Megbízási jogviszony vagy munkaviszony?

ratkailaw

A munkajog legalapvetőbb – és leginkább egyértelműnek tűnő – fogalma maga a „munkaviszony”. A munkaszerződés alapján a munkaviszonyban a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. Azaz, a munkaviszonyban a munkavállaló feladatokat lát el, a munkáltató pedig erre pénzbeli ellenértéket fizet.

megbizasi_jogviszony_munkaviszony_2017

A gyakorlatban sokszor okozhat nehézséget a munkaviszony elhatárolása az olyan polgári jogi jogviszonyoktól, mint a megbízási szerződés vagy a vállalkozási szerződés, amelyek szintén ellenérték fejében történő feladat-ellátást jelentenek. → olvasásának folytatása

Itt a hőség! Milyen munkavédelmi intézkedéseket javasolt tenni?

ratkailaw

hosegriado_munkavedelmi_intezkedesek

A munkavédelemről szóló törvény alapelvként rögzíti, hogy a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. Ez természetesen magában foglalja azt is, hogy a különösen meleg nyári napokon a munkáltató fokozott védelmet biztosítson a munkavállalók részére.

A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya felhívást adott ki a hőséghullámok veszélyeivel kapcsolatban. A tájékoztató részletezi, hogy milyen egészségügyi kockázatok merülhetnek fel a hőség idején: napszúrás, hőséggörcsök, hőkimerülés, akár hőguta is előfordulhat, hiszen a kültéren vagy különösen meleg munkakörnyezetben végzett munka extrém megterhelést jelent az emberi szervezet számára.

A felhívás kiemeli, hogy mindenképpen szükséges a megfelelő hőmérsékletű (14-16 Celsius fokos) ivóvíz biztosítása és emellett kerülendőek az olyan dehidratációt eredményező folyadékok, mint a kávé vagy a cukros italok.

Célszerű a munkát a hőség idején úgy megszervezni, hogy rövidebb szünetek beiktathatóak legyenek, amelyeket lehetőség szerint árnyékban vagy hűvösebb helyen tölthetnek el a munkavállalók. A felhívás kitér arra is, hogy bár erre jogszabályi előírás nincsen, az egyenlőtlen beosztásban dolgozók – például napi 12 óra munkát teljesítők – esetében is célszerű a munkaidőt és a pihenőidőket átütemezni, a munkavállalók teherbírására is figyelemmel. E körben célszerű a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot is bevonni.

A felhívás utal arra, hogy a munkavállalók lehetőség szerint egymást váltva tartózkodjanak a tűző napon és ha megoldható, a munkaterületet célszerű árnyékolni (például ponyvával). A kültéren végzett munkához – amennyiben a munkabiztonsági követelmények azt megengedik – javasolt a könnyű és világos ruházat viselése.

A zárt térben történő munkavégzés körében javasolt a klímaberendezések rendszeres karbantartása, esetleges javítása, ugyanis számos betegség származhat a nem megfelelően karbantartott berendezés használatából. Itt is célszerű figyelni a megfelelő hőmérsékletre (a külső hőmérséklethez képest túl alacsonyra állított klimatizált hőmérséklet légúti megbetegedéseket, megfázást okozhat).

Végül mindenképpen javasolt, hogy mind a munkáltató figyeljen a dolgozókra, mind pedig a dolgozók figyeljenek egymásra: hiszen ha bármilyen rendellenességet tapasztalnak, akár azonnali beavatkozás is szükséges lehet (pl. a mentőszolgálat értesítése).

(A cikk elkészítéséhez a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztályának a hőséghullámok veszélyeivel kapcsolatban kiadott felhívása nyújtott segítséget.)

Munkáltatók figyelmébe: 18 év alattiak foglalkoztatása munkaviszonyban

ratkailaw

18_ev_alattiak_diakmunkaItt a nyár és a szünidő – ilyenkor sok középiskolai diák szeretne nyári munkát vállalni és sok cég keres átmeneti jelleggel kisegítő munkaerőt. Az alábbiakban azokat a szabályokat foglaljuk össze, amelyeket alkalmazni kell, ha a tizennyolcadik életévét még be nem töltött diákkal munkaviszonyt kívánnak létesíteni, hiszen a fiatalok foglalkoztatását a munkaügyi felügyelők jogosultak ellenőrizni. (A cikk kifejezetten a munkaviszonnyal foglalkozik, tehát az iskolaszövetkezetekről jelen bejegyzésben nem szólunk.) → olvasásának folytatása

Megtagadható-e a munkáltató utasítása?

ratkailaw

utasitas_megtagadasa

Egy munkaviszony fennállása alatt előfordulhat olyan helyzet, hogy a munkavállaló nem ért egyet a munkáltatójával vagy a kiadott feladattal. Hol van a határ aközött, amikor még a munkavállalónak teljesítenie kell az utasítást és aközött, amikor már megtagadhatja azt vagy éppen, adott esetben köteles megtagadni az utasítás teljesítését? → olvasásának folytatása

Mit jelent az „üzemi megállapodás”?

ratkailaw

A kollektív szerződés fogalma sokak számára ismert lehet. Ugyanakkor a kollektív munkajog ismeri az üzemi megállapodás intézményét is. Jelen bejegyzésünkben arra keressük a választ, hogy mi is tulajdonképpen az üzemi megállapodás; miben különbözik a kollektív szerződéstől, ki és milyen feltételekkel köthet ilyen megállapodást?

uzemi_megallapodas

Az üzemi tanácsot a törvény a munkáltató és a munkavállaló közötti együttműködés egyik fontos elemeként, a munkavállalóknak a munkáltató döntéseiben történő részvétel lehetséges formájaként határozza meg. A Munka Törvénykönyve többek között az üzemi tanács feladatává teszi, hogy a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartását ellenőrizze; a munkáltatónak az üzemi tanács részére kötelessége félévente tájékoztatást adni, valamint az üzemi tanácsnak is tájékoztatási kötelezettsége van a munkavállalók felé. A Munka Törvénykönyve pontosan meghatározza azt is, hogy milyen munkavállalói létszám mellett hány fős üzemi tanácsot kell választani.

Az üzemi megállapodást a munkáltató kötheti meg az üzemi tanáccsal (szemben a kollektív szerződéssel, amelyet a munkáltató vagy a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet szakszervezettel vagy szakszervezeti szövetséggel köthet meg). Az üzemi megállapodás határozott időre, de legfeljebb az üzemi tanács megbízatásának idejére létesülhet. Az üzemi megállapodás felmondható, valamint megszűnik akkor is, ha az üzemi tanács, amelyik azt megkötötte, szintén megszűnt.

A Munka Törvénykönyve számos utaló jellegű szabállyal fogalmazza meg, hogy melyek azok az esetkörök, amelyeket  az üzemi megállapodás szabályozhat; mi az, amit nem és melyek azok a rendelkezések, amitől egyértelműen nem térhetnek el a felek az üzemi megállapodásban: utóbbira példa az a munkajogi szabály-kör, amely épp az üzemi tanáccsal és annak működéssel foglalkozik (választási és választhatósági feltételek, költségviselési szabályok, üzemi tanács és tagja megbízatásának megszűnése, működés garanciális feltételei).

Fontos kiemelni azt is, hogy az üzemi megállapodás csak abban az esetben terjedhet ki a munkáltató és a munkavállaló munkaviszonyból származó jogaira és kötelezettségeire, ha a munkáltató nem áll kollektív szerződés hatálya alatt vagy nincs kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezet. Amennyiben a munkáltató és a szakszervezet kollektív szerződést kötnek vagy a szakszervezet kollektív szerződéskötési jogosultságát a munkáltató felé bejelenti, ezen „normatív” szabályok hatálya megszűnik.

Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy az üzemi megállapodás egy olyan kollektív munkajogi eszköz, amelyet elsősorban, de nem kizárólagosan az üzemi tanács és a munkáltató közti együttműködés előmozdítása érdekében kötnek a felek; ugyanakkor kollektív szerződés hiányában – a normatív szabályrendszer révén – lehetőség van a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek üzemi megállapodásban történő szabályozására is.

Két munkavállaló egy munkaviszonyban? – avagy a munkakör megosztása

ratkailaw

A munkakör-megosztás, mint foglalkoztatási forma munkajogunknak egy viszonylag új jogintézménye, amelyet 2012-ben vezetett be az új Munka Törvénykönyve. A munkakör megosztása (angol szakkifejezéssel: job sharing) egyike az úgynevezett atipikus, tehát a hagyományos munkaviszonytól eltérő foglalkoztatási módoknak. Mivel manapság egyre nagyobb igény van az atipikus foglalkoztatásra – mind a munkavállalói, mind a munkáltatói oldalon -, ezért érdemes megismerkedni ezzel a foglalkoztatási formával is. (A munkakör-megosztás ellentétéről, azaz a több munkáltatós munkaviszonyról ITT írtunk.)

munkakor_megosztas

Fontos, hogy a munkakör-megosztást el tudjuk különíteni más atipikus jogviszonyoktól, mint például a több munkáltatós jogviszonytól vagy a behívás alapján történő munkavégzéstől. Melyek tehát a munkakör-megosztás jellemzői, mire kell figyelniük a feleknek, ha munkakör-megosztáson alapuló munkaviszonyon gondolkodnak? → olvasásának folytatása

Igazolatlan távollét a munkahelyről 2.0

ratkailaw

A munkajogiblog.hu egyik legtöbbet olvasott bejegyzésében azt néztük meg, hogy mely eset minősülhet igazolatlan mulasztásnak és ennek milyen társadalombiztosítási következménye van.

igazolatlan_tavollet_a_munkahelyen.jpgA munkahelyről való igazolatlan távollétnek azonban lehet egy olyan kimenetele is, hogy azt a munkáltató a munkaviszony – jogellenes – munkaviszony-megszüntetésnek tekinti. → olvasásának folytatása

Hosszú hétvégék 2018-ban

ratkailaw

[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]hosszu_hetvegek_2018

Kihirdetésre került a 9/2017. (V. 19.) NGM rendelet a 2018. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről, így az alábbi pihenőnapok és szombati munkanapok várhatóak a 2018. évben:

2018. március 10., szombat munkanap
2018. március 16., péntek pihenőnap
2018. április 21., szombat munkanap
2018. április 30., hétfő pihenőnap
2018. október 13., szombat munkanap
2018. október 22., hétfő pihenőnap
2018. november 10., szombat munkanap
2018. november 2., péntek pihenőnap
2018. december 1., szombat munkanap
2018. december 24., hétfő pihenőnap
2018. december 15., szombat munkanap
2018. december 31., hétfő pihenőnap

A fentiek szerint a jövő évben hat alkalommal számíthatunk hosszú hétvégére, cserébe hat szombaton kell munkát végezni.

Munkáltatók figyelmébe: miről kell a munkavállalót tájékoztatni?

ratkailaw

munkavallalo_tajekoztatasa

A munkaviszony jellemzően hosszabb időtartamra jön létre, amely során – a felek együttműködési kötelezettségéből adódóan – számos tájékoztatási kötelezettség fordulhat elő.

Éppen ezért a Munka Törvénykönyve alapelvi jelleggel mondja ki azt, hogy törvény hatálya alá tartozók (munkáltató, munkavállaló, munkáltatói érdek-képviseleti szervezet, üzemi tanács, szakszervezet, de ide sorolható a munkaerőt kölcsönző foglalkoztató is) kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint a Munka Törvénykönyvében meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. → olvasásának folytatása

Az EU-n belüli szociális koordináció alapelvei

ratkailaw1 hozzászólás

Az Európai Unión belül alapvető jog a munkaerő szabad áramlása, amely nagy vonalakban azt jelenti, hogy bármely uniós polgár bármely uniós tagállamban vállalhat munkát (kivétel ez alól a közszféra: például kormányzati szolgálati jogviszony csak magyar állampolgárral létesíthető).

EU_szocialis_ellatasok

Ugyanakkor a szabad külföldi munkavállalás olyan gyakorlati problémákat vet fel, hogy például a munkavállaló jogosult-e a társadalombiztosítás ellátásaira (például orvosi ellátás) a munkavégzés helye szerinti államban vagy össze lehet-e számítani az aktív évek alatt felgyűlt nyugdíjjárulékok összegét, ha a munkavégzés más-más országokban történt. → olvasásának folytatása