[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]
Munkajogi blogunkon már volt szó arról, hogy a munkaviszony felmondással megszüntethető, ha a munkavállaló a munkakör ellátására alkalmatlan, mert nem kellően gondos vagy az utasításokat nem tartja be. Kérdés azonban, hogy akkor is felmondható-e a munkaviszony, ha a munkaköri alkalmatlanság valamilyen egészségkárosodás eredménye? olvasásának folytatása
A munkaviszony létesítésekor a munkáltató és a munkavállaló maximum 3 hónapra, kollektív szerződés esetén 6 hónapra próbaidőt köthetnek ki egymás között. A próbaidő lényege, hogy annak tartama alatt mind a munkáltató, mind a munkavállaló azonnali hatállyal és indokolás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt.
Ilyenkor tehát nem kell „kivárni” a felmondási időt: a munkaviszony azonnal megszűnik. Ez lehetővé teszi a munkáltatónak, hogy megfigyelhesse új munkavállalója képességeit és költséghatékonyan felmondhasson neki, ha mégsem váltaná be a hozzá fűzött reményeket. A munkavállalónak ugyancsak lehetősége nyílik a munkaviszonya megszüntetésére kötöttségek nélkül az új munkahelyi környezet megtapasztalása után, ha mégsem az adott helyen képzeli el a jövőjét. olvasásának folytatása
A munkajogi szabályok alapján a munkáltatói felmondásnak valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie; munkaügyi per esetén a munkáltató köteles bizonyítani, hogy a Munka Törvénykönyvének megfelelt a felmondás.
Egy nemrég közzétett jogesetben a Kúria azt vizsgálta, hogy nem volt-e túl általános a munkáltatói felmondásban foglalt indokolás. Az eset tényállása szerint a munkavállaló értékesítő csoportvezető munkakört töltött be. Munkaviszonyát a munkáltató felmondással szüntette meg, amelynek indoka szerint a munkavállaló nem volt alkalmas a munkakörébe tartozó feladatok elvárt szintű elvégzésére, nem tanúsított kellő gondosságot, a munkáltató utasításait nem tartotta be, a feladatait pontatlanul, hiányosan és késedelmesen végezte. Összegezve, a munkavállaló nem volt alkalmas a munkakörébe tartozó feladatok ellátására és a munkáltató gazdasági, anyagi érdekeit súlyosan veszélyeztette.
A munkavállaló bírósághoz fordult, vitatva a felmondás indokolásának jogszerűségét, így például túl általánosnak vélte a felmondásban foglaltakat. Mind az első fokú, mind a másodfokú bíróság a munkáltató álláspontját fogadta el, majd ezt követően az ügy a Kúria elé került.
A Kúria a következőképpen foglalt állást: a munkavállalói alkalmatlanságot nem általánosságban kellett vizsgálni, hanem a munkavállaló által betöltött értékesítő csoportvezetői munkakörére vetítve. A munkavállalóval szemben – az ellenőrzési és irányítási tevékenysége miatt az értékesítési osztály vezetőjeként – fokozott elvárások érvényesültek és a felmondás jogszerűségének elbírálása során figyelembe kellett venni a munkavállaló szervezeten belül elfoglalt helyét, az értékesítési osztály munkája során felmerült hiányosságok miatti felelősségét is. Ekképpen a felmondást a Kúria is jogszerűnek találta.
(Kúria, Mfv.I.10.768/2016.)
Fotó: Pexels.com
Minden munkahelyen vannak olyan alapvető viselkedési normák, amelyekhez minden munkavállalónak, valamint a munkáltatónak is ragaszkodnia kell. A legtöbb munkáltatónál erre külön etikai kódexek, magatartási szabályzatok szolgálnak iránymutatásként, hogy mi az elvárt viselkedés az adott munkáltatónál.
Ebben a bejegyzésben a bírói gyakorlat alapján próbáljuk kideríteni, hogy a nem megfelelő viselkedés vagy kifogásolható kommunikációs stílus vajon szolgálhat-e alapul a munkaviszony megszüntetéséhez. olvasásának folytatása
A munkajog legalapvetőbb – és leginkább egyértelműnek tűnő – fogalma maga a „munkaviszony”. A munkaszerződés alapján a munkaviszonyban a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. Azaz, a munkaviszonyban a munkavállaló feladatokat lát el, a munkáltató pedig erre pénzbeli ellenértéket fizet.
A gyakorlatban sokszor okozhat nehézséget a munkaviszony elhatárolása az olyan polgári jogi jogviszonyoktól, mint a megbízási szerződés vagy a vállalkozási szerződés, amelyek szintén ellenérték fejében történő feladat-ellátást jelentenek. olvasásának folytatása
A munkajogiblog.hu egyik legtöbbet olvasott bejegyzésében azt néztük meg, hogy mely eset minősülhet igazolatlan mulasztásnak és ennek milyen társadalombiztosítási következménye van.
A munkahelyről való igazolatlan távollétnek azonban lehet egy olyan kimenetele is, hogy azt a munkáltató a munkaviszony – jogellenes – munkaviszony-megszüntetésnek tekinti. olvasásának folytatása
Szinte minden munkáltató működése során előfordulhatnak olyan helyzetek, hogy a munkavállalói létszámot csökkenteni kell: például visszaesik a megrendelései, megbízási száma, vagy kiüresedik egy munkakör, illetve egy másikkal kerül összevonásra. A létszámcsökkentés bekövetkezhet akkor is, ha szervezeti változtatásra kerül sor és akkor is, ha nem, pusztán a munkavállalók száma kevesebb lesz. Jogszerű felmondási ok lehet, ha a munkáltató a megrendelések csökkenése miatt létszámleépítésre hivatkozva mond fel a munkavállalónak (BH 2005.190.)
Itt szükséges megjegyezni, hogy ha a létszámleépítéssel érintett létszám eléri Munka Törvénykönyvében meghatározott mértéket, úgy csoportos létszámcsökkentésről beszélünk, amelynek speciális szabályai vannak. Azonban nem minden létszámleépítés jelent egyben csoportos létszámcsökkentést. olvasásának folytatása
A munkaviszonyban a legsúlyosabb – és talán legvitatottabb – szankció az azonnali hatályú felmondás, nem beszélve annak kockázatairól. A jogintézmény elnevezése rendkívüli felmondásról azonnali hatályú felmondássá változott 2012-ben, de a lényege ugyanaz maradt. Emiatt még mind a mai napig sokan rendkívüli felmondásként ismerik ezt a felmondási módot.
Vajon melyek azok az indokok, amelyek megalapozhatják ezt a súlyos, a munkaviszonyt a közlés időpontjában megszüntető jogkövetkezmény alkalmazását? olvasásának folytatása
A mindennapokban sokszor halljuk azt, hogy egy munkavállalónak „fegyelmit” szeretne adni a munkáltatója. Valójában itt vagy figyelmeztetésről vagy úgynevezett „hátrányos jogkövetkezmény” alkalmazásáról van szó (utóbbiról viszont csak abban az esetben beszélhetünk, ha kollektív szerződés vagy a munkavállaló és a munkáltató közötti megállapodás ezt alkalmazhatóvá teszi).
Nézzük át, hogy milyen munkajogi vonatkozásai vannak a figyelmeztetésnek. olvasásának folytatása
A munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén a munkáltató köteles megindokolni, hogy miért nem kívánja a munkaviszonyt a továbbiakban fenntartani. A törvény szerint a felmondás okának valósnak és okszerűnek, míg az indokolásnak világosnak kell lennie. A felmondás okait két csoportba sorolhatjuk: egyrészt a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy képessége, másrészt a munkáltató működésével összefüggő okok.
Ez utóbbi kategóriában találkozhatunk a minőségi csere fogalmával. De milyen szabályoknak kell a felmondásnak megfelelnie, hogy jogszerű legyen az erre való hivatkozás? olvasásának folytatása
munkajogiblog.hu 