Bértranszparencia irányelv: tévhitek és tények

Idén júniustól (egészen pontosan 2026. június 7-től) kell Magyarországon is megfelelni bértranszparencia irányelvnek (az Európai Unió 2023/970 irányelve a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről).

Egyelőre a magyar jogalkotásról nincsen hír, viszont már most számtalan félreértés és tévhit kering az irányelvvel kapcsolatban.

Tévhit #1

„Minden munkabér nyilvános lesz.”

Az irányelv nem ír elő ilyen közzétételi kötelezettséget. A valóság az, hogy nem az egyéni bérek lesznek nyilvánosak, hanem a bérsávok, átlagok, kategóriák szerinti adatok kell, hogy átláthatóak legyenek.

Tévhit #2

„Mi kis cég vagyunk, ránk ez nem vonatkozik.”

Bár az irányelv valóban állapít meg többlet-kötelezettségeket a nagyobb munkavállalói létszámmal rendelkező cégek tekintetében, önmagában ez a kijelentés nem állja meg a helyét. A legkisebb cég is köteles betartani bizonyos alapvető elveket: az egyenlő díjazás elvét, az objektív, nemsemleges díjazási rendszer kialakítását, a munkavállalók éves tájékoztatását a díjazási feltételekről és bérnövekedésről.

Tévhit #3

„Azonos munkakörben azonos bért kell fizetni”

Ezt az irányelv nem írja elő: adott esetben nem sért jogot a munkáltató, ha két asszisztens közül annak ad magasabb bért, aki 20+ éve nála dolgozik és annak alacsonyabbat, aki csak 2 hónapja. Viszont a különböző bér fizetésének szempontjait meg kell tudni nemsemleges módon indokolni (például a régebb óta dolgozó jobban ismeri a munkafolyamatokat és emitt gyorsabban végzi el ugyanazt a feladatot).

Tévhit #4

„Csak a munkavállalókra vonatkozik, az állásra pályázókra nem.”

Ez sem állja meg a helyét, ugyanis az irányelv az állásra pályázók tekintetében is előír bizonyos kötelezettségeket: meg kell jelölni a kezdeti bért/bérsávot, illetve tilos kérdezni a pályázót a jelenlegi vagy a korábbi béréről.

Tévhit #5

„Ez egy egyszerű megfelelési feladat.”

Szintén nem igaz ez a kijelentés. A valóság az, hogy a bértranszparencia sokkal inkább nevezhető egyfajta stratégiának, amely egy teljes HR- és bérpolitikai újratervezést jelent.

Tévhit #6

„Hol van még június.. ráérünk még.”

Sajnos ez sem igaz. Annak érdekében, hogy egy munkáltató már június 8-án felkészült legyen (például képes legyen annak igazolására, hogy objektív, nemsemleges díjazási rendszert alkalmaz), hetekig, hónapokig (!) is tarthat a belső felkészülés.

Ha tanácsra van szüksége a bértranszparencia bevezetésével kapcsolatban, Irodánk készséggel áll rendelkezésükre.

A Parlament megszavazta: így változik a Munka törvénykönyve

Mt-gdpr-modositas-2019.jpegAz általános adatvédelmi rendelet – azaz a GDPR – 2018. május 25-től alkalmazandó, azonban a hazai ágazati jogszabályok nagy részének módosítására csak most került sor. A Munka törvénykönyve is változik, ezért összeszedtük a legfontosabb újdonságokat. olvasásának folytatása

Külföldön munkát vállalók egészségbiztosítása

kulfoldi-munkavallalas-egeszsegbiztositas.jpeg

Az elmúlt években sokan döntöttek úgy, hogy huzamosabb időre külföldön vállalnak munkát, külföldi munkáltatóval létesítenek munkaviszonyt. Az alábbi cikkben azt vizsgáljuk, hogy hogyan alakul az egészségbiztosítási ellátás külföldre költözés esetén. olvasásának folytatása

Hogyan változhat a Munka törvénykönyve a GDPR miatt?

Mt-modositas-gdpr

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, azaz a GDPR lehetővé teszi az uniós tagállamok – így Magyarország – számára, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adatkezeléssel összefüggésben pontosabban meghatározott szabályokat állapíthassanak meg, így különösen a munkaerő-felvétel, a munkaszerződés teljesítése céljából, a munka irányítását, tervezését és szervezését, a munkahelyi egyenlőséget és sokféleséget, a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot, a munkáltató vagy a fogyasztó tulajdonának védelmét is érintve, továbbá a foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogok és juttatások egyéni vagy kollektív gyakorlása és élvezete céljából, valamint a munkaviszony megszüntetése céljából. olvasásának folytatása

GDPR a HR-ben: Meddig őrizhető meg a pályázó önéletrajza?

neletrajz-megorzese

A HR gyakorlatában naponta felmerül a kérdés: meddig jogszerű megőrizni a toborzási folyamatban beérkező önéletrajzokat? Különösen azért fontos ez, mert a munkáltató birtokában lévő önéletrajz nagy kincs, hiszen a cég a saját adatbázisból gazdálkodhat. Ugyanakkor a kérdésnek adatvédelmi vonatkozásai is vannak, hiszen a pályázó számos személyes adatát osztja meg a potenciális munkaadóval. olvasásának folytatása

Az „elfeledtetéshez való jog”

elfeledtetes-joga

A GDPR biztosítja az érintettnek azon jogát, hogy kérje a rá vonatkozó adat törlését – ez az úgynevezett „elfeledtetéshez való jog”. Kérdés azonban, hogy például egy munkahelyen korlátlan-e ezen jog érvényesíthetősége? Kérheti-e például a munkavállaló, hogy személyes adatait a munkáltató törölje? olvasásának folytatása

Elindult a GDPR a HR-ben blogmellékletünk!

gdpr_hr-logo-x

Az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete, a GDPR 2018. május 25. napjától hazánkban is alkalmazandó. A GDPR hatással lesz a munkahelyi adatkezelésre, így az egyes HR folyamatokra is.

A GDPR a HR-ben blogmelléklet célja az egyes GDPR rendelkezések magyarázata, kifejezetten a HR szempontjából vizsgálva: milyen adatokat kérhetünk a toborzási folyamatban az álláskeresőktől, hogyan kezeljük az AC módszereket, milyen adatokat tarthatunk nyilván a munkaviszony alatt és után és milyen jogalap szerint? Kell-e adatkezelési nyilvántartás vagy éppen adatvédelmi tisztviselő?

A GDPR a HR-ben blogmellékletet elsősorban HR szakembereknek szánjuk.

Első cikkünkben egy HR vezetőknek, HR-ben dolgozóknak tartott rendezvényről számolunk be, amelyen a HR Horizon szervezésében dr. Rátkai Ildikó, HR szakjogász-ügyvéd mutatta be, hogy mire számíthat a HR a GDPR-ral kapcsolatban.

HR-esek figyelmébe: teendők munkavállaló külföldi kiküldetése esetére

kulfoldi-kikuldetes

Globalizált világunkban nem ritka, hogy egy magyar munkáltató tevékenysége ellátása során egy vagy több munkavállalót küld ki egy másik államba. Tapasztalataink szerint sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ilyen esetben milyen szabályokat kell betartani, ezért az alábbiakban röviden összefoglaljuk a tennivalókat. olvasásának folytatása

HR Lawyers Meet Business 2017

Ezúttal egy rendhagyó bejegyzést teszünk közzé, „házunk tájáról”: egy üzleti rendezvényre szeretnénk felhívni a figyelmet.

hrln-logo-small

A HR Lawyers Network (HRLN) különböző országokban tevékenykedő, munkajogra, társadalombiztosítási jogra és a HR menedzsmenthez kötődő jogterületekre specializált ügyvédek szakmai közössége, amelynek Irodánk is társ-alapítója.

Jelenlegi tagjaink között Lengyelország, Szlovákia, Horvátország, Litvánia és Magyarország képviselteti magát. Tagjaink magas színvonalú munkajogi-szakmai felkészültsége, az Európai Uniós jogban szerzett tapasztalatai és idegennyelv-tudása biztosítja, hogy mind hazai környezetben, mind nemzetközi vonatkozású jogi ügyekben (például külföldi kiküldetés, határon átnyúló kiszervezések) segítséget tudunk nyújtani.

A HRLN olyan Ügyfelek számára jelent megoldást, amelyeknek valamely ügyben külföldi munkajogászra van szüksége, például, mert

  • külföldön van üzleti érdekeltsége;
  • külföldön tervez céget alapítani;
  • munkavállalókat küld ki eseti jelleggel vagy rendszeresen egy másik államba;
  • határon átnyúló out- vagy insourcing-ot tervez;
  • az Európai Unió szociális koordinációs szabályaival szeretne tisztában lenni.

 

2017. NOVEMBER 14-ÉN, REGGEL 9.00 ÓRÁTÓL VÁRJUK ÖNT A
KAPTÁR COWORKING RENDEZVÉNYTERMÉBEN

(1065 BUDAPEST, RÉVAY KÖZ 4.).
A kb. 1 órás rendezvény ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

A RENDEZVÉNY KIZÁRÓLAG ANGOL NYELVŰ, FORDÍTÁST NEM BIZTOSÍTUNK.

Amennyiben szeretne részt venni a HR LAWYERS MEET BUSINESS rendezvényen, kérjük, hogy 2017. november 6-ával bezárólag szíveskedjék e-mailben jelezni Dr. Rátkai Ildikó szervezőnek (ratkai@ratkai.com).

További információ:
https://hr-lawyers.net/hr-lawyers-meet-business-2017/

HRLN_pic

HR-esek figyelmébe: ellenőrizhető-e a pályázó a közösségi oldalakon?

Napjainkban általánosan elterjedt, hogy egy álláspályázatra jelentkezőket a leendő munkáltató a közösségi médiában is „leellenőrzi”. Ez az előzetes eljárás sok esetben megkönnyíti a jövőbeni munkatárs kiválasztását vagy éppen meggyorsítja a pályázó visszautasítását.

kivalasztas-kozossegi-media

Kérdéses azonban, hogy az álláspályázatra jelentkező előzetes, a közösségi médiában megjelenő profilját, bejegyzéseit, „lájkolásait” firtató munkáltatói ellenőrzés mennyiben tekinthető jogszerűnek – adatvédelmi szempontból. olvasásának folytatása