A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében nem csak az úgynevezett saját jogú nyugellátásról (öregségi nyugdíj) beszélhetünk, hanem a hozzátartozóként igényelhető nyugellátásokról is. Ezek az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás (ennek részletei ITT), a baleseti hozzátartozói nyugellátások, az özvegyi járadék és a szülői nyugdíj. A mai bejegyzésünkben a szülői nyugdíjjal foglalkozunk. olvasásának folytatása
Egyéb
Ha nem értünk egyet a társadalombiztosítási határozattal
A társadalombiztosítás egyes ellátásai körében hozott hatósági döntés ellen van lehetőség az ügyet magasabb fórumon folytatni.
– Ha a döntés vitatható, fellebbezni lehet ellene. Ha a másodfokú döntéssel sem értünk egyet, általában lehetőség van annak bírósági felülvizsgálatát kérni. Az erre vonatkozó részletes tájékoztatást maga a sérelmezett határozat is tartalmazza.
– A biztosított keresőképessé nyilvánítása miatt panasszal fordulhat az orvosszakértői szervhez. Ugyanakkor az orvosszakértői szerv döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
– A méltányossági eljárásban hozott döntés ellen nincs helye fellebbezésnek; a méltányossági jogkörben hozott döntés bírósági felülvizsgálatát kizárólag semmisségére hivatkozva lehet kérni.
– Ha a biztosítottat a neki felróható módon jogalap nélkül igénybe vett, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás után folyósított támogatás összege visszakövetelésre kerül, ez ellen bírósághoz lehet fordulni. A döntés bírósági felülvizsgálatára az a közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes, amelynek területén a megtérítésre kötelezett belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye található.
– Hasonlóképpen a közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes, ha a foglalkoztatót kötelezik az üzemi baleset vagy a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos költségek megtérítésére.
Mikor jár baleseti járadék?
Baleseti járadékról akkor beszélhetünk, ha valakit üzemi baleset ért. De mi minősül üzemi balesetnek?
Társadalombiztosítási szempontból üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. (Az üzemi baleset fogalmáról korábbi bejegyzésünkben írtunk.)
A bejelentett üzemi baleset tényéről a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv dönt; a baleset üzemiségének elismerése iránti kérelmet – a foglalkozási megbetegedést kivéve – legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani a baleseti táppénz megállapítására jogosult hatósághoz. olvasásának folytatása
Hogyan számoljuk a nyugdíjat, ha a munkabér nem szerepel az állami nyilvántartásokban?
A nyugdíj jellemzően egy hosszabb időszak – 20, 30 vagy akár 40 év – munkavégzés után járó összeg. Ilyen hosszú idő alatt azonban számos változás következhet be: megszűnik a munkahely, módosulnak a jogszabályok, vagy éppen a nyugdíjjogosultságra váró személy elveszti az iratait vagy azok megsemmisülnek.
Alapvetően az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. Az öregségi nyugdíj összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz tartozó, jogszabályban meghatározott százaléka. A havi átlagkereset meghatározása során a kereseti (jövedelmi) adatokat a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása alapján kell számításba venni.
Kérdés azonban, hogy mi történik abban az esetben, ha a nyugdíjjogosultságra váró személy adott keresménye nem szerepel az állami nyilvántartásokban?
Ilyen esetben a következők az irányadóak: a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szereplő keresetre (jövedelemre) vonatkozó adatokat a foglalkoztatónak, illetve jogutódjának az egykorú munkaügyi, bérszámfejtési, könyvelési nyilvántartásai alapján kiállított írásbeli igazolásával, ennek hiányában más egykorú okirattal – így különösen foglalkoztatói igazolással, a személyi jövedelemadó megállapításához a foglalkoztató által kiadott igazolással, a kereset (jövedelem) kifizetését, elszámolását igazoló bizonylattal, munkakönyvvel, személyijövedelemadó-bevallással – lehet igazolni.
Ezt az álláspontot a Kúria is megerősítette egy friss döntésében (Mfv.III.10.752/2016/4.): a döntés értelmében a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szereplő keresetre, jövedelemre vonatkozó adatok a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset meghatározása egykorú okirattal is igazolhatók. Ezért tehát célszerű minden, a munkavégzés, munkaviszony alapján kapott iratot, igazolást, fizetési cetlit megőrizni.
A keresőképtelenség és felülvizsgálata
Minden munkavállaló életében adódhatnak olyan élethelyzetek, amikor a saját vagy gyermeke betegségének időtartama alatt munkáját nem tudja ellátni, mert keresőképtelenné válik. Az emiatt kieső jövedelem egy részét bizonyos feltételek fennállása esetén pénzbeli ellátással, táppénzzel pótolja az egészségbiztosítás. A táppénzes állomány egyfajta átmeneti védelmi helyzetet jelent a munkavállalónak, mivel ez az időszak felmondási korlátozás alá esik. Ez azt jelenti, hogy a táppénzes állomány alatt közölt felmondás esetén csak a keresőképtelenséget követően kezdődik csak a felmondási időszak, így lehetősége van a munkavállalónak a felmondást “késleltetni”. Ezen munkavállalói visszaélést, illetve az indokolatlan távollétet hivatott kiküszöbölni a munkáltatónak az a lehetősége, hogy kezdeményezheti a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát a betegszabadság, illetve a táppénzes állomány alatt. De mi is a különbség a kettő között és mindenekelőtt, mikor lesz valaki keresőképtelen?
Keresőképtelenné válik többek közt az, aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni, de jogi értelemben az a szülő is keresőképtelen, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja.
A keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás vagy munkakör irányadó, amelyben a biztosított munkavállaló a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott. A keresőképtelenséget fő szabály szerint a vizsgálatra jelentkezés időpontjától kell megállapítani. olvasásának folytatása
Megállapodás nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából
Az öregségi nyugellátás alapvetően két tényezőtől függ: egyrészt az elért szolgálati időtől, másrészt pedig az aktív években elért jövedelemtől.
Az, aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll (például nem áll munkaviszonyban), vagy a biztosítás nem terjed ki rá, illetve a biztosítása szünetel (pl. fizetés nélküli szabadságon van), a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet. Az, aki külföldön dolgozik és ott biztosított, nem jogosult megállapodás kötésére. Fontos hangsúlyozni, hogy a megállapodás megkötése nem kötelező, csupán lehetőség.
A nyugdíjjárulék összege a megállapodás szerint 34 százalék, amelynek alapja a megállapodást kötő által megjelölt havi összeg, de legalább a minimálbér havi összege (2016-ban 111.000,- Ft.). A járulékot minden hónapi 12. napjáig kell megfizetni. Ha például a minimálbért vesszük alapul, a megállapodás szerinti fizetendő összeg ennek 34%-a, vagyis 37.740,- Ft. Havi 200.000,- Ft járulékalap esetén a fizetendő járulék összege 68.000,- Ft és így tovább. Amennyiben a megállapodást a minimálbér összegének figyelembevételével kötik meg, annak változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot, a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. Így kell eljárni akkor is, ha a megállapodást kötő személy az általa megjelölt jövedelmét módosítja.
A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem, illetőleg a szolgálati idő szerzése érdekében kötött megállapodást a kedvezményezett személy javára a járulékfizetés átvállalásával más személy vagy szerv is megkötheti. Az ezen megállapodás alapján fizetendő járulékokat Magyarország hivatalos pénznemében és a megállapodás megkötése utáni mértékváltozások figyelembevételével kell megállapítani és megfizetni.
Új „sárga lámpa” az egészségügyi jogviszony-ellenőrzésben
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2016. július 15. napjától új „lámpaszínt”, sárga lámpát vezetett be az egészségügyi jogviszony-ellenőrzésben, az eddigi piros, zöld és barna színek mellé.
Ennek indoka, hogy azok, akik az egészségügyi szolgáltatásra megállapodást kötöttek (mert például nem állnak munkaviszonyban vagy szünetel a biztosítási jogviszonyuk), csak korlátozottan jogosultak egészségügyi szolgáltatásokra: a sürgősségi fogászati ellátás kivételével nem jogosultak sem fogászati, sem külföldi gyógykezelésre, illetve a transzplantációs várólistára sem kerülhetnek fel. Ezen túlmenően a megállapodás fizetője (kedvezményezettje) a megállapodás megkötését követően – amennyiben nem került sor a türelmi idő megváltására – a sürgősségi ellátás kivételével kizárólag a hatodik – 2016. augusztus 1.-jétől a huszonnegyedik – hónap első napjától veheti igénybe a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatásokat. A megállapodás türelmi ideje alatt a jogviszony-ellenőrzés során a TAJ-hoz tartozó lámpa színe barna lesz, de amennyiben az érintett személynek van érvényes megállapodása, úgy a sürgősség körébe tartozó ellátásokat az érvényes TAJ-jal rendelkező biztosítottakhoz hasonlóan kell jelenteniük az egészségügyi szolgáltatóknak.
Az új sárga „lámpaszín” bevezetése azért is fontos, mert az egészségügyi szolgáltató (pl. orvos, kórház) számára nem csak arról ad tájékoztatást, hogy az illető beteg megállapodás alapján jogosult ellátásra, de feltüntetésre kerülnek azok az ellátás-típusok is, amelyekre az adott személy nem jogosult.
(Forrás: http://www.oep.hu)
A társadalombiztosítási hatóságokat érintő szervezeti átalakítások
A 1312/2016. (VI. 13.) Korm. határozat 2016. június 13-án került kihirdetésre , amely jelentős átalakításokat jelent majd a társadalombiztosítás rendszerében.
Mindenekelőtt, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság névváltoztatással Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatalként működik tovább 2017. január 1-jétől, amely átveszi az Országos Egészségbiztosítási Pénztár pénzbeli ellátásokkal, baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatait. Ezzel párhuzamosan az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jogutódlással – az Emberi Erőforrások Minisztériumába történő beolvadással – megszűnik 2016. december 31. napjával.
A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal jogutódlással megszűnik 2017. január 1-jével; központi szerve Budapest Főváros Kormányhivatalába, a fővároson kívüli szervezeti egységei a szervezeti egység székhelye szerinti megyei kormányhivatalba beolvadással szűnnek meg.
Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ jogutódlással – az Emberi Erőforrások Minisztériumába történő beolvadással – szintén megszűnik 2017. január 1-jével.
A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, Országos Közegészségügyi Központ, valamint Országos Epidemiológiai Központ jogutódlással – az Állami Egészségügyi Ellátó Központba történő beolvadással – megszűnnek 2017. március 31-ével.
A Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatal jogutódlással – a Magyar Államkincstárba történő beolvadással – megszűnik 2017. március 31-ével.
Az egyszerűsített foglalkoztatás közterhei
Az egyszerűsített foglalkoztatás munkajogi szabályai a Munka törvénykönyvében, míg részletszabályok és a közterhek fizetésére vonatkozó rendelkezések az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben (Efo.tv.) találhatóak.
Az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozók tekintetében a jogviszony NAV felé történő bejelentése, valamint a közterhek megfizetése speciálisan alakul.
A bejelentés a következőképpen történik. A munkáltató köteles az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenteni a munkavállaló személyes adatait, az egyszerűsített foglalkoztatás jellegét (alkalmi munka, mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunka), továbbá a munkaviszony napjainak számát. A munkáltató bejelentési kötelezettségét – választása szerint – az ügyfélkapun a 16T1042E számú nyomtatvány kitöltésével, vagy országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül (telefonszám: 185) telefonon teljesítheti. Utóbbi esetben a bejelentő köteles megadni adóazonosító jelét. A központi ügyfélszolgálat a bejelentést a jogszabályban meghatározott módon rögzíti, és a bejelentőt a bejelentés eredményéről egyidejűleg tájékoztatja.
A közteher megfizetése az alábbiak szerint alakul (az alábbi összegek a munkaviszony minden naptári napjára és munkavállalónként értendőek):
- mezőgazdasági idénymunka: 500 forint,
- turisztikai idénymunka: 500 forint,
- alkalmi munka: 1.000 forint,
- filmipari statiszta: 3.000 forint.
A munkáltatónak a közteher-fizetési kötelezettségét a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell megfizetnie (NAV egyszerűsített foglalkoztatásból eredő közteher befizetések 10032000-06057763 beszedési számlára).
Nem kell a munkáltatónak közterhet fizetnie, ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági Egyezmény alapján másik tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított (pl. az alkalmi munkavállaló másik EU tagállamban biztosított) és az Egyezmény szerinti igazolással, vagy az Egyezmény alapján kiállított, az egyezményben részes másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik.
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak; csak nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. A nyugellátás számításának alapja napi 500 forint közteher esetén 1370 forint/nap, napi 1000 forint vagy azt meghaladó közteher esetén 2740 forint/nap. Az a személy, aki után a szociális koordináció alapján nem kell közterhet fizetni, sem nyugellátásra, sem baleseti egészségügyi szolgáltatásra, sem álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot.
Mi mennyi a társadalombiztosításban 2016-ban?
Az alábbiakban egy jól áttekinthető táblázatban foglaljuk össze, hogy milyen mértékűek a társadalombiztosítási járulékok, illetve milyen összegűek a legfontosabb ellátások.
| Nyugdíjjárulék | 10% |
| Természetbeni egészségbiztosítási járulék | 4% |
| Pénzbeli egészségbiztosítási járulék | 3% |
| Munkaerő-piaci járulék | 1,5% |
| Egészségügyi szolgáltatási járulék | havi 7.050,- Ft (napi 235,- Ft) |
| Táppénz összegének maximuma | napi 7.400,- Ft |
| Munkáltatói táppénz-hozzájárulás | a folyósított táppénz 1/3-a |
| CSED (csecsemőgondozási díj) | a naptári napi jövedelem 70 %-a |
| GYED (gyermekgondozási díj) maximuma | havi 155.400,- Ft |
| Diplomás GYED maximuma alapképzésben | havi 77.700,- Ft |
| Diplomás GYED maximuma mesterképzésben | havi 90.300,- Ft |
munkajogiblog.hu 