Blogunkon korábban már szó volt a munkáltató által kedvezményesen nyújtható albérleti támogatásról, amely HR szempontból jó eszköze lehet a lokális munkaerőhiány csökkentésének.
Nemrégiben a Kúria egy olyan ügyet tárgyalt, amelynek fő kérdése az albérleti támogatás jogosulatlan igénybe vétele volt. olvasásának folytatása
Az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete, a GDPR 2018. május 25. napjától hazánkban is alkalmazandó. A GDPR hatással lesz a munkahelyi adatkezelésre, így az egyes HR folyamatokra is.
A GDPR a HR-ben blogmelléklet célja az egyes GDPR rendelkezések magyarázata, kifejezetten a HR szempontjából vizsgálva: milyen adatokat kérhetünk a toborzási folyamatban az álláskeresőktől, hogyan kezeljük az AC módszereket, milyen adatokat tarthatunk nyilván a munkaviszony alatt és után és milyen jogalap szerint? Kell-e adatkezelési nyilvántartás vagy éppen adatvédelmi tisztviselő?
A GDPR a HR-ben blogmellékletet elsősorban HR szakembereknek szánjuk.
Első cikkünkben egy HR vezetőknek, HR-ben dolgozóknak tartott rendezvényről számolunk be, amelyen a HR Horizon szervezésében dr. Rátkai Ildikó, HR szakjogász-ügyvéd mutatta be, hogy mire számíthat a HR a GDPR-ral kapcsolatban.
A Munka Törvénykönyve 2012-ben több újfajta, a hagyományostól eltérő, úgynevezett „atipikus” munkaviszony-típust vezetett be, amelyek a rugalmasabb foglalkoztatást voltak hivatottak elősegíteni. Ilyen volt például a több munkáltató által létesített munkaviszony vagy éppen a munkakör-megosztás.
Kevés szó esik azonban arról a fajta munkaviszonyról, amelyet a Munka Törvénykönyve „munkavégzés behívás alapján” címmel illet. olvasásának folytatása
Korábbi cikkeinkhez hasonlóan idén is áttekintjük, hogy milyen munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzésre számíthatnak a munkáltatók 2018-ban. olvasásának folytatása
Jövőre, azaz 2018. január 1-jén lép hatályba a polgári perekre vonatkozó új eljárásjogi jogszabály, vagyis az új Polgári Perrendtartás. Mivel a munkaviszonyból származó perek is polgári pernek minősülnek, ezért a munkaügyi perek szabályai is változni fognak. (A Munka Törvénykönyve változásáról ITT írtunk.)
Az egyik legfontosabb változás lesz, hogy a perek – így a munkaügyi perek is – két szakaszban zajlanak majd. olvasásának folytatása
[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]Az új évtől, azaz 2018. január 1-től ismét módosul a Munka Törvénykönyve. A módosításokra egyrészt Európai Uniós irányelvek, másrészt pontosítási okok miatt került sor.
Lássuk, mi és hogyan változik a Munka Törvénykönyvében. olvasásának folytatása
[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]Az év utolsó hónapjába lépve szeretnénk felhívni a HR szakemberek figyelmét néhány fontos munkajogi szabályra.
[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]Gyakran kapunk olyan kérdést, hogy a „műszakban dolgozók” milyen pótlékokra jogosultak?
A kérdés megválaszolása azért okozhat nehézséget, mert a pótlékokra való jogosultság nagyban függ attól, hogy pontosan mit ért a munkáltató „műszakos” dolgozók alatt.
A munkajogi szabályozás munkaidő- és pihenőidő szervezésre vonatkozó joganyaga sokrétű, szerteágazó, ráadásul egyidejűleg a munka díjazására vonatkozó szabályokat is ismerni és alkalmazni kell. olvasásának folytatása
[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]A Munka Törvénykönyve szerint egyes munkáltatói intézkedések, így például a munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén 30 napon belül lehet bírósághoz fordulni.
Kérdés lehet azonban, hogy a 30 napos határidő honnan számítandó. olvasásának folytatása
[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]
Munkajogi blogunkon már volt szó arról, hogy a munkaviszony felmondással megszüntethető, ha a munkavállaló a munkakör ellátására alkalmatlan, mert nem kellően gondos vagy az utasításokat nem tartja be. Kérdés azonban, hogy akkor is felmondható-e a munkaviszony, ha a munkaköri alkalmatlanság valamilyen egészségkárosodás eredménye? olvasásának folytatása
munkajogiblog.hu 