Már az Országgyűlés előtt van az a törvényjavaslat, amely – többek között – a Munka Törvénykönyve módosítását célozza. A módosítás indoka egyrészt az európai jogharmonizáció, másrészt egyes gyakorlati problémák orvoslása.

Kép: Wikipedia

A legfontosabb (tervezett) módosítások a következők:

1.

Közismert, hogy a várandós nőket, illetve azokat, akik ún. emberi reprodukciós eljárásban vesznek részt (lombikbébi-program) felmondási védelem illeti meg munkáltatói felmondás esetén. Egy korábbi Alkotmánybírósági határozat alapján erről a tényről a munkavállaló akár utólag, a felmondás átvételét követően is tájékoztathatta a munkáltatót, így a felmondás jogellenesnek minősült.

A módosítás értelmében a munkavállaló a várandósságra, illetve a lombikbébi-programra, mint felmondási tilalmakra akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta. A felmondás közlését követő munkavállalói tájékoztatástól számított tizenöt napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja. Ez egyedülálló megoldás lesz a magyar munkajogban, ugyanis a töretlen gyakorlat szerint felmondást visszavonni nem lehet. Ha a munkáltató a felmondást visszavonja, amunkaviszony helyreállítását követően keletkezett, a munkaviszonyban töltött időhöz kapcsolódó jogosultság tekintetében a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) és annak helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni, valamint meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát és ezt meghaladó kárát. Elmaradt munkabérként a munkavállaló távolléti díját kell figyelembe venni. (Az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének számításánál le kell vonni azt, amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, továbbá a munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítést.)

2.

A Munka Törvénykönyve szerint a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (a továbbiakban: napi pihenőidő) kell biztosítani.  A napi pihenőidő időtartama legalább nyolc óra az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében.

Ugyanakkor ez a szabály nem pontosan tükrözte az irányadó EU rendelet szabályait, ezért a módosítás előírja majd, hogy a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább huszonkét óra kell, hogy legyen. Tehát, ha a munkavállaló számára tizenegy óránál kevesebb egybefüggő pihenőidőt biztosított a munkáltató, ezen rövidebb napi pihenőidőt követő beosztás szerinti munkavégzését követő napi pihenőidejének és a rövidebb pihenőidőnek együttesen legalább huszonkét órának kell lennie, a tizenegy óránál rövidebb pihenőidő kompenzálásaként. A két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartamának meghatározásakor, a tizenegy óránál kevesebb egybefüggő pihenőidő tartamát és ezen rövidebb napi pihenőidőt követő a munkavállaló beosztás szerinti munkavégzését követő napi pihenőidő tartamát kell figyelembe venni.

Tovább pontosítja a törvényjavaslat a napi pihenőidő mértékét a nyári időszámítás kapcsán: a napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább tíz, a fenti speciális tevekénységekben dolgozók számára legalább hét óra.

Az új szabályokat a módosító törvény hatálybalépését követően kezdődött munkaidőkeret vagy közölt munkaidő-beosztás tekintetében kell alkalmazni. → olvasásának folytatása