Bár az „új” Munka Törvénykönyve lassan négy éve (2012. óta) hatályban van, még mindig viszonylag gyakran találkozunk olyan munkaszerződéssel, amely a régi szabályok szerint, azaz a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény alapján íródott. Ennek egyik oka lehet az, hogy sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem vették figyelembe a 2012. évi változást és a munkaszerződést nem vizsgálták felül. Más esetekben viszont a cégek gyakran az internetről lementett, régi mintákat használnak annak ellenére, hogy már az új szabályok szerint lehet és kell szerződni.
A korábbi szabályok szerint írott munkaszerződésekben találhatunk olyan kifejezéseket, mint például a „személyi alapbér”, „átlagkereset”, „rendes felmondás” vagy éppen „rendkívüli felmondás”, noha a jelenlegi szabályok szerint „alapbérről”, „távolléti díjról”, „felmondásról” és „azonnali hatályú felmondásról” beszélhetünk csak. Ezek kevésbé súlyos gondok, hiszen a jelenlegi Munka Törvénykönyvét hatálya léptető jogszabály (2012. évi LXXXVI. törvény) egyértelműen úgy fogalmaz, hogy ahol kollektív szerződés vagy a felek megállapodása személyi alapbért említ, azon alapbért; ahol átlagkeresetet említ, azon távolléti díjat kell érteni. Hasonlóképpen, ahol kollektív szerződés vagy a felek megállapodása rendes felmondást említ, azon felmondást; ahol rendkívüli felmondást említ, azon az Mt. 78. §-a szerinti azonnali hatályú felmondást kell érteni. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a régi szóhasználat csupán „esztétikai” hiba, negatív jogkövetkezménye jellemzően nincsen.


A munkáltató létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni – többek között – a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket; az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót; az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót, valamint a Munka Törvénykönyve alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót. Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállalót a kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönvevőnél, – a kölcsönbeadónak a kölcsönvevő felé tett erre irányuló nyilatkozata esetén a kölcsönbeadónál – kell a rehabilitációs hozzájárulás alapjául szolgáló statisztikai létszám számítása során figyelembe venni.
A jogeset szerint néhai Sz. F. 2010. november 15. napján rehabilitációs járadék megállapítása iránt előterjesztett kérelmét az elsőfokú hatóság a 2010. november 26. napján kelt határozatával elutasította azzal, hogy az igénylő egészségkárosodása nem éri el az 50%-os mértéket, az csupán 40%-os. A másodfokú hatóságként eljáró Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) a 2011. március 24. napján kelt határozatával az elsőfokú döntést helybenhagyta, megállapítva, hogy az igénylő egészségkárosodásának mértéke nem éri el a rehabilitációs járadékról törvényben meghatározott 50%-os egészségkárosodási mértéket, az csupán 43% a másodfokon eljáró szakértői bizottság szakhatósági állásfoglalása szerint. Ezen döntés ellen fordult az érintett a bírósághoz: állította, hogy az eljáró hatóságok az egészségkárosodás mértékét tévesen, alacsonyabb mértékben határozták meg, mivel azt már a 2008. szeptember 9. napján kelt ORSZI elsőfokú szakértői bizottsága is 57% mértékűnek értékelte, amelyhez képest állapota nem javult, sőt inkább rosszabbodott.
Az ellenőrzési tapasztalatok szerint még mindig kiemelkedő szabálytalanság a feketefoglalkoztatás. A főbb munkaügyi jogsértések 15 %-át teszik ki a munkaszerződés és bejelentés nélküli szabálytalanságok. A vizsgált időszakban a feketefoglalkoztatás a legtöbb esetben a munka törvénykönyve (Mt.) szerinti foglalkoztatás létrejöttéhez fűződő bejelentési kötelezettség elmulasztásával valósult meg, valamint nagy számban fordult elő munkaszerződés nélküli foglalkoztatás, továbbá az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony (Efo.) létesítésével összefüggő bejelentés nélküli foglalkoztatás. Csekély mértékben fordult elő részmunkaidős bejelentés, teljes munkaidős foglalkoztatás esetén, valamint színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás, illetve a harmadik országbeliek engedély nélküli foglalkoztatása. 
A Kúria egy tavalyi határozatában mondta ki, hogy az adminisztrátorként dolgozó személytől elvárható a megbízhatóság, így a felettese íróasztalán egy papírlap alá rejtett, hangfelvétel készítésére alkalmas, bekapcsolt mobiltelefon megalapozza a rendkívüli felmondást (az új Munka Törvénykönyvében ezt az intézkedést már azonnali hatályú felmondásnak nevezik).
A versenytilalmi korlátozás tulajdonképpen egy megállapodás a munkáltató és a munkavállaló között arról, hogy a munkaviszony megszűnését követően a munkavállaló nem sérti vagy veszélyezteti a (volt) munkáltató jogos gazdasági érdekeit.