„Apaszabadság” – a gyermek születése esetére

ratkailaw

[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy az anyát a gyermeke megszületése előtt és azt követően milyen pótszabadságok és kedvezmények illetik meg, sokan azonban nem tudnak arról, hogy az apának is jár pótszabadság gyermeke születésekor.

apaszabadsag_2017

Csak úgy, mint az anyák számára, az apáknak is kiemelkedő jelentőségű a gyermek születését követő időszak a kötődés kialakulása szempontjából. A jogalkotó ennek okán hozta létre az apák számára járó pótszabadságot, amely a rendes szabadság kiadásának szabályaitól némiképp eltér. → olvasásának folytatása

Mit kell tudni az „expat”-ok TB biztosításáról?

ratkailawHozzászólás

De kik is azok az „expat” munkavállalók? A multinacionális cégek nyelvezetében az „expatriate” munkavállalóknak – röviden expat-nak – nevezik azokat, akik hosszabb-rövidebb ideig a cégcsoport egy másik államban található cégénél végeznek munkát, jellemzően kiküldetés keretében.

expatok_biztositasa

Ha az Európai Unió tagállamából származó munkavállaló válik Magyarországon „expat” munkavállalóvá, a társadalombiztosítási helyzete rendezett, hiszen az EU-n belüli szociális koordinációs rendeletek ezt biztosítják. Ugyanakkor expat munkavállalók érkezhetnek nem uniós államból, azaz „harmadik” országokból (ilyen például az Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Kína, Japán, stb.). Kérdés, hogy ők vajon biztosítottá válnak-e Magyarországon kiküldetésük tartama alatt? → olvasásának folytatása

Németországba tervez kiküldetést? – Erre figyeljen!

ratkailaw

Idén január 1-jétől változtak a magyar munkavállalók Németországba irányuló kiküldetésére vonatkozó bejelentési szabályok. Idéntől a bejelentést elektronikus úton kell megtenni. Június 30-ig lehetőség van a nyomtatvány faxon történő megküldésére is, azonban július 1-től már minden esetben kötelező a kiküldetés elektronikus regisztrációja.

nemet_kikuldetesi_bejelentes

A kiküldetés bejelentését az alábbi portálon lehet elvégezni: www.meldeportal-mindestlohn.de Azok számára, akik a német nyelvvel kevésbé boldogulnak, jó hír, hogy a bejelentési portál angol nyelven is rendelkezésre áll. A portál használatához egyszer szükséges regisztrálni, az így létrejött belépési adatokkal lehet a bejelentési weboldalt később is használni.

A kiküldetés bejelentése során meg kell határozni a tervezett munkaütemet (nem csak a helyhez kötött szolgáltatások esetén, hanem a mobil tevékenységek vonatkozásában is – például áruszállítás, személyszállítás), illetve az ágazatot, amelyben a kiküldött munkát fog végezni – utóbbira a német minimálbér szabályok alkalmazása miatt van szükség. Meg kell adni természetesen a magyar munkáltató és a kiküldött(ek) adatait is. A bejelentési űrlap kitöltésének megvégén egy visszaigazolást kapunk arról, hogy a bejelentés megtörtént.

Fontos, hogy az új szabályozás a határon átnyúló munkaerő-kölcsönzésre is vonatkozik.

A szülői nyugdíj

ratkailawHozzászólás

szuloi_nyugdij_2017A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében nem csak az úgynevezett saját jogú nyugellátásról (öregségi nyugdíj) beszélhetünk, hanem a hozzátartozóként igényelhető nyugellátásokról is. Ezek az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás (ennek részletei ITT), a baleseti hozzátartozói nyugellátások, az özvegyi járadék és a szülői nyugdíj. A mai bejegyzésünkben a szülői nyugdíjjal foglalkozunk. → olvasásának folytatása

A gyermek után járó pótszabadságról

ratkailaw

[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]A munkajogi szabályozás értelmében a munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után pótszabadság jár.

Ennek mértéke egy gyermek után kettő munkanap; két gyermek után négy munkanap; kettőnél több gyermek esetén összesen évi hét munkanap pótszabadság jár. (A pótszabadság mértéke fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.)gyermek_utani_potszabadsag_2017

Bár a munkajogi rendelkezés elsőre egyértelműnek tűnik, mégis sok kérdést vet fel a gyakorlatban, ezért érdemes áttekinteni a szabályokat. → olvasásának folytatása

Terhesség a próbaidő alatt – mire figyeljen munkáltatóként?

ratkailaw1 hozzászólás

Az viszonylag közismert, hogy a munkaviszony a próbaidő alatt azonnali hatállyal és indokolás nélkül felmondható. A várandósság a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás ellen nem „véd”, hiszen ez a körülmény csak munkáltatói felmondás (régi nevén: rendes felmondás”) esetén bír jelentőséggel. Azaz, ha egy hölgy munkavállaló várandós, munkaviszonya munkáltatói felmondással nem szüntethető meg, azonban annak nincsen akadálya, hogy a próbaidő alatt a munkáltató azonnali hatállyal váljon meg a kismamától.

terhesseg_probaido_alattAzonban próbaidő alatt is köteles a munkáltató az egyenlő bánásmód követelményét megtartani, tehát nem diszkriminálhatja a várandós munkavállalót. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2016-ban hozott határozatot egy olyan ügyben, amikor a munkavállaló a próbaidő alatt lett állapotos és a munkáltató azonnali hatállyal vált meg tőle.

Az eset a következő tényeken alapult. Egy hölgy specialista munkakörben helyezkedett el a cégnél, majd 2 hónappal később jelezte felettese felé, hogy állapotos. A vezető megnyugtatta, hogy emiatt semmilyen hátrány nem fogja érni a munkavállalót. Ezt követően veszélyeztetett terhessége miatt táppénzes állományba került, amelyet követően a munkáltató próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást közölt a hölggyel.

A munkavállaló az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, anyasága miatt történt diszkrimináció miatt. A speciális bizonyítási szabályoknak megfelelően a munkáltatónak kellett magát kimentenie, azaz igazolnia azt, hogy nem történt hátrányos megkülönböztetés. A Hatóság nem fogadta el azon munkáltatói érvelést, miszerint a munkavállaló hibákat vétett (ennek bizonyítéka ugyanis nem volt) és azt sem, hogy utóbb kiderült, hogy specialista szaktudásra nincsen szükség a cégnél.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapította, hogy a munkáltató közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg a munkavállalóval szemben várandóssága miatt. A Hatóság elrendelte a jogsértést megállapító határozat nyilvános közzétételét 30 napra a munkáltató hivatalos honlapján, közvetlenül a nyitólapról elérhető módon, és a Hatóság http://www.egyenlobanasmod.hu című honlapján, továbbá a munkáltatóval szemben 500 000 Ft bírságot szabott ki.

(EBH/415/2016; forrás: http://www.egyenlobanasmod.hu)

A munkáltató által adható albérleti támogatás

ratkailaw1 hozzászólás

Manapság már egyre több cég szembesül a munkaerőhiánnyal: egyre nehezebb jó szakembert találni és az értékes munkaerőt megtartani. Jelenleg már nem csak a „klasszikus” hiányszakmák (informatikusok, orvosok) érintettek, hanem szinte a gazdaság minden ágazata küzd a munkaerőhiány problémájával. mobilitasi_celu_lakhatasi_tamogatas_2017A munkaerőhiány ugyanakkor nem csak mennyiségi kérdés (nincs elég munkaerő), hanem minőségi is (a jelentkezők teljesítsék a cég által támasztott szakmai és etikai elvárásokat). A cégek pedig természetesen azt várják a HR vezetőtől, a személyügyekért felelős munkatárstól, hogy az erőforrások mindig a megfelelő időben és a megfelelő helyen álljanak rendelkezésre és ez alól nem lehet kifogás a „munkaerőhiány van” – típusú kijelentés.

Mit tehet egy jó HR szakember ebben a helyzetben? → olvasásának folytatása

Ha nem értünk egyet a társadalombiztosítási határozattal

ratkailawHozzászólás

A társadalombiztosítás egyes ellátásai körében hozott hatósági döntés ellen van lehetőség az ügyet magasabb fórumon folytatni.

tb_hatarozat_megtamadasa

– Ha a döntés vitatható, fellebbezni lehet ellene. Ha a másodfokú döntéssel sem értünk egyet, általában lehetőség van annak bírósági felülvizsgálatát kérni. Az erre vonatkozó részletes tájékoztatást maga a sérelmezett határozat is tartalmazza.

– A biztosított keresőképessé nyilvánítása miatt panasszal fordulhat az orvosszakértői szervhez. Ugyanakkor az orvosszakértői szerv döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

– A méltányossági eljárásban hozott döntés ellen nincs helye fellebbezésnek; a méltányossági jogkörben hozott döntés bírósági felülvizsgálatát kizárólag semmisségére hivatkozva lehet kérni.

– Ha a biztosítottat a neki felróható módon jogalap nélkül igénybe vett, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás után folyósított támogatás összege visszakövetelésre kerül, ez ellen bírósághoz lehet fordulni. A döntés bírósági felülvizsgálatára az a közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes, amelynek területén a megtérítésre kötelezett belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye található.

– Hasonlóképpen a közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes, ha a foglalkoztatót kötelezik az üzemi baleset vagy a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos költségek megtérítésére.

Hogyan perelhető a volt dolgozó?

ratkailaw

Sokat hallunk arról a mindennapokban, hogy egy munkavállaló beperelte a volt munkáltatóját – például jogellenes felmondás miatt.

munkavallalo_perlese

Hogyan kell eljárni viszont abban az esetben, ha a cég, a (volt) munkáltató perelné be az alkalmazottat? Például azért, mert a volt dolgozó jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyt (nem nyújtott be írásbeli felmondást) vagy tartozása áll fenn a munkáltató felé (például nem töltötte le a tanulmányi szerződésben foglalt időt), illetve ha a cégnek kárt okozott.

Mindenekelőtt fontos tudni, hogy ezen munkaügyi igények érvényesítésére általában három év áll rendelkezésre, de például a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény öt év; ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

Kérdés lehet, hogy melyik bíróság előtt lehet a pert elindítani. Erre a Polgári Perrendtartás megadja a választ: munkaügyi perre kizárólag a munkáltató székhelye szerinti, illetőleg a munkáltató azon telephelye szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes, ahol a munkavállaló munkaszerződése alapján munkát végez, vagy végzett. Közigazgatási és munkaügyi bíróság megyénként működik, illetve budapesti munkahely esetében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes. A bíróságok pontos megnevezését, (térképes) elérhetőségét, ügyfélszolgálati idejét ezen a linken tudjuk ellenőrizni.

Az eljárást az úgynevezett keresetlevéllel kell megindítani, amelyben a Polgári Perrendtartás szerinti adatokat mindenképpen szükséges feltüntetni, mint ahogyan a rendelkezésre álló bizonyítékokat is elő kell terjeszteni.

A perindítással kapcsolatosan érdemes tudni, hogy 2016. július 1-jét követően gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton nyújthat be keresetlevelet a bíróságra. Ez nem egy egyszerű e-mail küldését jelenti; az elektronikus kapcsolattartás űrlapbenyújtó szolgáltatáson keresztül, AVDH hitelesítéssel támogatott úton történik.

Fontos tudni, hogy munkaügyi perekben illetéket nem kell a keresetbeadással egyidejűleg leróni, ugyanis a munkaügyi perek úgynevezett költségfeljegyzési, illetékfeljegyzési jog alá tartozó perek. Ez azt jelenti, hogy az illeték kiszabásáról a bíróság az ügydöntő határozatában dönt; azt utóbb a NAV fizetési meghagyás útján szedi be – feltéve, hogy a munkáltató részben vagy egészben pervesztes lesz.

Amennyiben a munkaügyi perekkel kapcsolatban további információra van szüksége, kérjük, keressen minket: www.ratkai.com

Ellenőrizheti-e a munkáltató a munkavállalókat az internetes közösségi oldalakon?

ratkailaw1 hozzászólás

A digitális technológia, a közösségi média térhódítása nem kerülhette el a munkahelyi közösségeket sem. Gyakran hallunk arról, hogy a (leendő) munkáltató ellenőrzi a (leendő) munkavállalók közösségi oldalakon tett bejegyzéseit, fotóit és ennek kihatása van a munkahelyi viszonyrendszerre.

munkaltatoi_hatterellenorzes_2017

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2016. évi állásfoglalása iránymutatásként szolgál az ilyen munkáltatói háttérvizsgálatokkal kapcsolatban. Az állásfoglalás központi kérdése, hogy a munkáltató végezhet-e, és amennyiben igen, milyen feltételekkel végezhet úgynevezett háttérvizsgálatot munkavállalók, illetve állásra jelentkezők esetében. Az állásfoglalás kitér az interneten, többek között a közösségi oldalakon fellelhető személyes adatok gyűjtésére is. → olvasásának folytatása