A bírósági rendszer változásai miatt 2020. március 31. napjával megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok. Nézzük a részleteket! olvasásának folytatása
jogellenes felmondás
Lehet-a „aránytalan sérelem” a munkaviszony megszüntetése?
A méltányos mérlegelés elve és az aránytalan sérelem okozásának tilalma a munkajogban azt jelenti, hogy a munkáltató a munkaviszonyból eredően, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása során túlzó sérelmet nem okozhat a munkavállaló számára. Más munkajogi alapelvek mellett (például jóhiszeműség, tisztesség, együttműködés) ez is terheli a munkáltatókat. olvasásának folytatása
Az ügyvezető munkaviszonyának megszüntetése
Gyakran előfordul, hogy egy gazdasági társaság ügyvezetői tisztsége munkaviszonyban kerül ellátásra. Az ügyvezetőt a tulajdonos bármikor visszahívhatja – azaz jogviszonyát megszüntetheti -, amely ráadásul indokolást sem igényel. Kérdés azonban, hogy hogyan szüntethető meg ilyen esetben a munkaviszony, hogyan kell jogszerűen eljárni. olvasásának folytatása
Az emberi reprodukciós eljárás, mint felmondási tilalom értelmezése
A Munka Törvénykönyve értelmében a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt – többek között – a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap időtartama alatt.
Kérdés lehet a gyakorlatban, hogy mit értünk „emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés”, vagy más néven “lombikbébi-program” időtartama alatt a munkajogi védettség szempontjából. olvasásának folytatása
Felmondási indok lehet-e a munkáltató forgalmának visszaesése?
A gazdasági életben előfordulhat, hogy az eredmények csökkennek, a forgalom visszaesik és emiatt a munkáltató munkajogi lépésekre kényszerül, munkaviszonyokat szüntet meg. Kérdés, hogy lehet-e ezt jogszerűen tenni? olvasásának folytatása
Hogyan változnak a munkaügyi perek 2018-tól?
Jövőre, azaz 2018. január 1-jén lép hatályba a polgári perekre vonatkozó új eljárásjogi jogszabály, vagyis az új Polgári Perrendtartás. Mivel a munkaviszonyból származó perek is polgári pernek minősülnek, ezért a munkaügyi perek szabályai is változni fognak. (A Munka Törvénykönyve változásáról ITT írtunk.)
Az egyik legfontosabb változás lesz, hogy a perek – így a munkaügyi perek is – két szakaszban zajlanak majd. olvasásának folytatása
Ismét módosul a Munka Törvénykönyve
[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]Az új évtől, azaz 2018. január 1-től ismét módosul a Munka Törvénykönyve. A módosításokra egyrészt Európai Uniós irányelvek, másrészt pontosítási okok miatt került sor.
Lássuk, mi és hogyan változik a Munka Törvénykönyvében. olvasásának folytatása
Felmondható-e a munkaviszony, ha a munkavállaló egészségügyileg alkalmatlan?
[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]
Munkajogi blogunkon már volt szó arról, hogy a munkaviszony felmondással megszüntethető, ha a munkavállaló a munkakör ellátására alkalmatlan, mert nem kellően gondos vagy az utasításokat nem tartja be. Kérdés azonban, hogy akkor is felmondható-e a munkaviszony, ha a munkaköri alkalmatlanság valamilyen egészségkárosodás eredménye? olvasásának folytatása
Igazolatlan távollét a munkahelyről 2.0
A munkajogiblog.hu egyik legtöbbet olvasott bejegyzésében azt néztük meg, hogy mely eset minősülhet igazolatlan mulasztásnak és ennek milyen társadalombiztosítási következménye van.
A munkahelyről való igazolatlan távollétnek azonban lehet egy olyan kimenetele is, hogy azt a munkáltató a munkaviszony – jogellenes – munkaviszony-megszüntetésnek tekinti. olvasásának folytatása
Ha a létszámcsökkentés nem elfogadható felmondási indok
Szinte minden munkáltató működése során előfordulhatnak olyan helyzetek, hogy a munkavállalói létszámot csökkenteni kell: például visszaesik a megrendelései, megbízási száma, vagy kiüresedik egy munkakör, illetve egy másikkal kerül összevonásra. A létszámcsökkentés bekövetkezhet akkor is, ha szervezeti változtatásra kerül sor és akkor is, ha nem, pusztán a munkavállalók száma kevesebb lesz. Jogszerű felmondási ok lehet, ha a munkáltató a megrendelések csökkenése miatt létszámleépítésre hivatkozva mond fel a munkavállalónak (BH 2005.190.)
Itt szükséges megjegyezni, hogy ha a létszámleépítéssel érintett létszám eléri Munka Törvénykönyvében meghatározott mértéket, úgy csoportos létszámcsökkentésről beszélünk, amelynek speciális szabályai vannak. Azonban nem minden létszámleépítés jelent egyben csoportos létszámcsökkentést. olvasásának folytatása
munkajogiblog.hu 