A bírósági rendszer változásai miatt 2020. március 31. napjával megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok. Nézzük a részleteket! olvasásának folytatása
munkaügyi per
Mentesülhet-e a munkavállaló az okozott kár megtérítése alól?
Szűk körben ugyan, de a Munka törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a bíróság mentesítse a munkavállalót az általa okozott kár megtérítése alól. Az alábbiakban ennek legújabb bírói gyakorlatát ismertetjük. olvasásának folytatása
Üzleti vacsora és munkáltatói kárfelelősség
Bármilyen meglepő, de akár egy üzleti vacsora is eredményezheti a munkáltató kártérítési felelősségét. A Kúria nemrégiben hozott döntést egy ilyen ügyben: abban kellett dönteni, hogy fennáll-e a munkáltató felelőssége akkor, ha a munkavállaló egy – üzleti partnernél tartott – munkahelyi vacsora elfogyasztása következtében megbetegszik. olvasásának folytatása
Jár-e készenléti díj – készenlét nélkül?
Ha a munkáltató a munkavállalót a munkaidőn túl rendelkezésre állásra kötelezi, úgy megalapozott a készenléti díjra vonatkozó igény. Egy, a napokban született bírósági eset azonban arra mutat rá, hogy ha a munkáltató nem várja el a rendelkezésre állást és nem ad utasítást a munkaidőn túli munkavégzésre, úgy a munkavállaló nem követelhet díjazást. olvasásának folytatása
Megtagadható-e a munkautasítás?
A munkavállaló egyik alapvető kötelezettsége a Munka törvénykönyve szerint, hogy munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezze. Nem vitás, hogy a munkahelyen számos utasítás érvényesül, akár a munkaidő beosztása, akár a technológiai, a munkafolyamatokra vonatkozó előírások formájában. De vajon megtagadhatja-e az utasítás teljesítését a munkavállaló? olvasásának folytatása
Lehet-a „aránytalan sérelem” a munkaviszony megszüntetése?
A méltányos mérlegelés elve és az aránytalan sérelem okozásának tilalma a munkajogban azt jelenti, hogy a munkáltató a munkaviszonyból eredően, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása során túlzó sérelmet nem okozhat a munkavállaló számára. Más munkajogi alapelvek mellett (például jóhiszeműség, tisztesség, együttműködés) ez is terheli a munkáltatókat. olvasásának folytatása
Az ügyvezető munkaviszonyának megszüntetése
Gyakran előfordul, hogy egy gazdasági társaság ügyvezetői tisztsége munkaviszonyban kerül ellátásra. Az ügyvezetőt a tulajdonos bármikor visszahívhatja – azaz jogviszonyát megszüntetheti -, amely ráadásul indokolást sem igényel. Kérdés azonban, hogy hogyan szüntethető meg ilyen esetben a munkaviszony, hogyan kell jogszerűen eljárni. olvasásának folytatása
Adható-e figyelmeztetés – kollektív szerződés nélkül?
Egy korábbi cikkünkben már részletesen áttekintettük, hogy mit kell tudni a figyelmeztetés munkajogi természetéről: többek között írtunk arról, hogy a figyelmeztetés jellemzően enyhébb súlyú kötelezettségszegések szankciójaként szolgál és a figyelmeztetés nem ugyanaz, mint a Munka Törvénykönyvében megjelenő „hátrányos jogkövetkezmény”. olvasásának folytatása
Lehet-e felmondási ok a pihenőidőben tanúsított magatartás?
A Munka Törvénykönyve szerint mind a munkáltatót, mind a munkavállalót együttműködési kötelezettség terheli, például a munkatársakkal szemben is. Az együttműködési kötelezettség sok vonatkozásban megnyilvánulhat, például a másokkal való viselkedés módjában is.
Kérdés, hogy a sajátos – bántó, megalázó – kommunikációs stílus – például durva kifejezések használata a munkatársakkal szemben – lehet-e felmondási indok? olvasásának folytatása
Versenytilalom: köteles-e a munkavállaló bejelenteni, hogy hol helyezkedett el?
Korábbi cikkünkben összefoglaltuk, hogy mit szükséges tudni a versenytilalmi megállapodásról, amelynek célja, hogy a munkáltató megakadályozza, hogy a kilépő munkavállaló a konkurenciánál helyezkedjék el.
A Kúria nemrégiben hozott döntést egy ügyben, amelyben a munkáltató azt kifogásolta, hogy a kilépett munkavállaló megsértette a versenytilalmi rendelkezéseket. olvasásának folytatása
munkajogiblog.hu 