A jövő év elejétől nem csak a munkaidőszervezés szabályai változnak, hanem a munkaerő-kölcsönzésre és a magán-munkaközvetítésre vonatkozó rendelkezések is: bevezetésre kerül a minimális kölcsönzési díj és a vagyoni biztosíték összege 15 millió Forintra emelkedik. A 2018. december 20-i Magyar Közlönyben megjelent jogszabály-módosítás fontosabb részleteit az alábbiakban ismertetjük. olvasásának folytatása
UPDATE: a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVI. törvény a Magyar Közlöny 2018. évi 207. számában (2018. december 20.) jelent meg.
A jogszabályszövegek olvasása és értelmezése sokszor a jogászok számára sem egyszerű feladat, a jogalkalmazók (munkáltatók és munkavállalók) részére pedig akár óriási kihívás is lehet. Az alábbiakban táblázatos formában foglaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat azzal kapcsolatban, hogy a munkaidő-szervezés tekintetében hogyan változik a Munka törvénykönyve 2019. január 1-jétől. olvasásának folytatása
Bár a lakosság nagy része a „rabszolgatörvényként” elhíresült törvénymódosítással volt és van elfoglalva (amelynek hiteles és szakmailag megalapozott részleteit egy következő bejegyzésben részletezzük), nem árt figyelemmel lenni arra, hogy más foglalkoztatási szabályok is módosulnak 2019. január 1-jétől, így például a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény is. Három fontos változásra hívjuk fel a figyelmet. olvasásának folytatása
Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, azaz a GDPR lehetővé teszi az uniós tagállamok – így Magyarország – számára, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adatkezeléssel összefüggésben pontosabban meghatározott szabályokat állapíthassanak meg, így különösen a munkaerő-felvétel, a munkaszerződés teljesítése céljából, a munka irányítását, tervezését és szervezését, a munkahelyi egyenlőséget és sokféleséget, a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot, a munkáltató vagy a fogyasztó tulajdonának védelmét is érintve, továbbá a foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogok és juttatások egyéni vagy kollektív gyakorlása és élvezete céljából, valamint a munkaviszony megszüntetése céljából. olvasásának folytatása
A pénzügyminiszter rendelete a 2019. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről már kihirdetésre került, így az alábbi munkaszüneti napok, pihenőnapok és szombati munkanapok várhatóak 2019-ben: olvasásának folytatása
Egy fontos jogszabályváltozásra hívjuk fel a figyelmet. olvasásának folytatása
Az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete, a GDPR 2018. május 25. napjától hazánkban is alkalmazandó. A GDPR hatással lesz a munkahelyi adatkezelésre, így az egyes HR folyamatokra is.
A GDPR a HR-ben blogmelléklet célja az egyes GDPR rendelkezések magyarázata, kifejezetten a HR szempontjából vizsgálva: milyen adatokat kérhetünk a toborzási folyamatban az álláskeresőktől, hogyan kezeljük az AC módszereket, milyen adatokat tarthatunk nyilván a munkaviszony alatt és után és milyen jogalap szerint? Kell-e adatkezelési nyilvántartás vagy éppen adatvédelmi tisztviselő?
A GDPR a HR-ben blogmellékletet elsősorban HR szakembereknek szánjuk.
Első cikkünkben egy HR vezetőknek, HR-ben dolgozóknak tartott rendezvényről számolunk be, amelyen a HR Horizon szervezésében dr. Rátkai Ildikó, HR szakjogász-ügyvéd mutatta be, hogy mire számíthat a HR a GDPR-ral kapcsolatban.
[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]Az új évtől, azaz 2018. január 1-től ismét módosul a Munka Törvénykönyve. A módosításokra egyrészt Európai Uniós irányelvek, másrészt pontosítási okok miatt került sor.
Lássuk, mi és hogyan változik a Munka Törvénykönyvében. olvasásának folytatása
Figyelem! A cikk közzététele óta a módosítási javaslat visszavonásra került.
2017 nyarán ismét módosul a Munka Törvénykönyve (Mt.) – ezúttal a munkaidő-szervezés tekintetében. A törvényjavaslat indokolása szerint a munkaidő-szervezésre vonatkozó szabályozás módosítását egyfelől az utóbbi évek gazdasági fellendülésével megjelenő, a munkaerőpiac kínálati oldalán megfigyelhető elszívó-hatás indokolja, másfelől a pozitív gazdasági folyamatokra és a munkaerőpiaci igényekre tekintettel – egyes gazdasági területeken – az eddiginél rugalmasabb megoldásra van szükség. A törvénymódosítás a hosszabb távú gazdasági trendekre figyelemmel kívánja biztosítani a munkaidő-szervezés megfelelő kialakításának lehetőségét. Ez különösen a hosszú, akár 6-7 éves termékciklusokkal működő ágazatokban segítheti elő a kereslethez igazodó termelést.
A törvényjavaslat célja – a teljesítendő munkaidő és az üzemidő jobb összehangolása által – a munkavállalók védelme, a változó gazdasági környezetben munkahelyük megtartásának, folyamatos és egyenletes bérkereseti lehetőségüknek biztosítása, és ezzel párhuzamosan a munkáltatók számára a termelés kiszámíthatóvá és tervezhetővé tétele, valamint a megfelelő munkaerő folyamatosan biztosítása.
Nézzük, melyek lesznek a legfontosabb, várhatóan 2017. július 1-jén hatályba lépő változások. olvasásának folytatása
Korábbi bejegyzésünkben bemutattunk néhány munkajogi változást. Ezt folytatva, a 2016 végén, illetve 2017. január 1-jén változott és változó főbb rendelkezéseket listázzuk:
munkajogiblog.hu 