Ha a munkáltatónál munkabaleset történik, ennek szinte egyenes jogkövetkezménye, hogy a társadalombiztosítási szerv (azaz az illetékes kormányhivatal) a balesettel összefüggően megtérítési igényt támaszt a munkáltatóval szemben, azaz visszamenőlegesen megfizetteti a céggel például a kórházi kezelés és az üzemi baleseti táppénz összegét. Vannak azonban olyan esetek, amikor a munkáltató mentesülhet ez alól. olvasásának folytatása
Az általános adatvédelmi rendelet – azaz a GDPR – 2018. május 25-től alkalmazandó, azonban a hazai ágazati jogszabályok nagy részének módosítására csak most került sor. A Munka törvénykönyve is változik, ezért összeszedtük a legfontosabb újdonságokat. olvasásának folytatása
Egyszerűsített foglalkoztatás, azaz alkalmi vagy idénymunka esetén ritkán gondolnak a szerződő felek arra, hogy szükség van-e az orvosi alkalmasság véleményezésére, noha több esetben ez kötelező. olvasásának folytatása
Ha a munkáltató a munkavállalót a munkaidőn túl rendelkezésre állásra kötelezi, úgy megalapozott a készenléti díjra vonatkozó igény. Egy, a napokban született bírósági eset azonban arra mutat rá, hogy ha a munkáltató nem várja el a rendelkezésre állást és nem ad utasítást a munkaidőn túli munkavégzésre, úgy a munkavállaló nem követelhet díjazást. olvasásának folytatása
A munkavállaló egyik alapvető kötelezettsége a Munka törvénykönyve szerint, hogy munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezze. Nem vitás, hogy a munkahelyen számos utasítás érvényesül, akár a munkaidő beosztása, akár a technológiai, a munkafolyamatokra vonatkozó előírások formájában. De vajon megtagadhatja-e az utasítás teljesítését a munkavállaló? olvasásának folytatása
A méltányos mérlegelés elve és az aránytalan sérelem okozásának tilalma a munkajogban azt jelenti, hogy a munkáltató a munkaviszonyból eredően, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása során túlzó sérelmet nem okozhat a munkavállaló számára. Más munkajogi alapelvek mellett (például jóhiszeműség, tisztesség, együttműködés) ez is terheli a munkáltatókat. olvasásának folytatása
A január-februári időszak az influenza-járványok, meghűlések időszaka, ilyenkor gyakran jelentenek beteget a munkavállalók. Az alábbi cikkben a betegség miatti keresőképtelenség munkajogi vonatkozásait vizsgáljuk. olvasásának folytatása
Egy budapesti rendezvényre szeretnénk felhívni a figyelmet, ugyanis a jövő évtől nem csak a Munka törvénykönyve változik a “túlóratörvény” miatt, hanem számos más munkaügyi előírás is.
A rendezvény házigazdája a HR Horizon (DGS Global Kft.). Előadó: dr. Rátkai Ildikó, HR szakjogász, munkajogi szakjogász, ügyvéd – a munkajogiblog.hu egyik szerzője.
A jövő év elejétől nem csak a munkaidőszervezés szabályai változnak, hanem a munkaerő-kölcsönzésre és a magán-munkaközvetítésre vonatkozó rendelkezések is: bevezetésre kerül a minimális kölcsönzési díj és a vagyoni biztosíték összege 15 millió Forintra emelkedik. A 2018. december 20-i Magyar Közlönyben megjelent jogszabály-módosítás fontosabb részleteit az alábbiakban ismertetjük. olvasásának folytatása
UPDATE: a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVI. törvény a Magyar Közlöny 2018. évi 207. számában (2018. december 20.) jelent meg.
A jogszabályszövegek olvasása és értelmezése sokszor a jogászok számára sem egyszerű feladat, a jogalkalmazók (munkáltatók és munkavállalók) részére pedig akár óriási kihívás is lehet. Az alábbiakban táblázatos formában foglaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat azzal kapcsolatban, hogy a munkaidő-szervezés tekintetében hogyan változik a Munka törvénykönyve 2019. január 1-jétől. olvasásának folytatása
munkajogiblog.hu 