Az egyes régiókban tapasztalható, szinte már „kóros” munkaerő-hiány idején célszerű ismeri azokat a támogatási formákat, amelyek a munkáltatók és az állást keresők egymásra találását katalizálhatják. Cikkünk előző részében a helyközi utazás és csoportos személyszállítás támogatásával foglalkoztunk; a második részben a munkavállalók által igénybe vehető lakhatási támogatást nézzük meg közelebbről.

Ennek a támogatásnak az a fő célja, hogy ösztönözze az álláskeresőket olyan munkalehetőségek elfogadására, amelyek lakóhelyüktől távol vannak, emiatt – támogatás nélkül – elesnének bizonyos munkalehetőségektől. Az álláskeresők lakhatási helyzetének támogatásával munkaerőpiaci helyzetük javul, így ez a támogatás foglalkoztatottságuk növeléséhez járul hozzá.

A lakhatási támogatáshoz az alábbi feltételeknek kell megfelelnie az igénylőnek:

• legalább egy hónapja álláskeresőként legyen nyilvántartva (kivéve a pályakezdők, a közfoglalkoztatást követően álláskeresőként nyilvántartottak, valamint a csoportos létszámleépítéssel érintettek célcsoportját, akik esetében nem kell vizsgálni az egy hónapos nyilvántartott időtartamot),
• legalább 6 hónapra szóló, heti legalább 20 órás munkaidejű munkaviszonyt létesítsen, és a lakóhely és a munkavégzés helye között legalább 100 km távolság legyen, vagy a két hely között a tömegközlekedéssel utazás meghaladná a napi 5 órát (várakozási időt és átszállást is beleértve),
• ne rendelkezzen lakóingatlannal a fentebb említett 100 km-en vagy 5 órás utazási időn belül,
• más foglalkoztatóval létesítsen munkaviszonyt, mint akivel utoljára munkaviszonyban állt (kivéve a pályakezdőket, értelemszerűen) vagy ugyanannál a munkáltatónál más legyen a munkavégzés helye, mint előzőleg,
• bérleti szerződéssel lakjon a munkavégzés helyén vagy ahhoz közel,
• ne részesüljön más lakhatási és közüzemi támogatásban.

További feltétel, hogy az igénylő rendelkezzen bankszámlával, amelyről a bérleti díjat tudja kiegyenlíteni, valamint rendelkezzen érvényes munkaszerződéssel, amely egyértelműen tartalmazza a munkavégzés helyét. Erre azért van szükség, hogy a kérelmet elbíráló meg tudja állapítani, hogy a munkahely és a lakóhely milyen távolságra vannak egymástól. Ezen felül, a munkaviszonynak rendszeres jövedelmet kell biztosítania, ám az igénylő havi bruttó munkabére nem haladhatja meg a minimálbér 300%-át. A támogatásban részesülőknek érvényes bérleti szerződéssel kell igazolniuk bérleti jogviszonyuk fennállását, amelyre a támogatást kapják.

Amennyiben nem egy önálló lakás vagy ház, csupán egy szoba bérléséhez szeretne az álláskereső támogatást igényelni, a támogatás maximális összegének 70%-a szolgálhat a szobabérlési támogatás legmagasabb összegéül.

A korábbi másfél év helyett ma már csak egy évre igényelhető a lakhatási támogatás. Ennek újraigényléshez az egyéves támogatás lejártát követő 24 hónapnak kell eltelnie. A támogatás lehetséges legkorábbi kezdőnapja az az időpont lehet, amikor a bérlői jogviszony és az új munkaviszony együttesen fennáll. A támogatásra való jogosultságról a kormányhivatal ügyintézője mérlegelési jogkörében dönt.

Fontos megjegyezni, hogy mivel elsősorban a helyi munkaerőigény kielégítése az elsődleges cél, ezért ha megállapítható, hogy helyben is van az igénylő számára megfelelő felajánlható munkahely, a támogatás indokolatlan. Értelemszerűen külföldi lakóhelyre sem igényelhető, mivel a támogatás célja a belföldi munkaerőpiac fellendítése.