként – fokozott elvárások érvényesültek és a felmondás jogszerűségének elbírálása során figyelembe kellett venni a munkavállaló szervezeten belül elfoglalt helyét, az értékesítési osztály munkája során felmerült hiányosságok miatti felelősségét is. Ekképpen a felmondást a Kúria is jogszerűnek találta.
(Kúria, Mfv.I.10.768/2016.)
Fotó: Pexels.com
munkajogiblog.hu 