Egyéb

A munkáltató megtérítési kötelezettsége üzemi baleset esetén és annak bírói gyakorlata

ratkailawHozzászólás

DSC03607Korábbi cikkünkben (LINK) foglalkoztunk az üzemi balesetek mibenlétével. Van-e azonban a munkáltatónak bármilyen fizetési kötelezettsége, ha üzemi baleset történik?

Az egészségbiztosítás kötelező ellátásairól szóló törvény értelmében a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő. Munkaerő-kölcsönzés esetén a megtérítési igénnyel kapcsolatban “foglalkoztató” alatt a Munka Törvénykönyvében meghatározott kölcsönvevőt is érteni kell.

Lényeges hangsúlyozni azt, hogy egy eseti döntés értelmében (EH 2009.2084 I.) a munkáltató megtérítési kötelezettségének szempontjából a munkáltató megbízottjának minősül a munkatárs is. Azaz, a munkáltató nem mentesülhet a megtérítési kötelezettség alól akkor sem, ha a baleset valamelyik más munkavállaló magatartásának vagy mulasztásának következménye. → olvasásának folytatása

Üzemi baleset, munkabaleset, úti baleset

ratkailaw3 hozzászólás

baleset

A gyakorlatban sokszor keveredik az üzemi baleset, a munkabaleset és az úgynevezett úti baleset fogalma, ezért célszerű azokat tisztázni.

Mindenekelőtt tisztázást érdemel a baleset fogalma. A “baleset” az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz (Munkavédelmi törvény).

Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Nem tekinthető azonban munkabalesetnek az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri (ezen eset azonban minősülhet üzemi – úti – balesetnek), kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

A munkabaleset vonatkozásában a Munkavédelmi törvény ad eligazítást. Az üzemi baleset ugyanakkor társadalombiztosítási fogalom.

Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. Utóbbi, vagyis a társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

Társadalombiztosítási szempontból nem minősül üzemi balesetnek az a baleset, amely részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi – igazolt – befolyásoltsága miatt következett be. Az sem számít üzemi balesetnek, ha a baleset a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során következett be.

Úti baleset az a baleset, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el, kivéve, ha a munkavállaló lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.

Üzemi baleset esetében a sérültet baleseti ellátás – azaz baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék – illeti meg. Azonban az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.

Lényeges hangsúlyozni, hogy a baleset „üzemiségét” a társadalombiztosítási kifizetőhely vagy a fővárosi illetve megyei kormányhivatal határozattal állapítja meg, tehát hiába történik meg egy üzemi baleset, ha a sérült annak üzemiségét nem kéri megállapítani, nem jogosult a baleseti ellátásokra.

Munkavégzés CSED, GYED, GYES, GYET mellett (2016.)

ratkailawHozzászólás

2016-ban a csecsemőgondozási díj, vagyis a CSED folyósítása alatt továbbra sem lehet munkát végezni. Nem jár ugyanis CSED a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a CSED-ben részesülő személy a teljes keresetét megkapja, vagy ha bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytat. (Kivétel ez alól a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység.) Fontos megjegyezni, hogy nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is -, ha az a CSED folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre. Aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár csecsemőgondozási díj.

  1. január 1-jétől a gyermekgondozási díjban (vagyis GYED-ben) részesülő személy korlátlan időtartamban és díjazásért végezhet munkát. (Korábban a gyermek 1 éves kora után lehetett dolgozni a GYED folyósítása mellett.) A munkavégzés legkorábbi napja a csecsemőgondozási díj, vagyis CSED (régi nevén: TGYÁS) folyósításának megszűnését követő nap.

A gyermekgondozást segítő ellátás (korábbi nevén: GYES, azaz gyermekgondozási segély) folyósítása mellett a gyermek fél éves koráig nem végezhető kereső tevékenység (kivétel ez alól a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő gyám). A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy pedig időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

A gyermeknevelési támogatásban (GYET) részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.

Mikor szünetel a társadalombiztosítás?

ratkailawHozzászólás

A társadalombiztosítás szempontjából alapvetően biztosítottnak minősül mindenki, aki ellenérték fejében munkát végez. Például biztosított az, aki munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban áll, vagy éppen szövetkezet olyan tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik (kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot). Biztosított továbbá például a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, az álláskeresési támogatásban részesülő személy, továbbá a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási, szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy, ha a tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér havi összegének 30%-át, vagy naptári napokra annak harmincad részét. (E felsorolás nem teljes.) → olvasásának folytatása

A nők „40 éves” kedvezményes nyugdíjjogosultságának gyakorlata

ratkailaw1 hozzászólás

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény (1997. évi LXXXI. törvény) lehetővé teszi, hogy a nők 40 év jogosultsági idő birtokában, életkoruktól függetlenül öregségi teljes nyugdíjat kapjanak. A 40 év jogosultsági idő mellett az öregségi nyugdíj igénybevételének további feltétele, hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapításra kerül, a nő biztosítással járó jogviszonyban nem állhat (tehát nem állhat fenn munkaviszonya, közszolgálati jogviszonya, stb.). Tehát, ha egy nő például 1960-ban született és 16 éves korától folyamatosan dolgozik, akár 56 éves korában (2016-ban) jogosult lehet öregségi nyugdíjra, annak ellenére, hogy születési ideje alapján 65 év lenne esetében a nyugdíjkorhatár (2025-ben tölti be ezt a kort).

nök 40 eves nyugdij.jpg

→ olvasásának folytatása

Amit az árvaellátásról tudni kell

ratkailaw1 hozzászólás

Egy családon belüli haláleset mindig rendkívül sajnálatos, főleg, ha az elhunytnak túlélő gyermekei is vannak. Az alábbiakban áttekintjük az árvaellátásra vonatkozó főbb szabályokat.

Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is -, akinek szülője az elhunyt házastársra meghatározott, alábbiakban ismertetett feltételeknek:

– ha az elhunyt szülő már öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy

– vagy ha az elhunyt még nem volt öregségi nyugdíjas, de meghatározott szolgálati időt szerzett:

  1. a) ha a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy összesen legalább 2 év,
  2. b) ha a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,
  3. c) ha a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,
  4. d) ha a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,
  5. e) ha a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,
  6. f) ha a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 15 év szolgálati időt szerzett.

Az örökbefogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe. Árvaellátás jár ugyanakkor a testvérnek és az unokának (ideértve a dédunokát és ükunokát is) is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

Az árvaellátás – a jogosultsági feltételek megléte esetén – legkorábban az elhunyt halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.

Jár az árvaellátás abban az esetben is, ha a gyermek vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy örökbe fogadják.

Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a 30 százaléka, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna. A nyugdíj 60% -a jár árvaellátásként annak a gyermeknek, akinek mindkét szülője elhunyt, vagy akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű. Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb. Az árvaellátás minimum összege 2016-ban 24.250,- Ft.

file0001219529347

A rehabilitációs hozzájárulás összege 2016-ban

ratkailawHozzászólás

Az a munkáltató, aki vagy amely 25 főnél több munkavállalót foglalkoztat és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (ez az úgynevezett kötelező foglalkoztatási szint), rehabilitációs hozzájárulást köteles fizetni.

A rehabilitációs hozzájárulás szempontjából megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt, akinek a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri és

  1. akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű
  2. aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
  3. akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
  4. aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül.

A több munkáltató által létesített munkaviszonnyal érintett munkavállalót az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatottak létszámánál kell figyelembe venni, míg a több munkáltató által létesített munkaviszonnyal érintett megváltozott munkaképességű személyt az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek számának megállapítása során kell figyelembe venni.

file0001042901074.jpgA munkáltató létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni – többek között – a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket; az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót; az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót, valamint a Munka Törvénykönyve alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót. Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállalót a kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönvevőnél, – a kölcsönbeadónak a kölcsönvevő felé tett erre irányuló nyilatkozata esetén a kölcsönbeadónál – kell a rehabilitációs hozzájárulás alapjául szolgáló statisztikai létszám számítása során figyelembe venni.

A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkáltató köteles a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási azonosító jelét, a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő öt évig köteles megőrizni.

A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 964 500 Ft/fő/év. A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára (2016-ban: NAV Rehabilitációs hozzájárulás bevételi számla: HU49100320000605628100000000). A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni.

A rehabilitációs járadékról

ratkailawHozzászólás

A Kúria a 6/2016. számú munkaügyi elvi határozatában kimondta, hogy a rehabilitációs járadékra való igény személyes jog, a jogerősen meg nem ítélt járadék az igénylő halála után személyes jog hiányában más által nem igényelhető.

OLYMPUS DIGITAL CAMERAA jogeset szerint néhai Sz. F. 2010. november 15. napján rehabilitációs járadék megállapítása iránt előterjesztett kérelmét az elsőfokú hatóság a 2010. november 26. napján kelt határozatával elutasította azzal, hogy az igénylő egészségkárosodása nem éri el az 50%-os mértéket, az csupán 40%-os. A másodfokú hatóságként eljáró Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) a 2011. március 24. napján kelt határozatával az elsőfokú döntést helybenhagyta, megállapítva, hogy az igénylő egészségkárosodásának mértéke nem éri el a rehabilitációs járadékról törvényben meghatározott 50%-os egészségkárosodási mértéket, az csupán 43% a másodfokon eljáró szakértői bizottság szakhatósági állásfoglalása szerint. Ezen döntés ellen fordult az érintett a bírósághoz: állította, hogy az eljáró hatóságok az egészségkárosodás mértékét tévesen, alacsonyabb mértékben határozták meg, mivel azt már a 2008. szeptember 9. napján kelt ORSZI elsőfokú szakértői bizottsága is 57% mértékűnek értékelte, amelyhez képest állapota nem javult, sőt inkább rosszabbodott.

 

→ olvasásának folytatása