
Korábbi cikkeinkhez hasonlóan idén is áttekintjük, hogy milyen munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzésre számíthatnak a munkáltatók 2018-ban. olvasásának folytatása

Korábbi cikkeinkhez hasonlóan idén is áttekintjük, hogy milyen munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzésre számíthatnak a munkáltatók 2018-ban. olvasásának folytatása
Jövőre, azaz 2018. január 1-jén lép hatályba a polgári perekre vonatkozó új eljárásjogi jogszabály, vagyis az új Polgári Perrendtartás. Mivel a munkaviszonyból származó perek is polgári pernek minősülnek, ezért a munkaügyi perek szabályai is változni fognak. (A Munka Törvénykönyve változásáról ITT írtunk.)

Az egyik legfontosabb változás lesz, hogy a perek – így a munkaügyi perek is – két szakaszban zajlanak majd. olvasásának folytatása
[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]Az új évtől, azaz 2018. január 1-től ismét módosul a Munka Törvénykönyve. A módosításokra egyrészt Európai Uniós irányelvek, másrészt pontosítási okok miatt került sor.

Lássuk, mi és hogyan változik a Munka Törvénykönyvében. olvasásának folytatása
[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]Az év utolsó hónapjába lépve szeretnénk felhívni a HR szakemberek figyelmét néhány fontos munkajogi szabályra.

[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]Gyakran kapunk olyan kérdést, hogy a „műszakban dolgozók” milyen pótlékokra jogosultak?
A kérdés megválaszolása azért okozhat nehézséget, mert a pótlékokra való jogosultság nagyban függ attól, hogy pontosan mit ért a munkáltató „műszakos” dolgozók alatt.

A munkajogi szabályozás munkaidő- és pihenőidő szervezésre vonatkozó joganyaga sokrétű, szerteágazó, ráadásul egyidejűleg a munka díjazására vonatkozó szabályokat is ismerni és alkalmazni kell. olvasásának folytatása
A gazdasági életben gyakori esemény a vállalatok átalakulása, egyes szervezeti egységek kiszervezése: például a munkáltató egy adott egység – például kiszolgáló jellegű funkció (bérszámfejtés, könyvelés, étkeztetés) – átadását határozza el egy másik cég számára. Ilyen esetben a két vállalkozás egymással megállapodást köt a tevékenység átadása ás átvétele tárgyában, amely a gyakorlatban egy viszonylag hosszabb tranzakciót jelent.

Milyen következménye van ennek a munkajog szempontjából, azaz mi a teendő, ha a munkáltató személye fog megváltozni?
olvasásának folytatása
A munkajog legalapvetőbb – és leginkább egyértelműnek tűnő – fogalma maga a „munkaviszony”. A munkaszerződés alapján a munkaviszonyban a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. Azaz, a munkaviszonyban a munkavállaló feladatokat lát el, a munkáltató pedig erre pénzbeli ellenértéket fizet.

A gyakorlatban sokszor okozhat nehézséget a munkaviszony elhatárolása az olyan polgári jogi jogviszonyoktól, mint a megbízási szerződés vagy a vállalkozási szerződés, amelyek szintén ellenérték fejében történő feladat-ellátást jelentenek. olvasásának folytatása

A munkavédelemről szóló törvény alapelvként rögzíti, hogy a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. Ez természetesen magában foglalja azt is, hogy a különösen meleg nyári napokon a munkáltató fokozott védelmet biztosítson a munkavállalók részére.
A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya felhívást adott ki a hőséghullámok veszélyeivel kapcsolatban. A tájékoztató részletezi, hogy milyen egészségügyi kockázatok merülhetnek fel a hőség idején: napszúrás, hőséggörcsök, hőkimerülés, akár hőguta is előfordulhat, hiszen a kültéren vagy különösen meleg munkakörnyezetben végzett munka extrém megterhelést jelent az emberi szervezet számára.
A felhívás kiemeli, hogy mindenképpen szükséges a megfelelő hőmérsékletű (14-16 Celsius fokos) ivóvíz biztosítása és emellett kerülendőek az olyan dehidratációt eredményező folyadékok, mint a kávé vagy a cukros italok.
Célszerű a munkát a hőség idején úgy megszervezni, hogy rövidebb szünetek beiktathatóak legyenek, amelyeket lehetőség szerint árnyékban vagy hűvösebb helyen tölthetnek el a munkavállalók. A felhívás kitér arra is, hogy bár erre jogszabályi előírás nincsen, az egyenlőtlen beosztásban dolgozók – például napi 12 óra munkát teljesítők – esetében is célszerű a munkaidőt és a pihenőidőket átütemezni, a munkavállalók teherbírására is figyelemmel. E körben célszerű a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot is bevonni.
A felhívás utal arra, hogy a munkavállalók lehetőség szerint egymást váltva tartózkodjanak a tűző napon és ha megoldható, a munkaterületet célszerű árnyékolni (például ponyvával). A kültéren végzett munkához – amennyiben a munkabiztonsági követelmények azt megengedik – javasolt a könnyű és világos ruházat viselése.
A zárt térben történő munkavégzés körében javasolt a klímaberendezések rendszeres karbantartása, esetleges javítása, ugyanis számos betegség származhat a nem megfelelően karbantartott berendezés használatából. Itt is célszerű figyelni a megfelelő hőmérsékletre (a külső hőmérséklethez képest túl alacsonyra állított klimatizált hőmérséklet légúti megbetegedéseket, megfázást okozhat).
Végül mindenképpen javasolt, hogy mind a munkáltató figyeljen a dolgozókra, mind pedig a dolgozók figyeljenek egymásra: hiszen ha bármilyen rendellenességet tapasztalnak, akár azonnali beavatkozás is szükséges lehet (pl. a mentőszolgálat értesítése).
(A cikk elkészítéséhez a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztályának a hőséghullámok veszélyeivel kapcsolatban kiadott felhívása nyújtott segítséget.)
Itt a nyár és a szünidő – ilyenkor sok középiskolai diák szeretne nyári munkát vállalni és sok cég keres átmeneti jelleggel kisegítő munkaerőt. Az alábbiakban azokat a szabályokat foglaljuk össze, amelyeket alkalmazni kell, ha a tizennyolcadik életévét még be nem töltött diákkal munkaviszonyt kívánnak létesíteni, hiszen a fiatalok foglalkoztatását a munkaügyi felügyelők jogosultak ellenőrizni. (A cikk kifejezetten a munkaviszonnyal foglalkozik, tehát az iskolaszövetkezetekről jelen bejegyzésben nem szólunk.) olvasásának folytatása

Egy munkaviszony fennállása alatt előfordulhat olyan helyzet, hogy a munkavállaló nem ért egyet a munkáltatójával vagy a kiadott feladattal. Hol van a határ aközött, amikor még a munkavállalónak teljesítenie kell az utasítást és aközött, amikor már megtagadhatja azt vagy éppen, adott esetben köteles megtagadni az utasítás teljesítését? olvasásának folytatása