Ismét jogszabályi változásokkal indul az új év, amelyek érintik a munkajog, munkaügyek területét is.

Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb változásokat.

Minimálbér – már 2023-tól irányadó!

Szokatlan módon a minimálbér emelésére nem január 1-jétől, hanem 2023. december 1. napjától került sor. Az új rendelkezések értelmében

• a minimálbér összege havi bruttó 266 800 forint,
• a garantált bérminimum összege havi bruttó 326 000 forint.

Foglalkoztatási igazolás

Ahogyan arról korábban írtunk, a kilépő munkavállaló számára kiadandó igazolások adminisztrációja csökken: többfajta igazolást vált ki az úgynevezett foglalkoztatási igazolás.

Szabadságkiadás gyermeket nevelők esetében

Közvetlenül karácsony előtt jelent meg az a jogszabálymódosítás, amely szerint a munkáltató a gyermek utáni pótszabadságot és a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki, amelyre vonatkozó igényét a munkavállalónak legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

Kötelező üzemorvosi vizsgálat

Bár ez a módosítás csak 2024. szeptember 1-jén lép hatályba, sok munkáltató örömmel néz elébe: szeptembertől ugyanis megszűnik a kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálat. Egészen pontosan arról van szó, hogy jogszabályban meghatározott esetben, munkakörökben, illetve ha a munkáltató elrendeli, a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként a munkáltató ingyenesen köteles biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát. Mindazonáltal álláspontunk szerint továbbra is javasolt lesz a munkaköri alkalmasság orvosi felmérése, hiszen ha a munkavállaló olyan egészségkárosodásra hivatkozik, amely – állítása szerint – a munkahelyen következett be, a munkáltató kivédheti az ilyen igényt azzal, ha igazolja: a munkavállalót az üzemorvos alkalmasnak találta és nincsen nyoma annak, hogy bármiféle egészségügyi károsodás érte volna.

Munkavédelmi oktatás

A munkavédelmi törvény módosításának köszönhetően 2024. február 1-től a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott tevékenységek, munkakörök, álláshelyek esetében az munkavédelmi oktatás a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által rendeletben meghatározott általános oktatási tematikának a munkavállaló részére történő átadásával is teljesíthető. Az átadás megtörténhet az oktatási tematikának a munkavállaló számára elérhető belső elektronikus hálózaton történő közzétételével is.

Iratőrzési kötelezettség – 2025-től

Bár e jogszabálymódosítás már megjelent, a vonatkozó rendelkezés csak 2025. január 1-től lép majd hatályba: e szerint a munkáltató a biztosított, volt biztosított biztosítási jogviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó, csak a 2024. december 31-éig keletkezett munkaügyi iratokat, adatokat és foglalkoztatási igazolásokat köteles a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig megőrizni. A korábbi szabályozás és gyakorlat szerint a különböző munkaügyi és társadalombiztosítási iratok nem elektronikusan készültek, ugyanakkor azok megőrzése a biztosított későbbi nyugellátásának megállapításához nélkülözhetetlen volt. A munkáltatókat terhelő kötelezettség felmenő rendszerben, 2025. január 1-jétől kivezetésre kerül, a megőrzési kötelezettség így csak a 2024. december 31-ig keletkező iratokra marad fenn; a nyugellátás megállapításához szükséges adatokat az állami nyilvántartások fogják tartalmazni.