Számos egyéni vállalkozó folytat gazdasági tevékenységet úgy Magyarországon, hogy munkavállalókat foglalkoztat. Ezzel önmagában nincs probléma, de vajon mi történik a munkavállalókkal, ha az egyéni vállalkozó sajnálatos módon elhalálozik? olvasásának folytatása
Munkaszüneti napok és hosszúhétvégék 2019-ben
A pénzügyminiszter rendelete a 2019. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről már kihirdetésre került, így az alábbi munkaszüneti napok, pihenőnapok és szombati munkanapok várhatóak 2019-ben: olvasásának folytatása
Jogszabályváltozás! Már nem kell kiléptetni a dolgozót, ha nyugdíjassá válik
Egy fontos jogszabályváltozásra hívjuk fel a figyelmet. olvasásának folytatása
Miért nem adunk munkajogi tanácsot a közösségi médiában?
Egy rendhagyó bejegyzés, házunk tájáról.
A munkajogiblog.hu weboldal Facebook oldalán számos egyedi kérdést kapunk Olvasóink ügyes-bajos munkajogi jellegű problémáival kapcsolatban. Sajnos egyedi ügyekben a közösségi médiában nem adunk – és felelősségteljesen nem is adhatunk – jogi tanácsot. (Hasonló a helyzet a telefonos megkeresésekkel.)
„De miért nem? Hiszen munkajogászok!” – mondhatná erre az olvasó. olvasásának folytatása
Adható-e figyelmeztetés – kollektív szerződés nélkül?
Egy korábbi cikkünkben már részletesen áttekintettük, hogy mit kell tudni a figyelmeztetés munkajogi természetéről: többek között írtunk arról, hogy a figyelmeztetés jellemzően enyhébb súlyú kötelezettségszegések szankciójaként szolgál és a figyelmeztetés nem ugyanaz, mint a Munka Törvénykönyvében megjelenő „hátrányos jogkövetkezmény”. olvasásának folytatása
Lehet-e felmondási ok a pihenőidőben tanúsított magatartás?
A Munka Törvénykönyve szerint mind a munkáltatót, mind a munkavállalót együttműködési kötelezettség terheli, például a munkatársakkal szemben is. Az együttműködési kötelezettség sok vonatkozásban megnyilvánulhat, például a másokkal való viselkedés módjában is.
Kérdés, hogy a sajátos – bántó, megalázó – kommunikációs stílus – például durva kifejezések használata a munkatársakkal szemben – lehet-e felmondási indok? olvasásának folytatása
GDPR a HR-ben: Meddig őrizhető meg a pályázó önéletrajza?
A HR gyakorlatában naponta felmerül a kérdés: meddig jogszerű megőrizni a toborzási folyamatban beérkező önéletrajzokat? Különösen azért fontos ez, mert a munkáltató birtokában lévő önéletrajz nagy kincs, hiszen a cég a saját adatbázisból gazdálkodhat. Ugyanakkor a kérdésnek adatvédelmi vonatkozásai is vannak, hiszen a pályázó számos személyes adatát osztja meg a potenciális munkaadóval. olvasásának folytatása
Versenytilalom: köteles-e a munkavállaló bejelenteni, hogy hol helyezkedett el?
Korábbi cikkünkben összefoglaltuk, hogy mit szükséges tudni a versenytilalmi megállapodásról, amelynek célja, hogy a munkáltató megakadályozza, hogy a kilépő munkavállaló a konkurenciánál helyezkedjék el.
A Kúria nemrégiben hozott döntést egy ügyben, amelyben a munkáltató azt kifogásolta, hogy a kilépett munkavállaló megsértette a versenytilalmi rendelkezéseket. olvasásának folytatása
Az „elfeledtetéshez való jog”
A GDPR biztosítja az érintettnek azon jogát, hogy kérje a rá vonatkozó adat törlését – ez az úgynevezett „elfeledtetéshez való jog”. Kérdés azonban, hogy például egy munkahelyen korlátlan-e ezen jog érvényesíthetősége? Kérheti-e például a munkavállaló, hogy személyes adatait a munkáltató törölje? olvasásának folytatása
Együttműködés és azonnali hatályú felmondás
A munka világában sokszor előfordul, hogy konfliktusok alakulnak ki: akár a munkavállalók között, akár a munkavállalók és a vezetők között. Ilyen lehet az az eset is, ha a felek között a viszony megromlik és ez ahhoz vezet, hogy a munkavállaló megtagadja a részére kiadott feladat teljesítését vagy más módon megszegi az együttműködési kötelezettségét.
Nézzük, hogy mi lehet ezek jogkövetkezménye. olvasásának folytatása
munkajogiblog.hu 