Milyen bér jár a május 1-ére?

Korábbi bejegyzésünkben részleteztük, hogy mely munkavállalói csoportok végezhetnek munkát munkaszüneti napon. Május elseje idén vasárnapra esik, ezért a munkaszüneti napon történő munkavégzés elrendelésének szabályai „felülírják” a vasárnapi munkavégzés szabályait: azaz, aki dolgozhat vasárnap, de nem dolgozhat munkaszüneti napon, az nem osztható be idén május 1-jére rendes munkaidőre. Például, jelenleg már dolgozhatnak bolti eladók a kiskereskedelmi üzletekben vasárnap, azonban mivel munkaszüneti napon ők nem foglalkoztathatóak, ezért idén május elsején rendes munkaidőben nem kötelezhetők munkára.

A közelgő május elseje kapcsán most azt tekintjük át, hogy e napra milyen munkabér jár azoknak, akik dolgoznak.

Május elseje munkaszüneti nap. Ez azt jelenti, hogy e napon 100% pótlék illeti meg a munkavállalót, ha ezen a napon munkát végez. Amennyiben május 1-jén rendkívüli munkát köteles a munkavállaló végezni – vagyis túlórázik -, akkor további 100% bérpótlék jár. A pótlékok természetesen a rendes munkabér felett járnak.

Gyakori tévedés, hogy a munkaszüneti napra – mint kiesett munkaidőre – mindenkinek jár díjazás (a bérszámfejtő programok sokszor külön sorban, „fizetett ünnep-ként” definiálják a munkaszüneti napot).

olvasásának folytatása

Igazolatlan távollét a munkahelyen

A munkavállaló egyik fő kötelezettsége a munkajog szerint, hogy a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenjen és munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére álljon.

file2671288120832Előfordulhat azonban olyan eset, hogy a munkavállaló igazolatlanul távol marad a munkavégzéstől, munkahelytől. Például, egyszerűen csak nem jelenik meg vagy telefonon jelzi, hogy beteg, ám utóbb nem tud orvosi igazolást felmutatni, amely igazolhatná a keresőképtelenség tényét. Ez utóbbi esetben is úgy tekinti a gyakorlat, hogy a munkavállaló igazolatlanul maradt távol. Hasonlóképpen igazolatlan mulasztásnak minősül az a helyzet, ha a munkavállalónak már nincsen a tárgyévre igénybe vehető szabadsága, azonban – meglehetősen öntörvényűen –
„szabadságot” vesz ki és elutazik.

Az is tekinthető igazolatlan mulasztásnak, ha a munkavállaló bár megjelenik dolgozni, de nincsen munkára képes állapotban, ezért a tényleges munkavégzést a vezetője nem engedélyezi: példának okáért, ha egy dolgozó alkoholos befolyásoltsággal venné fel a munkát, felettese hazaküldheti anélkül, hogy szabadságot írnának ki az adott napra.

Fontos hangsúlyozni, hogy az igazolatlan mulasztás napjára munkabér a munkavállalót nem illeti meg. Ezen túlmenően, az adott igazolatlan nap vagy napok tekintetében a társadalombiztosítás szünetel. (A biztosítás szüneteléséről itt olvashat részletesen.)

Fentebb említettük, hogy a munkavállaló alapvető kötelezettsége a munkahelyen való megjelenés, rendelkezésre állás és természetesen a munkavégzés, ezért ha ezeket a munkavállaló elmulasztja, az kötelezettségszegésnek minősül és a munkáltató akár azonnali hatállyal is megszüntetheti a munkaviszonyt. Ezt a bírói gyakorlat is alátámasztja: egy ügyben például a Legfelsőbb Bíróság (mai nevén: Kúria) kimondta, hogy az igazolatlan mulasztás a jogszabályban meghatározott lényeges kötelezettségszegésnek minősül, ami miatt nem tekinthető jogszerűtlen intézkedésnek a munkavállalóval közölt munkáltatói, azonnali hatályú munkaviszony-megszüntetést eredményező felmondás (2001.3.136. sz. döntés).

Mennyiben befolyásolja a felmondás jogszerűségét, ha a munkáltató eljárása során megsértette a munkavállaló személyiségi jogát?

A munkáltató köteles megindokolni mind a felmondást, mind az azonnali hatályú felmondást. A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Azonnali hatályú felmondásra akkor van lehetőség, ha a másik fél  a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy ha egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

A Munka Törvénykönyve rendelkezik a munkáltató és a munkavállaló személyiségi jogai védelméről is olyan formában, hogy az azokra vonatkozó Polgári Törvénykönyv megfelelő szabályait teszi irányadóvá. Ezek a jogok annak ellenére, hogy a Ptk. szabályai vonatkoznak rájuk, munkajogi perben érvényesíthetők, feltéve, ha megállapítható, hogy azok munkaviszonnyal összefüggésben sérültek. A következő kúriai döntés (BH2015.311.) azt szemlélteti, hogy a felmondás jogellenességét és személyiségi jog megsértését a bíróságnak külön kell vizsgálnia. olvasásának folytatása

Miért érdemes a munkaszerződéseket felülvizsgálni?

Bár az „új” Munka Törvénykönyve lassan négy éve (2012. óta) hatályban van, még mindig viszonylag gyakran találkozunk olyan munkaszerződéssel, amely a régi szabályok szerint, azaz a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény alapján íródott. Ennek egyik oka lehet az, hogy sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem vették figyelembe a 2012. évi változást és a munkaszerződést nem vizsgálták felül. Más esetekben viszont a cégek gyakran az internetről lementett, régi mintákat használnak annak ellenére, hogy már az új szabályok szerint lehet és kell szerződni.

A korábbi szabályok szerint írott munkaszerződésekben találhatunk olyan kifejezéseket, mint például a „személyi alapbér”, „átlagkereset”, „rendes felmondás” vagy éppen „rendkívüli felmondás”, noha a jelenlegi szabályok szerint „alapbérről”, „távolléti díjról”, „felmondásról” és „azonnali hatályú felmondásról” beszélhetünk csak. Ezek kevésbé súlyos gondok, hiszen a jelenlegi Munka Törvénykönyvét hatálya léptető jogszabály (2012. évi LXXXVI. törvény) egyértelműen úgy fogalmaz, hogy ahol kollektív szerződés vagy a felek megállapodása személyi alapbért említ, azon alapbért; ahol átlagkeresetet említ, azon távolléti díjat kell érteni. Hasonlóképpen, ahol kollektív szerződés vagy a felek megállapodása rendes felmondást említ, azon felmondást; ahol rendkívüli felmondást említ, azon az Mt. 78. §-a szerinti azonnali hatályú felmondást kell érteni. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a régi szóhasználat csupán „esztétikai” hiba, negatív jogkövetkezménye jellemzően nincsen.

olvasásának folytatása

Idegen nyelv használata a munkahelyeken

Mit is jelent az, ha Magyarországon egy munkáltató egy idegen nyelv magas szintű ismeretét és mindennapos használatát köti ki a munka feltételeként, azaz idegen belső munkanyelvet alkalmaz? Ez a gyakorlat főként a multinacionális vállalatokra jellemző. Köteles a munkáltató a fontosabb jognyilatkozatokat magyar nyelven is közölni? A munkavállaló kérésére kell-e biztosítania magyar fordítást ezekről?

Egyértelmű, általános válasz a kérdésre nem adható, mivel a magyar munkajog ezt a kérdést nem rendezi, így minden esetet egyenként kell megvizsgálni és egyedileg elbírálni. Nincs olyan jogszabály, ami a magyart, mint munkanyelvet kötelezővé tenné a munkaviszonyban. Ezek alapján ha egy cégnél alapvető elvárás a nyelvtudás és mindenki napi rendszerességgel és magas szinten használja azt, nincs jogi akadálya annak, hogy a munkáltató a jognyilatkozatokat ezen a nyelven közölje.

Thank You

olvasásának folytatása

Mit tapasztaltak a munkaügyi felügyelők 2015-ben?

A munkaügyi hatóság 2015. évi tapasztalatairól szóló, a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentése 2016 márciusában jelent meg. Az alábbiakban a jelentés főbb megállapításait ismertetjük.

A  2015. évben  a munkaügyi hatóság 17 375  munkáltatót  ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 69 %-nál  tárt fel munkaügyi jogsértéseket,  amelyek  az ellenőrzés alá  vont munkavállalók (89 087 fő)  67 %-át érintették. 2015-hez képest  csökkent  a jogsértési  arány.

file0001849487704Az ellenőrzési  tapasztalatok szerint  még  mindig  kiemelkedő  szabálytalanság a feketefoglalkoztatás. A főbb munkaügyi jogsértések 15 %-át  teszik ki  a munkaszerződés és bejelentés  nélküli szabálytalanságok.  A vizsgált  időszakban a feketefoglalkoztatás a legtöbb  esetben  a munka törvénykönyve (Mt.) szerinti  foglalkoztatás létrejöttéhez fűződő bejelentési  kötelezettség  elmulasztásával  valósult  meg, valamint nagy  számban fordult elő munkaszerződés nélküli foglalkoztatás,  továbbá  az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony  (Efo.) létesítésével  összefüggő  bejelentés  nélküli foglalkoztatás.  Csekély mértékben fordult elő  részmunkaidős  bejelentés,  teljes  munkaidős  foglalkoztatás  esetén, valamint színlelt szerződéssel történő  foglalkoztatás, illetve a harmadik országbeliek engedély  nélküli foglalkoztatása. olvasásának folytatása

Le kell-e dolgozni az „ebédszünetet”?

Sokszor felmerül a kérdés mind munkáltatói, mind munkavállalói oldalról, hogy milyen szabályok vonatkoznak a munkavégzést megszakító ebédidőre. Ezt az időtartamot a munka törvénykönyve munkaközi szünetnek nevezi és arra szolgál, hogy a napi munkavégzés közben a munkavállalónak alkalma nyíljon rövid pihenésre, étkezésre és egyéb személyes szükségletei kielégítésére. Ennek kiadása a munkáltató kötelessége.

  • 6 órát meghaladó munkavégzés esetén 20 perc,
  • 9 órát meghaladóan további 25 perc (azaz összesen 45 perc)

szünetet kell biztosítani a munkavállaló számára. Ebből következően, ha a munkavégzés a 6 órát nem haladja meg, a munkáltató nem is köteles munkaközi szünetet biztosítani a munkavállaló számára.

A felek vagy kollektív szerződés természetesen eltérhetnek ettől a munkavállaló javára, és így megállapodhatnak több szünet kiadásáról, ám ez nem haladhatja meg a 60 percet. Erre a felső szabályozásra azért volt szükség, mert előfordult, hogy a munkáltatók olyannyira megemelték a munkaközi szünet időtartamát látszólag a munkavállaló előnyére, hogy az már alkalmas volt rendkívüli munkavégzés eltitkolására is.

A munkavállaló javára eltérhetnek a felek még abban a kérdésben is, hogy a munkaközi szünet beleszámítson-e a munkaidőbe. Ugyanis alapesetben ez a pihenőidő a készenléti jellegű munkakört kivéve nem része a munkaidőnek, így például napi 8 órás munkaidő esetén 8 óra 20 percet lenne köteles a munkavállaló a munkahelyen tölteni, viszont csak 8 óra után tarthatna igényt bérezésre. Ettől eltérhet a munkáltató a munkavállaló javára azzal, hogy a szünet időtartamát beleszámítja a munkaidőbe, ám fontos hangsúlyozni, hogy egyoldalúan a szabálytól eltérni nem lehet, kizárólag kollektív szerződés vagy a felek közös megállapodása adhat erre lehetőséget.

Bizonyos munkaköröknél a munkáltató meg is határozhatja a munkaközi szünet kiadásának módját, ha a biztonságos üzemeléshez szükséges a folyamatos munkavégzés. Ez történhet úgy, hogy az ebédidőt munkakörök, műszakok és személyek szerint eltérő időpontban adják ki. Ennek azonban a munkavégzést követő legalább 3, legfeljebb 6 órát követően meg kell történnie (kollektív szerződés ettől eltérhet).

munkaközi szünet-kép

Papírlap alá rejtett hangfelvevő – elég indok a rendkívüli felmondáshoz?

hangfelvevő-kép2A Kúria egy tavalyi határozatában mondta ki, hogy az adminisztrátorként dolgozó személytől elvárható a megbízhatóság, így a felettese íróasztalán egy papírlap alá rejtett, hangfelvétel készítésére alkalmas, bekapcsolt mobiltelefon megalapozza a rendkívüli felmondást (az új Munka Törvénykönyvében ezt az intézkedést már azonnali hatályú felmondásnak nevezik).

A szóban forgó munkahelyen többször is felmerült a gyanú, hogy valaki bizalmas információkat szivárogtat ki. A munkáltató büntetőfeljelentést is tett, amely eredménytelen maradt. A következő évben, amikor a munkavállaló egy papírlap alatt elhelyezte hangfelvételre kész állapotban mobiltelefonját felettese irodájában, az alkalmazásában álló nevelt fia észrevette ezt. Felhívta rá a munkáltató figyelmét, aki azonban a telefont a helyén hagyta és megvárta, amíg a munkavállaló visszatér érte.

A munkáltató rendkívüli felmondását azzal indokolta, hogy a „felperes munkavállaló olyan hangfelvételeket készített az irodában, amelyek felvetik a titoktartási kötelezettség megsértésének gyanúját”. A per tárgya a munkáltató azonnali hatályú felmondásának jogszerűsége és ennek jogkövetkezményei voltak.

A Kúria rámutatott arra, hogy mivel a munkavállaló elismerte, hogy ő rakta az asztalra a bekapcsolt hangfelvevőt, ez önmagában alkalmas lehetett a bizalomvesztésre, és így a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésre.

A munkavállaló azon érvelése, hogy a hangfelvételt azért készítette, mert munkatársai rá nézve bántó megjegyzéseket tettek, nem bír jelentőséggel, mivel bizalmi munkakört ellátó személy akkor sem készíthet engedély nélkül felvételt, ha saját sérelmeit kívánja ezzel bizonyítani. Más személyek esetleges jogsértő magatartása sem teheti indokolttá a munkavállaló tettét. Az sem csökkenti a kötelezettségszegés súlyát, hogy a hangfelvételen nem hallható semmilyen bizalmas információ.

Az azonnali hatályú felmondás ezek szerint jogszerűen történt, mivel bizalmi jellegű munkakörben elvárható a megbízhatóság, és a hangfelvétel engedély nélküli készítése önmagában olyan súlyos kötelezettségszegés, amely megalapozhatja a munkáltatói azonnali hatályú felmondást.

(Kúria Mfv. 1. 10. 269/2015.)

5+1 pontban arról, amit a versenytilalmi megállapodásról tudni kell

verseny_crA versenytilalmi korlátozás tulajdonképpen egy megállapodás a munkáltató és a munkavállaló között arról, hogy a munkaviszony megszűnését követően a munkavállaló nem sérti vagy veszélyezteti a (volt) munkáltató jogos gazdasági érdekeit.

Nézzük, mit érdemes tudni a versenytilalmi megállapodásról.

  1. Megállapodás, azaz a versenykorlátozás egyoldalúan nem rendelhető el.
  1. Legfeljebb kettő évig terjedő időre köthető meg, a munkaviszony megszűnésétől számítottan. Természetesen lehet rövidebb időszakra is kikötni, például 6 hónapra, egy évre.
  1. A versenytilalmi korlátozásért munkáltató „megfelelő” ellenértéket köteles fizetni. Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót – elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel – újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Ugyanakkor az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada. Tehát, ha az alapbér a munkaviszony megszűnésekor 300.000,- Ft volt és a felek 1 évnyi versenytilalomban állapodnak meg, az ellenérték minimum összege 1.200.000,- Ft.
  1. A versenytilalmi megállapodásban kötbér is kiköthető, a Polgári Törvénykönyv szabályaival összhangban. Például, ha a munkavállaló versenytársnál helyezkedik el, kötbért kell fizetnie a munkáltatónak.
  1. Ha a munkáltató személye megváltozik (jogutódlás történik), a versenytilalmi megállapodásból származó jogok és kötelezettségek az átvevő – vagyis az új – munkáltatóra szállnak át, tehát a versenykorlátozás nem szűnik meg automatikusan.

+1. Köztulajdonban álló munkáltatók esetén versenytilalmi megállapodást a vezető állású munkavállalóval lehet kötni, a tulajdonosi jogokat gyakorló hozzájárulásával, legfeljebb egyéves tartamra. A tulajdonosi jogokat gyakorló meghatározhatja azt a munkakört is, amelyre vonatkozóan versenytilalmi megállapodás köthető és további feltételeket írhat elő. Ilyen munkáltató esetén a versenytilalmi megállapodás szerinti ellenérték a megállapodás tartamára nem haladhatja meg az azonos időszakra járó távolléti díj 50 százalékát.

Elállás a munkaszerződéstől

Az elállási jog azt jelenti, hogy egy már megkötött szerződés valamelyik fél nyilatkozata alapján (elállás) a megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal megszűnik.

A Munka Törvénykönyve bár szűk körben, de lehetővé teszi azt, hogy a felek – akár a munkáltató, akár a munkavállaló – a már megkötött munkaszerződéstől elálljon még a munkaviszony kezdetét megelőzően. Ez akkor fordulhat elő, ha a felek aláírják a munkaszerződést (például december 15-én), de a munkaviszony kezdetének napja (azaz a munkaviszony megkezdése) későbbi időpontra esik (például január 1-jére). Fontos kiemelni, hogy ha a munkaviszony már elkezdődött, elállásnak nincs helye. Ilyen esetben már csak közös megegyezéssel, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással lehet a munkaviszonyt megszüntetni. olvasásának folytatása