A béremelés (vagy más néven: bérfejlesztés) a Munka törvénykönyve szerint nem kötelező (kivéve, ha azt jogszabály írja elő, például a minimálbér, illetve a garantált bérminimum esetén). Ugyanakkor, ha a munkáltató béremelést hajt végre, e vonatkozásban is köteles megtatani az egyenlő bánásmód követelményét, másképpen: nem diszkriminálhat a munkavállalók között. olvasásának folytatása
Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, azaz a GDPR lehetővé teszi az uniós tagállamok – így Magyarország – számára, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adatkezeléssel összefüggésben pontosabban meghatározott szabályokat állapíthassanak meg, így különösen a munkaerő-felvétel, a munkaszerződés teljesítése céljából, a munka irányítását, tervezését és szervezését, a munkahelyi egyenlőséget és sokféleséget, a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot, a munkáltató vagy a fogyasztó tulajdonának védelmét is érintve, továbbá a foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogok és juttatások egyéni vagy kollektív gyakorlása és élvezete céljából, valamint a munkaviszony megszüntetése céljából. olvasásának folytatása
Gyakran előfordul, hogy egy gazdasági társaság ügyvezetői tisztsége munkaviszonyban kerül ellátásra. Az ügyvezetőt a tulajdonos bármikor visszahívhatja – azaz jogviszonyát megszüntetheti -, amely ráadásul indokolást sem igényel. Kérdés azonban, hogy hogyan szüntethető meg ilyen esetben a munkaviszony, hogyan kell jogszerűen eljárni. olvasásának folytatása
Számos egyéni vállalkozó folytat gazdasági tevékenységet úgy Magyarországon, hogy munkavállalókat foglalkoztat. Ezzel önmagában nincs probléma, de vajon mi történik a munkavállalókkal, ha az egyéni vállalkozó sajnálatos módon elhalálozik? olvasásának folytatása
A pénzügyminiszter rendelete a 2019. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről már kihirdetésre került, így az alábbi munkaszüneti napok, pihenőnapok és szombati munkanapok várhatóak 2019-ben: olvasásának folytatása
Egy fontos jogszabályváltozásra hívjuk fel a figyelmet. olvasásának folytatása
Egy rendhagyó bejegyzés, házunk tájáról.
A munkajogiblog.hu weboldal Facebook oldalán számos egyedi kérdést kapunk Olvasóink ügyes-bajos munkajogi jellegű problémáival kapcsolatban. Sajnos egyedi ügyekben a közösségi médiában nem adunk – és felelősségteljesen nem is adhatunk – jogi tanácsot. (Hasonló a helyzet a telefonos megkeresésekkel.)
„De miért nem? Hiszen munkajogászok!” – mondhatná erre az olvasó. olvasásának folytatása
A Munka Törvénykönyve szerint mind a munkáltatót, mind a munkavállalót együttműködési kötelezettség terheli, például a munkatársakkal szemben is. Az együttműködési kötelezettség sok vonatkozásban megnyilvánulhat, például a másokkal való viselkedés módjában is.
Kérdés, hogy a sajátos – bántó, megalázó – kommunikációs stílus – például durva kifejezések használata a munkatársakkal szemben – lehet-e felmondási indok? olvasásának folytatása
A HR gyakorlatában naponta felmerül a kérdés: meddig jogszerű megőrizni a toborzási folyamatban beérkező önéletrajzokat? Különösen azért fontos ez, mert a munkáltató birtokában lévő önéletrajz nagy kincs, hiszen a cég a saját adatbázisból gazdálkodhat. Ugyanakkor a kérdésnek adatvédelmi vonatkozásai is vannak, hiszen a pályázó számos személyes adatát osztja meg a potenciális munkaadóval. olvasásának folytatása
A GDPR biztosítja az érintettnek azon jogát, hogy kérje a rá vonatkozó adat törlését – ez az úgynevezett „elfeledtetéshez való jog”. Kérdés azonban, hogy például egy munkahelyen korlátlan-e ezen jog érvényesíthetősége? Kérheti-e például a munkavállaló, hogy személyes adatait a munkáltató törölje? olvasásának folytatása
munkajogiblog.hu 