[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]Az év utolsó hónapjába lépve szeretnénk felhívni a HR szakemberek figyelmét néhány fontos munkajogi szabályra.
munkabér
Milyen pótlék jár a „műszakos dolgozóknak”?
[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]Gyakran kapunk olyan kérdést, hogy a „műszakban dolgozók” milyen pótlékokra jogosultak?
A kérdés megválaszolása azért okozhat nehézséget, mert a pótlékokra való jogosultság nagyban függ attól, hogy pontosan mit ért a munkáltató „műszakos” dolgozók alatt.
A munkajogi szabályozás munkaidő- és pihenőidő szervezésre vonatkozó joganyaga sokrétű, szerteágazó, ráadásul egyidejűleg a munka díjazására vonatkozó szabályokat is ismerni és alkalmazni kell. olvasásának folytatása
Jár-e pótlék a vasárnapi munkáért?
Röviden a válasz: attól függ.
Többször halljuk a gyakorlatban azt, hogy a vasárnapi munkáért a munkáltatónak minden esetben kötelező pótlékot fizetnie. De vajon valóban így van-e?
Kötelezhető-e a munkavállaló munkaidőn túl arra, hogy a munkáltató rendelkezésére álljon?
Sokszor találkozunk olyan üzleti igénnyel, hogy a munkavállalók „ügyeletesek” legyenek a munkaidő végeztével, azaz álljanak rendelkezésre egy-egy esetileg felmerülő munkafeladat elvégzésére. Tipikusan ilyen munkakörök a karbantartó, hibaelhárítással foglalkozók, IT help desk szolgáltatások.
Legelőször tisztázni kell, hogy a munkáltatónak joga van elrendelni azt, hogy a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidején túl rendelkezésre álljon. Azonban négy órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás csak speciális esetekben (például havária esetén vagy a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében) rendelhető el.
Munkabér március 15-ére
Korábbi bejegyzésünkben részleteztük, hogy mely munkavállalói csoportok végezhetnek munkát munkaszüneti napon. Mostani bejegyzésünkben áttekintjük a bérezés szabályait arra az esetre, ha valainek e szerdai munkaszüneti napon dolgoznia kell.
Március 15-e – munkajogi fogalommal élve – munkaszüneti nap (a Munka Törvénykönyve sem az “ünnepnap”, sem a “fizetett ünnep” fogalmakat nem használja). Ez azt jelenti, hogy e napon 100% pótlék illeti meg a munkavállalót, ha ezen a napon munkát végez. Amennyiben március 15-én rendkívüli munkát köteles a munkavállaló végezni – vagyis túlórázik -, akkor további 100% bérpótlék jár. A pótlékok természetesen a rendes munkabér felett járnak.
Gyakori tévedés, hogy a munkaszüneti napra – mint kiesett munkaidőre – mindenkinek jár díjazás (a bérszámfejtő programok sokszor külön sorban, „fizetett ünnep-ként” definiálják a munkaszüneti napot).
Havi díjas munkavállalók esetében a munkaszüneti napra semmiféle külön díjazás nem jár, ugyanis a havi munkabér összege állandó és független attól, hogy az adott hónapban ténylegesen hány munkanap vagy munkaszüneti nap van. Ha egy hónapban 21 munkanap és egy munkaszüneti nap van, a havi bér – tegyük fel: 176.000,- Ft – ugyanannyi, mint abban a hónapban, amelyben 22 munkanap van és nincsen munkaszüntei nap (tehát szintén 176.000,- Ft).
Más a helyzet ugyanakkor az óra- vagy teljesítménybérezésben részesülő munkavállalók esetében, hiszen ők ténylegesen „eleshetnek” a munkaszüneti napra eső munkaórák számától, amennyiben a munkaszüneti nap hétközbenre esik és a munkajogi szabályok alapján rendes munkaidőre nem oszthatóak be e napra. A fenti példánál maradva, egy teljes munkaidős (napi 8 órás) munkavállaló egy 22 munkanapos hónapban 22 x 8, azaz 176 órát dolgozik és megkapja az erre járó munkabérét (1.000,- Ft-os órabérrel számolva 176.000,- Ft-ot). Ha azonban egy hónapban 21 munkanap és egy, például szerdára eső munkaszüneti nap van, csak a 21 x 8 órára, 168 órára kapná meg az órabéres munkavállaló a bért (168.000- Ft lenne) – ez nyilvánvalóan méltánytalan lenne, hiszen nem a munkavállalónak felróható az, hogy egy munkaszüneti nap van a hónapban.
Ezért a Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy óra- vagy teljesítménybérezés esetén a munkavállaló részére távolléti díj jár a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra (hétfő-péntek) eső munkaszüneti nap miatt csökkenne a teljesítendő munkaidő. A fenti esetben tehát a munkavállaló is megkapja a munkaszüneti nap miatt kiesett munkaidőre járó díjazást.
Munkaügyi változások 2017-től
Az év vége közeledtével érdemes röviden áttekinteni, hogy milyen fontosabb munkaügyi, munkajogi változások várhatóak 2017-től.
Minimálbér, garantált bérminimum 2017.
Jelentősen emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege: a minimálbér összege 2017-től bruttó 127.500 Forintra, a garantált bérminimum bruttó 161.000 Forintra nő. Ezen változás
sal együtt érdemes a teljes munkavállalói bérstruktúrát áttekinteni, hiszen azon dolgozók tekintetében, akik jelenleg e bérszint körüli összeget keresnek, szintén célszerű lesz emelést végrehajtani annak érdekében, hogy bérfeszültségek ne alakuljanak ki.
Kompenzációs pihenőidő 2017-től
A Munka Törvénykönyvének 2017. január 1-jétől hatályos új rendelkezése szerint a napi pihenőidő időtartama legalább nyolc óra az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében, azonban ilyen esetben a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább huszonkét óra kell, hogy legyen. Tehát a fenti tevékenységben dolgozók számára továbbra is jogszerűen adható 8 órás pihenő, de a következő napi pihenőidőnek legalább 14 órát el kell érnie.
Munkavédelmi képviselő választása 2017. január 8-ig
2017. január 8-ig van még jogszerű lehetőség munkavédelmi képviselő választására. A munkavédelmi törvény 2016 júliusi változása szerint ugyanis az a munkavállalói létszám, amely esetén a munkavédelmi képviselő választása kötelező, 50 főről 20 főre csökkent. A jogalkotó 6 hónapos határidőt biztosított arra, hogy a cégek az új szabálynak megfeleljenek. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége.
Közigazgatási szervezeti változások 2017-től
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) neve 2017. január 1-jétől Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőre (NEAK) változik. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) is megszűnik, feladatait egyrészt Budapest Főváros Kormányhivatala, másrészt ágazati szervek veszik át.
Köteles-e a munkavállaló bankszámlát nyitni?
A munkáltatók részéről gyakori igény, hogy a munkavállaló munkabérét átutalással szeretnék fizetni. Ez nyilván kényelmes a munkáltató számára, hiszen nem kell készpénzt felvennie (az azzal járó költségek nem terhelik), az átutalás beállítható automatikus módra és kevesebb adminisztrációval jár (nem kell a bér megfizetését igazoló bizonylatokat archiválni, tárolni – hiszen a banki rendszer azokat nyilvántartja).
Ugyanakkor a munkavállalók részéről is gyakori követelés, hogy a munkabért nem bankszámlára, hanem készpénzben kérik, hiszen így megspórolják a bankszámla fenntartásának és a készpénz felvételének költségeit.
Kérdés, hogy kötelezheti-e a munkáltató a munkavállalót arra, hogy bankszámlát nyisson és a munkabért a munkáltató átutalással fizesse? olvasásának folytatása
Milyen bér jár, ha a munkáltató nem tud munkát adni?
A m
unkaviszonyban előfordulhat olyan helyzet, amikor valamilyen okból a munkáltató nem tud munkát biztosítani, azaz foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, például, mert egy beszállító késedelmesen szállítja az alapanyagokat. Jár-e ilyen esetben bér a munkavállalónak?
A választ a Munka Törvénykönyve tartalmazza: a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (ez az úgynevezett állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg. A munkavállalót az alapbérén felül bérpótlék is megilleti, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult (például éjszakára van beosztva).
Fontos, hogy az állasidőre akkor jár díjazás, ha a munkavállalónak mar beosztott munkaideje volt a kérdéses időszakra. Ennek megfelelően, ha például az áramszolgáltató előre jelzi, hogy egy bizonyos napon nem lesz szolgáltatás, a munkáltató még megfelelő időben gondoskodhat a munkaidő-beosztás megváltoztatásáról, például munkaidő-keretben munkanap helyett pihenőnapot oszt be a szolgáltatás-kimaradással érintett napra. olvasásának folytatása
Milyen bér jár a május 1-ére?
Korábbi bejegyzésünkben részleteztük, hogy mely munkavállalói csoportok végezhetnek munkát munkaszüneti napon. Május elseje idén vasárnapra esik, ezért a munkaszüneti napon történő munkavégzés elrendelésének szabályai „felülírják” a vasárnapi munkavégzés szabályait: azaz, aki dolgozhat vasárnap, de nem dolgozhat munkaszüneti napon, az nem osztható be idén május 1-jére rendes munkaidőre. Például, jelenleg már dolgozhatnak bolti eladók a kiskereskedelmi üzletekben vasárnap, azonban mivel munkaszüneti napon ők nem foglalkoztathatóak, ezért idén május elsején rendes munkaidőben nem kötelezhetők munkára.
A közelgő május elseje kapcsán most azt tekintjük át, hogy e napra milyen munkabér jár azoknak, akik dolgoznak.
Május elseje munkaszüneti nap. Ez azt jelenti, hogy e napon 100% pótlék illeti meg a munkavállalót, ha ezen a napon munkát végez. Amennyiben május 1-jén rendkívüli munkát köteles a munkavállaló végezni – vagyis túlórázik -, akkor további 100% bérpótlék jár. A pótlékok természetesen a rendes munkabér felett járnak.
Gyakori tévedés, hogy a munkaszüneti napra – mint kiesett munkaidőre – mindenkinek jár díjazás (a bérszámfejtő programok sokszor külön sorban, „fizetett ünnep-ként” definiálják a munkaszüneti napot).
6+1 munkavállaló, aki dolgozhat március 15-én
Bár sokan örülnek a március 15-i hosszú hétvégének, vannak olyan munkavállalók, akik e napon is dolgoznak. A következőkben bemutatjuk, hogy mely munkavállalók számára rendelhető el a nemzeti ünnepre munkavégzés.
Rendes munkaidőben jogszerűen dolgozhatnak:
- a rendeltetése folytán munkaszüneti napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben. Például a vagyonvédelem területén a biztonsági őrök vagy éppen a kokárda-árusok;
- az idényjellegű tevékenységben dolgozók, például azok, akik a tavaszi vetési munkákat végzik;
- ha a munkáltató tevékenysége megszakítás nélkül. Ennek lehetnek technológiai okai, mint például a vegyipari tevékenységek vagy a kohászat, tehát ahol objektív körülmények miatt a tevékenység rendeltetésszerűen vagy gazdaságosan csak folyamatos működéssel (legfeljebb napi 6 óra szünettel) folytatható;
- ha a munkáltató egy társadalmi közszükségletet teljesít, például villamosenergiát szolgáltat;
- ha a munkavégzés külföldre történő szolgáltatás nyújtása és – a szolgáltatás jellegéből eredően – munkaszüneti napon is szükséges a munkavégzés. Nyilvánvaló, hogy ami nálunk ünnepnap, az más országban nem feltétlenül az. Például ha a magyar cég nyújt 24 órás informatikai támogatást egy német cégnek, a magyar informatikus jogszerűen dolgozhat március 15-én;
- külföldön történő munkavégzés során – ennek oka szintén az ünnepnapok országok közötti különbözősége.
Fontos tudni, hogy ezen munkavállalóknak túlóra, vagyis rendkívüli munka is előírható március 15-ére.
+ 1. Aki pedig nem tartozik a fenti csoportokba, kizárólag akkor végezhet munkát – mégpedig túlóra (rendkívüli munka) formájában -, ha arra baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében kerül sor.
A munkaszüneti napon történő munkavégzésre figyelemmel 100% bérpótlék jár.
munkajogiblog.hu 