Bértranszparencia irányelv: tévhitek és tények

Idén júniustól (egészen pontosan 2026. június 7-től) kell Magyarországon is megfelelni bértranszparencia irányelvnek (az Európai Unió 2023/970 irányelve a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről).

Egyelőre a magyar jogalkotásról nincsen hír, viszont már most számtalan félreértés és tévhit kering az irányelvvel kapcsolatban.

Tévhit #1

„Minden munkabér nyilvános lesz.”

Az irányelv nem ír elő ilyen közzétételi kötelezettséget. A valóság az, hogy nem az egyéni bérek lesznek nyilvánosak, hanem a bérsávok, átlagok, kategóriák szerinti adatok kell, hogy átláthatóak legyenek.

Tévhit #2

„Mi kis cég vagyunk, ránk ez nem vonatkozik.”

Bár az irányelv valóban állapít meg többlet-kötelezettségeket a nagyobb munkavállalói létszámmal rendelkező cégek tekintetében, önmagában ez a kijelentés nem állja meg a helyét. A legkisebb cég is köteles betartani bizonyos alapvető elveket: az egyenlő díjazás elvét, az objektív, nemsemleges díjazási rendszer kialakítását, a munkavállalók éves tájékoztatását a díjazási feltételekről és bérnövekedésről.

Tévhit #3

„Azonos munkakörben azonos bért kell fizetni”

Ezt az irányelv nem írja elő: adott esetben nem sért jogot a munkáltató, ha két asszisztens közül annak ad magasabb bért, aki 20+ éve nála dolgozik és annak alacsonyabbat, aki csak 2 hónapja. Viszont a különböző bér fizetésének szempontjait meg kell tudni nemsemleges módon indokolni (például a régebb óta dolgozó jobban ismeri a munkafolyamatokat és emitt gyorsabban végzi el ugyanazt a feladatot).

Tévhit #4

„Csak a munkavállalókra vonatkozik, az állásra pályázókra nem.”

Ez sem állja meg a helyét, ugyanis az irányelv az állásra pályázók tekintetében is előír bizonyos kötelezettségeket: meg kell jelölni a kezdeti bért/bérsávot, illetve tilos kérdezni a pályázót a jelenlegi vagy a korábbi béréről.

Tévhit #5

„Ez egy egyszerű megfelelési feladat.”

Szintén nem igaz ez a kijelentés. A valóság az, hogy a bértranszparencia sokkal inkább nevezhető egyfajta stratégiának, amely egy teljes HR- és bérpolitikai újratervezést jelent.

Tévhit #6

„Hol van még június.. ráérünk még.”

Sajnos ez sem igaz. Annak érdekében, hogy egy munkáltató már június 8-án felkészült legyen (például képes legyen annak igazolására, hogy objektív, nemsemleges díjazási rendszert alkalmaz), hetekig, hónapokig (!) is tarthat a belső felkészülés.

Ha tanácsra van szüksége a bértranszparencia bevezetésével kapcsolatban, Irodánk készséggel áll rendelkezésükre.

Ismét változik a munka törvénykönyve

Két Európai Uniós irányelvnek megfelelően fog változni 2023. január 1-jétől a munka törvénykönyve.

Kép: Pixabay

A módosítások érintik a kisgyermekes szülőket: bővül az apákat a gyermek születése esetén megillető “apasági szabadságnapok” száma, bevezetésre kerül a szülői szabadság. A hozzátartozó gondozása esetén munkaidő-kedvezményre lesz jogosult a munkavállaló.

A munkaviszony létesítésekor adandó munkáltatói tájékoztatás tartalmi elemei is jelentősen változnak, kibővülnek.

Módosulni fognak a felmondással kapcsolatos szabályok, a próbaidőre vonatkozó rendelkezések és a joggal való visszaélés szabályrendszere is.

Irodánk vezetője, dr. Rátkai Ildikó, HR szakjogász, munkajogi szakjogász, ügyvéd 2022. december 14-én az Adózóna előadásán fog beszélni arról, hogy munkáltatóként, HR szakemberként milyen feladatokkal kell számolni a munka törvénykönyve módosítása kapcsán.

HR-esek figyelmébe: teendők munkavállaló külföldi kiküldetése esetére

kulfoldi-kikuldetes

Globalizált világunkban nem ritka, hogy egy magyar munkáltató tevékenysége ellátása során egy vagy több munkavállalót küld ki egy másik államba. Tapasztalataink szerint sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ilyen esetben milyen szabályokat kell betartani, ezért az alábbiakban röviden összefoglaljuk a tennivalókat. olvasásának folytatása

HR Lawyers Meet Business 2017

Ezúttal egy rendhagyó bejegyzést teszünk közzé, „házunk tájáról”: egy üzleti rendezvényre szeretnénk felhívni a figyelmet.

hrln-logo-small

A HR Lawyers Network (HRLN) különböző országokban tevékenykedő, munkajogra, társadalombiztosítási jogra és a HR menedzsmenthez kötődő jogterületekre specializált ügyvédek szakmai közössége, amelynek Irodánk is társ-alapítója.

Jelenlegi tagjaink között Lengyelország, Szlovákia, Horvátország, Litvánia és Magyarország képviselteti magát. Tagjaink magas színvonalú munkajogi-szakmai felkészültsége, az Európai Uniós jogban szerzett tapasztalatai és idegennyelv-tudása biztosítja, hogy mind hazai környezetben, mind nemzetközi vonatkozású jogi ügyekben (például külföldi kiküldetés, határon átnyúló kiszervezések) segítséget tudunk nyújtani.

A HRLN olyan Ügyfelek számára jelent megoldást, amelyeknek valamely ügyben külföldi munkajogászra van szüksége, például, mert

  • külföldön van üzleti érdekeltsége;
  • külföldön tervez céget alapítani;
  • munkavállalókat küld ki eseti jelleggel vagy rendszeresen egy másik államba;
  • határon átnyúló out- vagy insourcing-ot tervez;
  • az Európai Unió szociális koordinációs szabályaival szeretne tisztában lenni.

 

2017. NOVEMBER 14-ÉN, REGGEL 9.00 ÓRÁTÓL VÁRJUK ÖNT A
KAPTÁR COWORKING RENDEZVÉNYTERMÉBEN

(1065 BUDAPEST, RÉVAY KÖZ 4.).
A kb. 1 órás rendezvény ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

A RENDEZVÉNY KIZÁRÓLAG ANGOL NYELVŰ, FORDÍTÁST NEM BIZTOSÍTUNK.

Amennyiben szeretne részt venni a HR LAWYERS MEET BUSINESS rendezvényen, kérjük, hogy 2017. november 6-ával bezárólag szíveskedjék e-mailben jelezni Dr. Rátkai Ildikó szervezőnek (ratkai@ratkai.com).

További információ:
https://hr-lawyers.net/hr-lawyers-meet-business-2017/

HRLN_pic

HR-esek figyelmébe: ellenőrizhető-e a pályázó a közösségi oldalakon?

Napjainkban általánosan elterjedt, hogy egy álláspályázatra jelentkezőket a leendő munkáltató a közösségi médiában is „leellenőrzi”. Ez az előzetes eljárás sok esetben megkönnyíti a jövőbeni munkatárs kiválasztását vagy éppen meggyorsítja a pályázó visszautasítását.

kivalasztas-kozossegi-media

Kérdéses azonban, hogy az álláspályázatra jelentkező előzetes, a közösségi médiában megjelenő profilját, bejegyzéseit, „lájkolásait” firtató munkáltatói ellenőrzés mennyiben tekinthető jogszerűnek – adatvédelmi szempontból. olvasásának folytatása

Munkáltatók figyelmébe: miről kell a munkavállalót tájékoztatni?

munkavallalo_tajekoztatasa

A munkaviszony jellemzően hosszabb időtartamra jön létre, amely során – a felek együttműködési kötelezettségéből adódóan – számos tájékoztatási kötelezettség fordulhat elő.

Éppen ezért a Munka Törvénykönyve alapelvi jelleggel mondja ki azt, hogy törvény hatálya alá tartozók (munkáltató, munkavállaló, munkáltatói érdek-képviseleti szervezet, üzemi tanács, szakszervezet, de ide sorolható a munkaerőt kölcsönző foglalkoztató is) kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint a Munka Törvénykönyvében meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. olvasásának folytatása

Vallási szimbólumok viselése a munkahelyen

vallas_a_amunkahelyenNapjainkban Európa lakossága egyre inkább multikulturálissá válik és ezzel együtt a munka világában is megjelentek a különböző vallási irányzatok követői. Néhány vallás esetében azonban a munkavállaló ruházatán is megjelenhet a vallásra utaló szimbolizmus. Megtilthatja-e a munkáltató, hogy a munkavállalói a vallásuknak megfelelő öltözékben jelenjenek meg a munkahelyükön?

Ezt a bejegyzést egy friss Európai Uniós Bírósági döntés inspirálta. Ebben az ügyben, amelyet előzetes döntéshozatali eljárásra terjesztett fel egy belga bíróság, az volt a kérdés, hogy vajon diszkriminációnak minősül-e, ha a munkáltató saját belső szabályzatában megtiltja a vallási, politikai vagy filozófiai jelképek viselését a munkahelyen. olvasásának folytatása

Németországba tervez kiküldetést? – Erre figyeljen!

Idén január 1-jétől változtak a magyar munkavállalók Németországba irányuló kiküldetésére vonatkozó bejelentési szabályok. Idéntől a bejelentést elektronikus úton kell megtenni. Június 30-ig lehetőség van a nyomtatvány faxon történő megküldésére is, azonban július 1-től már minden esetben kötelező a kiküldetés elektronikus regisztrációja.

nemet_kikuldetesi_bejelentes

A kiküldetés bejelentését az alábbi portálon lehet elvégezni: www.meldeportal-mindestlohn.de Azok számára, akik a német nyelvvel kevésbé boldogulnak, jó hír, hogy a bejelentési portál angol nyelven is rendelkezésre áll. A portál használatához egyszer szükséges regisztrálni, az így létrejött belépési adatokkal lehet a bejelentési weboldalt később is használni.

A kiküldetés bejelentése során meg kell határozni a tervezett munkaütemet (nem csak a helyhez kötött szolgáltatások esetén, hanem a mobil tevékenységek vonatkozásában is – például áruszállítás, személyszállítás), illetve az ágazatot, amelyben a kiküldött munkát fog végezni – utóbbira a német minimálbér szabályok alkalmazása miatt van szükség. Meg kell adni természetesen a magyar munkáltató és a kiküldött(ek) adatait is. A bejelentési űrlap kitöltésének megvégén egy visszaigazolást kapunk arról, hogy a bejelentés megtörtént.

Fontos, hogy az új szabályozás a határon átnyúló munkaerő-kölcsönzésre is vonatkozik.

A többszörös diszkriminációról

Diszkriminációról akkor beszélhetünk, ha valaki valamely tulajdonsága, helyzete vagy jellemzője (pl. anyaság, életkor, vallás, stb.) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. A foglalkoztatás területén viszonylag gyakran fordul elő diszkrimináció.

tobbszoros_diszkriminacio_2017

Az emberi viszonyok komplexek és sokszínűek, léteznek közöttünk olyan anyák, akik fogyatékkal élnek, olyan nők, akik a társadalom által kirekesztett etnikai csoporthoz tartoznak, és e felsorolásnak még számtalan kombinációja fordulhat elő. Sok esetben a hátrányos megkülönböztetéssel érintett személyt kettő vagy több védett tulajdonságából kifolyólag diszkriminálják. olvasásának folytatása

Munkaidő-e az utazási idő a Kúria szerint?

Pár hónapja bejárta a magyar (és az európai) sajtót az Európai Unió Bíróságának (EUB) azon döntése, miszerint ha munkavállalók nem rendelkeznek állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel, akkor „munkaidőnek” minősül (és fizetett) az az utazási idő, amelyet e munkavállalók a lakóhelyük, valamint a munkáltatójuk által kijelölt első és utolsó ügyfél közötti mindennapos utazással töltenek (C‑266/14., Tyco-ügy).

utazasi_ido

A döntés következményeivel a Kúria is foglalkozik. A 2016. június 9-én közzétett döntésben az alábbiak olvashatóak.

A munkavállaló területi kereskedelmi képviselő munkakörben állt alkalmazásában. A munkaszerződése szerint a munkavégzés helye változó, a munkakör jellegéhez, a munkáltató utasításához igazodó, a munkáltató által adott „túraterv” szerint dolgozott. A 8.00 órai munkakezdés a túraterv szerinti első üzletbe való megérkezéssel kezdődött; az utolsó üzletet 17.00 órakor lehetett elhagyni. A munkavégzéshez a munkáltató szolgálati gépjárművet biztosított, amelyet a munkavállaló a lakóhelyén tárolt és a munkába járás is ezzel történt. olvasásának folytatása